"Ukrajna támogatása elengedhetetlen, még akkor is, ha ez nem feltétlenül szolgálja Magyarország érdekeit."
Ez természetesen a Tisza Párt gondolkodói által sugallt üzenet, és rendkívül aggasztó hatása van a magyar társadalomra. Az üzenet világos: függetlenül attól, hogy a mi sorsunk miként alakul, a döntés már megszületett, és minden rendelkezésre álló forrás Ukrajnát illeti, nekik van az elsőbbség.
A hazugságspirál mellett a tiszásoknak meg kell küzdeniük a külföldi érdekek átsajtolásával is, hiszen azért a rajongótáborból nem mindenki fogadja fülig érő mosollyal azokat a terveket, amelyek alapján másodrangú szerepre vannak kárhoztatva az ukrán érdekek mögött. Magyar Péter és szárnysegédjei ugyanis már egyre nyíltabban fejezik ki, hogy a végsőkig Ukrajna mellett állnak. Ezt a korábbi kémügyben érintett, magyar származású, ám ukrán nacionalista Tseber Roland is megerősítette és meg is köszönte a tiszásoknak. Ukrajnát előrébb sorolták tehát, nyilván a külföldi zsoldosztók parancsára, a magyarok pedig majd ellesznek az adóemeléssel és legújabban már a nyugdíjak megadóztatásáról is elkotyogták a terveiket Magyar Péterék.
Nem probléma, ha a magyarok otthon majd megpróbálják elviselni a helyzetüket, idővel úgyis felfogják, hogy mi a valódi helyük. Manfred Weber és társai sosem voltak barátai a magyar népnek; kifejezetten irritálja őket, ha valaki a saját érdekeit akarja érvényesíteni. Nyilvánvaló, hogy ezt az "ajándékot" is el szeretnék adni a magyaroknak, de előbb meg kell nyerniük a választásokat. A nemzetközi színtéren minden módszer megengedett számukra, hogy céljaikat elérjék, de már most látszik, hogy megint rossz döntést hoztak. Egy széteső, folyamatos botrányokkal terhelt, tehetségtelen, de rendkívül bosszúálló csoport gyűlt össze, akik újra képtelenek teljesíteni a felsőbb utasításokat. A lóláb már régóta kilóg, az agresszió fokozódik, az ígéretek pedig egyre üresebbé és átlátszóbbá válnak.
