A természet időszámítása: 693. évforduló Az év minden hónapja új csodákat tartogat, a természet kalendáriuma pedig egy olyan különleges útitárs, amely a változásokat és az állandóságot egyaránt ünnepli. Az idő múlásával a fák levelei színpompás ruhát ölt

Fénygyújtásra készülök, s ahogy a láng felcsap, az egész világ árnyékba burkolózik.

Őszidő van. Gál Éva Emese gyönyörű versével kezdem utamat október utolsó napján, hogy körülnézzek a természet és a kultúrtörténet varázslatos eseményei között, november első napjain. Kedves Olvasóm, szeretettel várlak, hogy együtt fedezzük fel ezt az izgalmas utazást.

1517. október 31. E napon függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit Luther Márton.

1885. április 22-én, egy rendkívüli életút végén távozott az örökkévalóságba Altorjai Apor Károly, aki jogászként, borászként és fényképészként is maradandót alkotott. Az erdélyi kancellár fiaként született, iskolai tanulmányait Nagybányán kezdte, majd Pozsonyban folytatta, végül a bécsi Theresianumban zárta le. Marosvásárhelyen már táblai ülnökként tevékenykedett, s részt vett az 1848-as forradalomban is, nemzetőrként harcolva a szabadságért. A forradalom leverése után menekülnie kellett, de 1849 végén már visszatért szeretett Erdélyébe. 1869 májusától a marosvásárhelyi királyi ítélőtábla elnökeként szolgált, miközben az erdélyi mezőgazdaság élvonalába tartozott; különösen a gyümölcs- és bortermelésben nyújtott kiemelkedő teljesítményt. 1868-as évjáratú rajnai rizling bora aranyérmet nyert az 1873-as bécsi világkiállításon, bizonyítva szakmai tudását. A fényképészet iránti szenvedélye is megmutatkozott, hiszen Kolozsváron Marastoni Jakabtól tanult, sőt, tőle vásárolta meg fényképész-felszerelését is. Kiemelkedő szerepet játszott a helyi kulturális életben, hiszen elnöke volt a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyletnek, az Erdélyi Gazdasági Egyesületnek, valamint a Kemény Zsigmond Társaságnak, amely 1879 óta működött Marosvásárhelyen. Irodalmi munkásságát főként elbeszélések, versek és humoros cikkek jellemezték, de néhány politikai és közgazdasági írása is megjelent, mint például a „A székely örökség történelmi és jogi szempontból” (1868) és „A zöld takarmány elvermeléséről és eltartásáról” (1883). Élete végén értékes, 12 000 kötetből álló könyvtárát, köztük az 1848-49-es magyar szabadságharcra vonatkozó gazdag aprónyomtatvány-gyűjteményét az Erdélyi Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, ezzel is hozzájárulva a régió kulturális örökségéhez.

November a ködök hónapja.

Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban, melynek lakója a magány, királya pedig az álom.

Szeretem a ködöt, mert túl rajta zsongó jólét, meleg kályha, ölelésre tárt karok és mesék vannak, melyek talán valóra válnak.

Kedvelem a köd varázsát, mert elrejti a múlt titkait, a jövő ígéreteit, és a jelen is olyan elmosódott benne, hogy talán valóságtól távoli illúziónak tűnik.

A köd varázsa sokak számára rejtve marad, és ritkán találkozunk benne, de akiknek mégis megadatott ez a különleges élmény, azok nem csupán a köd titokzatos világát, hanem egymás társaságát is mélyen értékelik.

Ahogyan Fekete István is megörökítette a Vadásznovellákban, én is vonzódom a ködös sétákhoz. Számomra a köd egy varázslatos világot teremt, ahol a valóság határai elmosódnak. Tudom, hogy egy kis idő elteltével, amikor a hegytetőre érek, a köd fátyla mögül előbukkan a nap, és fénye mindent beragyog.

November első pár napja a halottak tiszteletére szentelt időszak, amely nem római gyökerekkel bír, hanem a kelta hagyományok hatását tükrözi. November 1-jén ünnepeljük mindenszenteket, amely szokás már Kr. u. 835 óta része az egyházi naptárnak. A másodikán megülendő halottak napja pedig 998 óta van jelen a keresztény liturgiában. Ez az időszak arra emlékeztet minket, hogy az emberiség mélyen gyökerező halálfélelme, amely a mágikus időkben különösen erős volt, most újra felszínre tör, és szellemi reflexióra késztet minket.

A hónap szimbolikája a középkortól kezdve egy őszi lombszínbe öltözött, szárnyas ifjút idéz, akinek fejét bogyós olajágkoszorú díszíti. Ez a motívum különösen a mediterrán térségben kap hangsúlyt, ahol november a bőséges olajbogyószüret kezdetét jelenti. Ezen kívül a nyilazó, vagy nőrabló kentaur, amely a Nyilast testesíti meg, szintén egy régi antik szimbólum, amely a hónap karakterét gazdagítja. A mezőgazdasági tevékenységek tükröződnek november jelképeiben is: ökrökkel végzett szántás, vetés, és a disznók makkoltatása a helyi éghajlat függvényében mind hozzájárulnak a hónap arculatához.

