Donald Trump béketerve újraformálódik.

Két és fél héttel a gázai tűzszünet életbe lépése után még mindig kérdéses, hogy a fegyvernyugvás feltételei valóban megvalósulnak-e, valamint hogy sikerül-e előrelépni a békés rendezési tervek végrehajtásában.

Egy vasárnapi jelentés alapján a Vöröskereszt munkatársai csatlakoztak az egyiptomi keresőcsapatokhoz, akik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök engedélyével léptek be a Gázai övezet déli részén található Rafah városába. A céljuk az, hogy együttműködjenek a Hamásszal, és felkutassák a további túszok maradványait. A Hamász már napok óta hangoztatja, hogy az október 9-én életbe lépett tűzszünet keretében átadandó 28 halott túszból még mindig 13 holttestét nem tudták megtalálni. Ezzel szemben Izrael azt állítja, hogy a terrorszervezet szándékosan visszatartja az információkat a túszok hollétéről.

Az izraeli 12-es csatorna értesülései szerint a Hamász a közeljövőben, várhatóan vasárnap, két további holttest visszaadására készül. Közvetítők szerint Donald Trump amerikai elnök szerepe kulcsfontosságú lehet, mivel őt a Hamász tűzszüneti megállapodásának megbomlásáért felelősnek tartják. Izrael a hétvégén mérlegelte, hogy beszünteti a segélyszállítmányokat, mint nyomásgyakorlási eszközt, azonban a Trump-adminisztráció ezt a lépést megakadályozta, aggódva amiatt, hogy ez tovább súlyosbíthatná a helyzetet és veszélyeztetné a tűzszünet fenntartását.

Miközben gázavárosi beszámolók szerint továbbra is napi többórás feladatot jelent a palesztin családoknak tiszta vízhez jutni, s az övezetbe beengedett segélyszállítmányok mennyisége sem elegendő, a tűzszünet hatályba lépése óta átlagosan napi 20 palesztin életét követelték az izraeli csapások. Az ilyen esetek egy jelentős része az ún. sárga vonal mentén történik, amelyre az izraeli hadseregnek (IDF) a tűzszünet értelmében vissza kellett vonnia erőit. Az IDF katonái ugyanis Israel Katz védelmi miniszter utasítása alapján szabadon tüzet nyithatnak a vonalat megközelítőkre. A korábban a vonal túloldalán élő palesztin menekültek így nem tudnak visszatérni házaikba.

Továbbra is jelentős politikai kihívások állnak előttünk a tűzszünet második fázisának megvalósítása előtt. Ennek a szakasznak a lényege a Hamász lefegyverzése, valamint egy többnemzetiségű stabilizációs erő bevezetése, amely az izraeli védelmi erők (IDF) hátrébb vonulását is magában foglalja, közelebb az izraeli határhoz. Az egyik fő akadály abban rejlik, hogy...

Benjamin Netanjahu koalíciós partnereinek jobboldali frakciója határozottan elutasítja a további területi visszavonulásokat, valamint a Gáza feletti nemzetközi ellenőrzés bevezetését. Ebben a kontextusban a sárga vonal, amely mögött az Izraeli Védelmi Erők (IDF) továbbra is gyakorolja a de facto irányítást a palesztin terület 58%-a felett, egyre inkább "új határként" kerül említésre az izraeli sajtóban.

Egy másik nehezítő tényező, hogy Törökországot - amely Trump elnök 20 pontos "béketervének" egyik garantálója - vélhetően kizárják az Egyiptom vezetésével felállítandó 5000 fős gázai stabilizációs erőből. Izrael ugyanis Recep Tayyip Erdoğan török elnököt túl közel állónak tartja az Muzulmán Testvériség mozgalomhoz és magához a Hamászhoz. A múlt héten Jeruzsálemben tárgyaló Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig leszögezte, hogy stabilizációs erő összetétele Izrael számára megnyugtató kell legyen.

Rubio pénteken kijelentette, hogy a Hamász a jövőben nem vehet részt Gáza kormányzásában. Ezen kívül az ENSZ palesztin menekültügyi ügynökségét (UNRWA) is a Hamász leányvállalataként említette, és elmondta, hogy ennek az intézménynek semmiféle szerepe nem lehet az övezet irányításában. Ugyanezen a napon a főbb palesztin frakciók bejelentették, hogy megállapodtak abban, hogy egy független technokratákból álló bizottság veszi át Gáza vezetését, miután a Hamász "világos garanciákat" kapott a közvetítőktől arról, hogy "a háború lényegében véget ért".

Közben egy, a Gázai Nép Bírósága néven ismert "lelkiismereti esküdtszék" kijelentette, hogy Izrael népirtást hajtott végre a két éven át ostrom alatt álló palesztin enklávéban, és a világhatalmaktól felelősségre vonást követelt. Ez a testület, amely 2024 novemberében alakult meg, a Russell-törvényszék hagyományaira épít, amely az Egyesült Államok "vietnami agressziójának" csúcsidőszakában jött létre. A bíróság nyilatkozatát nemzetközi jogászok, szakértők és tanúk négy napon át tartó nyilvános meghallgatásainak eredményeként hozta nyilvánosságra.