A magyar lakosság egyre inkább szembesülhet a fokozódó online támadásokkal, amelyek különösen az önkormányzatokat, iskolákat és kórházakat fenyegetik. A Pénzcentrum cikke arra figyelmeztet, hogy a digitális térben egyre brutálisabb módszerekkel próbálnak
Magyarország globálisan a 42., Európában a 17. helyet foglalja el azon országok rangsorában, amelyek a legtöbb kibertámadást kénytelenek elszenvedni. Az európai kibertámadások mindössze 1,4%-a érintett magyarországi ügyfeleket az elmúlt egy évben, ám a támadások egyre kifinomultabbak.
2025 első felében Magyarország a globális rangsorban a 42. helyet foglalta el azon országok között, ahol az ügyfelek a legnagyobb mértékben ki voltak téve kibertámadásoknak, ahogy azt a Microsoft Digital Defense Report 2025 is megállapította. Az európai térképen hazánk a 17. pozíciót birtokolta, és a kontinentális kibertámadások körülbelül 1,4%-a érintette a magyarországi felhasználókat ebben az időszakban.
"Magyarország kitettsége a nemzetközi átlaghoz viszonyítva mérsékelt, ám a kibertámadások száma és bonyolultsága folyamatosan emelkedik" - fogalmazott Renate Strazdina, a Microsoft regionális technológiai vezetője. "A legújabb jelentés egyértelműen hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonságot nem csupán technológiai problémaként kell kezelni: ez a kérdés minden alkalmazottat és a szervezet teljes működését érinti. Stratégiai szinten kell meghozni a döntéseket a támadásokkal szembeni védekezés módjairól. A többfaktoros hitelesítés és a felhasználói tudatosság növelése elengedhetetlen alapköve kell, hogy legyen minden szervezet tevékenységének" - tette hozzá a szakértő.
Strazdina hangsúlyozta a többfaktoros azonosítás jelentőségét, mivel a Microsoft legfrissebb adatai szerint a jelszóval végrehajtott támadások száma az elmúlt évben 32%-kal emelkedett. Ennek következményeként a csalások 97%-a jelszó ellopásával valósult meg, ami azt jelenti, hogy a bűnözők gyakran nem erőszakkal lépnek be a rendszerekbe, hanem egyszerűen csak bejelentkeznek a szervezetekhez. A jelentés emellett arra is rámutat, hogy ezeknek a támadásoknak akár 99%-a is megelőzhető lenne, ha a vállalatok bevezetnék az adathalászbiztos többfaktoros hitelesítést (MFA).
A jelentés kiemeli azokat a szektorokat, amelyek leggyakrabban válnak kibertámadások áldozataivá, és ez elsősorban a sérülékenységüknek tudható be. Ilyenek például a kórházak, önkormányzatok és oktatási intézmények. Ezek a szervezetek gyakran érzékeny adatokat kezelnek, ám nem rendelkeznek elegendő erőforrással a megfelelő védelmi rendszerek kiépítéséhez. A következmények rendkívül súlyosak lehetnek: ellátási zavarok, adatszivárgások. Például egy kórház esetében a mentőszolgálat nem tud ellátni segélyhívásokat, ami késlekedéshez vezethet a betegek és a balesetek helyszínére érkező segítségben; egy iskola pedig tanórák elmaradását szenvedheti el; a közlekedési rendszerek működése is leállhat.
A jelentés rámutat arra, hogy sok önkormányzat, iskola és kórház még mindig elavult védelmi rendszereket használ, ami komoly biztonsági kockázatokat rejt magában. Ezek az intézmények a tárolt érzékeny adatok miatt vonzó célpontokká váltak a kiberbűnözők számára. A megszerzett információkat rendszerint a dark weben értékesítik, ahol az illegális piacon keresnek rájuk vevőket.
A Microsoft legújabb kutatása rávilágít, hogy a kibertámadások túlnyomó többségét (52%) anyagi haszonszerzés vezérli. A bűnözők ezt leginkább zsarolóvírusok telepítésével próbálják elérni. A vállalat biztonsági szakértői által vizsgált esetek több mint 80%-ában az elkövetők elsődleges célja az adatlopás volt, ám a legtöbb esetben nem az információk megszerzése érdekében, hanem azért, hogy pénzügyi előnyhöz jussanak. Érdekes módon a kémkedés motiválta támadások mindössze 4%-ot tettek ki az összes incidens között.
A kiberbűnözők gyakran célozzák meg az erős védelem alatt álló nagyvállalatok gyengébben védett és sérülékeny beszállítóit. A Microsoft kiemelt fontosságúként kezeli a kiberbiztonságot: folyamatosan nyomon követi a fenyegetéseket, megszünteti a biztonsági réseket, és védi a felhasználókat az adathalász támadásokkal szemben. Ugyanakkor a szervezeteknek is fokozott figyelmet kell szentelniük az infrastruktúrájuk védelmére és a munkatársaik megfelelő képzésére.
A legmagasabb szintű felkészültséggel és anyagi háttérrel az állami ügynökségek bírnak, amelyek mögött különböző nemzetek állnak - ők jelentik a legnagyobb kihívást a kulcsfontosságú iparágak számára. Ezek a nemzetállami csoportok főként geopolitikai érdekek vezérelte kémkedést folytatnak, törekedve a közéletben való befolyásszerzésre, de nem ritkán a pénzkereset is motiválja tevékenységüket. Célpontjaik között találhatóak a kommunikációs szektor, a kutatás-fejlesztési intézmények, valamint az oktatási rendszer különböző elemei is.
Kína intenzív ipari kémkedési tevékenységei révén egyre szélesebb körben célozza meg a civil szervezeteket (NGO-kat), miközben titkos hálózatokat és szoftveres megoldásokat alkalmaz a bejutás érdekében. Különösen jellemző, hogy a kibertérben fellelhető sebezhetőségeket kihasználva próbál hozzáférni érzékeny információkhoz.
Irán olyan régiókat is célba vett, amelyek korábban nem voltak a célkeresztjében: például európai és észak-amerikai hajózási és logisztikai cégeket, amelyektől érzékeny kereskedelmi adatokat próbál megszerezni.
Oroszország, miközben az ukrajnai konfliktusra összpontosít, egyre inkább figyelmet fordít a NATO-tagállamokban működő kisebb vállalkozásokra is. Ezeket a vállalatokat ugródeszkaként használja fel, hogy elérje ambiciózusabb céljait.
Észak-Korea a jövedelemszerzés és a titkos információgyűjtés világában találta meg a helyét: több ezer, az állam által irányított munkavállaló tevékenykedik külföldi vállalatoknál. A külföldön keresett jövedelmük a rezsim zsebébe vándorol, és ha esetleg lebuknak, zsaroló taktikákkal próbálnak még több pénzt kicsikarni áldozataiktól.