1900. november 1-jén látta meg a napvilágot Bruckner Győző, a szerves kémia kiemelkedő magyar tudósa, aki Szent-Györgyi Albert munkájának elkötelezett segítője volt. Tudományos pályafutása szegedi szakaszában fedezte fel a reverzibilis N-O acil vándorlás jelenségét, amely jelentős lépés volt a kémiai kutatások terén. Közösen dolgoztak Szent-Györgyi Albert-tel a P-vitamin kémiai szerkezetének tisztázásán, ami nem csupán elméleti, hanem gyakorlati szempontból is mérföldkőnek számít. A görcsoldó hatású izokinolinok, például a papaverin, a mai napig kulcsszerepet játszanak a gyógyszeriparban. Bruckner Győző legfontosabb tudományos eredménye a természetes poliglutaminsavak szerkezetének vizsgálata és szintézise volt, amely alapot szolgáltatott a peptidkémiai kutatások számára.

November 1-jén, 2000-ben halt meg Kozma Béla tanár, 1954-63 között egykori alma materének igazgatója. 1956-ban az iskola felvette Bolyai Farkas nevét, s a Bolyaiak terén felavatták a Bolyaiak szobrát. Bolyai-kutatóként 1994-ben jelent meg könyve a Mentor Kiadónál, Bolyai Farkas aforizmái cím alatt.

Természetesen, szívesen segítek egyedi szöveget írni, inspirálódva Gál Éva Emese „Álom, halottak napján” című verséből. Az alábbi szöveg az ő munkájára reflektál, de új gondolatokat és képeket is tartalmaz: --- Az éj sötét leple alatt, melyet csillagok fénye sző, álmokat szőtt a szél, mely a múlt emlékét hozza elénk. Egy gyertya lángja pislákol, mint az emlékek, mit őrzünk, a halottak napján, szívünk mélyén élnek ők. Az idő folyama nem áll meg, de a szeretet örök, minden hulló levél a múlt szavát suttogja. Egy pillanat, egy gondolat, melyben újra találkozunk, a csendben, az álomban, hol a lélek szabadon szárnyal. --- Remélem, hogy ez a szöveg megfelel az elképzeléseidnek, és tükrözi az eredeti vers hangulatát!

Az első magyar természetfotós, Divald Károly, aki gyógyszerészként is tevékenykedett, 1830. november 2-án látta meg a napvilágot Selmecbányán. Ő volt Divald Adolf erdőmérnök öccse, aki Wágner Józseffel együtt a magyar erdőtörvény megalkotásában is részt vett. Divald Károly elsőként hódította meg kamerájával a Magas-Tátra lélegzetelállító hegycsúcsait. Különösen izgalmas területe a barlangfotózás volt, amelyben számos lenyűgöző fényképsorozatot alkotott, többek között az aggteleki barlangok csodáiról is. Egy ilyen sorozata egykor a Marosvásárhelyi Református Kollégium természetrajztárának értékes részét képezte.

Illyés Gyula, aki 1902. november 2-án látta meg a napvilágot, a „Hajlik a nyír…” című versében megörökítette a természet szépségeit és az élet mélységeit. Ezen a napon nem csupán a költő született, hanem egy olyan lírai világ is, amely érzékenyen tükrözi a magyar táj és lélek összhangját.

November 3. Hubertus, a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentjének napja. Lüttich első püspöke előtt († Kr. u. 727) egy nagypénteki vadászaton szarvai közt keresztet viselő szarvas jelent meg. Stóláját mindmáig ott őrzik, sokáig azokra tették, akiket veszett kutya harapott meg.

November 3. különleges jelentőséggel bír a magyar tudománytörténetben, hiszen ezen a napon két kiemelkedő esemény történt, amelyek mély nyomot hagytak a tudományos életben.

1823-ban kelt Bolyai János temesvári levele.

200 évvel ezelőtt, 1825-ben e napon ajánlotta fel Széchenyi István összes birtokainak egyévi jövedelmét egy tudós társaság létesítésére.

1996-ban a magyar tudósok világtalálkozóján fontos döntés született, amely alapján ez a nap a magyar tudomány ünnepévé vált.

Mintha csak november ősi jelképe szólalna meg a Csehétfalván 1895. november 5-én született Izsák Domokosnak a Fehér kenyér magvetője című versében.

A hat elemit végzett költő 1946-48-ban országgyűlési képviselő, a Magyar Népi Szövetség parlamenti csoportjának tagja volt. Tehetségére Gyallay Domokos figyelt fel, első versei a Magyar Népben jelentek meg 1927-ben. Verseskötete, a Dalok erdőn, mezőn... Tompa László bevezetőjével 1935-ben Kolozsváron jelent meg. Az 1970-es években újra felfedezték; riportjai és cikkei jelentek meg a Falvak Dolgozó Népében.

2001. november 6-át az ENSZ a környezeti károk megelőzésének nemzetközi napjává nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet a háborúk és fegyveres konfliktusok során a természeti erőforrások kifosztásának megakadályozására irányuló erőfeszítésekre.

A fegyveres konfliktusok hatásai nem csupán a közvetlen érintettekre korlátozódnak, hanem mélyen beágyazódnak az ökoszisztémákba és a természeti erőforrásokba is. Ezek a feszültségek gyakran átlépik az országhatárokat, és következményeik generációkon át érezhetők. A harcok következtében a biodiverzitás csökken, a víz- és talajszennyezés növekszik, és az élőhelyek pusztulása egyre súlyosabbá válik. Sajnos, a világ számos pontján éppen most is ezekkel a kihívásokkal nézünk szembe, és a jövőnk szempontjából elengedhetetlen, hogy felismerjük és kezeljük ezeket a problémákat.