Párizs dallamai | Demokratikus Hangzás Fedezd fel Párizs varázslatos zenei világát, ahol a szenvedély, a kultúra és a kreativitás találkozik! A város utcáin sétálva a jazz, a sanzon és a modern zenei stílusok harmonikus keveredése kísér minket, és minden

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/kultura/zenek-parizsnak-913747/

Harminc évvel ezelőtt, 1994 őszén jött létre az Erdődy Kamarazenekar. Az együttes megalakulásának legfőbb célja az volt, hogy különleges zenei élményeket nyújtson a közönségnek, és népszerűsítse a klasszikus zene szépségét. A kamarazenekar a zene iránti szenvedélyt és az együttműködés örömét kívánta hangsúlyozni, miközben lehetőséget biztosított fiatal tehetségek számára a bemutatkozásra és a fejlődésre.

- Az akkor még pályakezdő, fiatal kollégáimmal a klasszikus zenei repertoárt szerettük volna magyar vagy magyar vonatkozású művekkel bővíteni, illetve újra bemutatni a már elfeledett hazai darabokat. Ebben nagy segítségünkre volt a Zenetudományi Intézet, majd jómagam is egyre több helyen el kezdtem el kutakodni, így többek között az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtárában, később pedig vidéki, sőt külföldi gyűjteményekben is. Ennek köszönhetően mára már száznál több Magyarországhoz kötődő művet tudtunk bemutatni vagy újra bemutatni, de készítettünk 18 lemezfelvételt is, melyek mindegyike tartalmaz magyar vonatkozású darabot, a legtöbb esetben első felvételként. Talán nem túlzás kijelentenem, hogy mára mi vagyunk a legkiterjedtebb magyar vonatkozású repertoárral rendelkező zenekar.

- Mi a helyzet a kortárs magyar zeneművekkel? Mennyire gazdagítják az együttes repertoárját?

- Folyamatosan igyekszünk azokat is műsorra tűzni, van olyan zeneszerző, akivel különösen jó kapcsolatot alakítottunk ki az idők során. Ilyen például Orbán György, ő több kamarazenekari művét is nekünk ajánlotta, vagy Gyöngyösi Levente, akinek a 2012-es Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutattuk be nekünk ajánlott Lukács Passióját.

Az együttes különleges vonzalma a kastélyok iránt nem csupán a látvány miatt van, hanem mert ezek a helyszínek egyedi atmoszférát teremtenek. Eszterháza, Gödöllő és Keszthely mellett a csapat Tatán, Dégen és Szabadkígyóson is megfordult, minden alkalommal újraértelmezve a klasszikus zene élményét. A helyszín valóban hatással van a műsorra; a történelmi környezet inspirálja az előadásokat, és a koncertek tematikáját is formálja. Minden egyes helyszín saját karakterével gazdagítja a zenei élményt, így a közönség mindig valami újra számíthat.

- Mindenképpen. Mielőtt összeállítanánk az adott koncertet, mindig utánanézek, hogy előttünk milyen műveket játszottak már ott. A veszprémi érseki palota dísztermében például kizárólag olyan darabokat játszottunk, ami a Veszprémi Érsekség levéltárában megtalálható.

- És mire számíthatunk, milyen műveket hallhatunk majd a Vigadóban 2024. december 2-án, az együttes jubileumi koncertjén?

Régóta motoszkál bennem egy különleges koncertterv, amelynek a "Zenék Párizsnak" nevet adtam. Ezen az estén a közönség négy olyan kivételes művet hallhat tőlünk, amelyek bár Párizsban debütáltak, érdekes módon egyik szerzőjük sem francia származású. Ilyen például Cherubini Médea című operája, amely 1799-ben látott napvilágot, de említést érdemel a fiatalon elhunyt baszk zeneszerző, Juan Chrisostomo Arriaga egyetlen, ránk maradt szimfóniája is. Emellett felcsendül Chopin Andante spianato et Grande Polonaise című remekműve is. Az est legérdekesebb darabja azonban George Onslow első szimfóniája lesz, aki már Franciaországban született, de angol felmenőkkel büszkélkedhet – ez a mű itt, a hazai közönség előtt most hallható először. Az est szólistája a neves Bogányi Gergely, a karmester pedig a korszak szakértője, a Dél-afrikai származású, de Svájcban élő Gérard Korsten lesz.