A német infláció végre elérte a várt szintet, azonban a felszín alatt egy rejtett kockázat kezd kibontakozni.
A német infláció tovább mérséklődik, egyre közelebb kerülve az EKB által optimálisnak tartott szinthez - derül ki a Destatis német statisztikai hivatal friss közléséből.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) előzetes becslése szerint 2025 októberében a fogyasztói árak éves alapon 2,3 százalékkal emelkedtek, míg havi összevetésben 0,3 százalékos növekedést mértek. Ugyanezeket az értékeket mutatta a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) is, ami azt jelzi, hogy a német inflációs trend az uniós módszertan szerint is stabilan mérséklődik.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a mutató visszatért az Európai Központi Bank két százalékos célközelébe.
A részletes elemzés szerint az infláció mérséklődése elsősorban az energiaárak csökkenésének és az élelmiszerárak növekedésének lassulásának tudható be.
Az energia ára 0,9 százalékkal csökkent, miután a korábbi hónapokban is tartósan negatív tendenciát mutatott: szeptemberben -0,7 százalékot, míg augusztusban -2,4 százalékot regisztráltak.
Az élelmiszerek ára októberben 1,3 százalékkal emelkedett, ami a szeptemberi 2,1 és az augusztusi 2,5 százalékos növekedéshez képest mérséklődést mutat. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatások áremelkedése felgyorsult: októberben már 3,5 százalékos volt, megelőzve a szeptemberi 3,4 és az augusztusi 3,1 százalékos drágulást.
A maginfláció – amely kiszűri az ingadozó energia- és élelmiszerárakat – 2,8 százalékon stagnált, az előző hónaphoz képest nem változott, és ezzel a teljes infláció fölött helyezkedik el. Ez arra utal, hogy a mögöttes árdinamika továbbra is inkább felfelé tart, különösen a szolgáltatási szektorban. Közben az iparcikkek inflációja 1,2 százalékra mérséklődött, ami enyhe csökkenést jelent az előző hónaphoz képest, amikor 1,4 százalékot mutatott.
Az Európai Központi Bank a legújabb statisztikák alapján immár harmadszor döntött úgy, hogy nem módosítja kamatszintjét, így a betéti ráta továbbra is 2,0 százalékon stagnál.
A mérsékelt árdinamika csökkenti a további monetáris szigorítás iránti igényt, miközben az energiaárak tartós csökkenése és a belső kereslet visszaesése tovább fokozhatja a dezinflációs folyamatokat.
