A magyar erdők kincsei veszélyben vannak – az illegális gyűjtők pusztító tevékenysége mindent romba dönt. Az Agro Napló cikkében feltárul, milyen súlyos következményekkel járhat a természetvédelmi értékek megsértése. Az erdők biológiai sokfélesége és a he

Magyarország, különösen a Jászság régiója, kiemelkedő szereplője a szarvasgomba termesztésének, de az ágazat számos komoly nehézséggel néz szembe. Az illegális gyűjtés, a klímaváltozás hatásai és a túlzott kitermelés mind-mind veszélyeztetik a fenntartható gazdálkodást. Eközben a szarvasgomba magas piaci ára továbbra is vonzóvá teszi ezt a különleges gasztronómiai kincset, ami új kihívások elé állítja a szakmát - írja a Pénzcentrum.

A Jászság kiemelkedő jelentőségű szarvasgomba élőhely, ahonnan egy évtizeddel ezelőtt az ország termelésének kilencven százaléka származott. A térség azonban ma már számos problémával néz szembe, amelyek közül az illegális gyűjtés különösen súlyos gondot jelent.

Az illegális tevékenység elsősorban a Jászság déli részén jellemző, ahol a munkalehetőségek korlátozottabbak, szemben az északi területekkel, ahol több multinacionális vállalat is megtelepedett. Bár a gyűjtést a vidékfejlesztési miniszter 24/2012. rendelete szabályozza, a természetvédelmi bírság nem bizonyul elég hatékony visszatartó erőnek,

A hivatalos kereskedelemben a szarvasgomba kilójának ára akár a 100 ezer forintot is elérheti, míg az illegális gyűjtők akár 30-35 ezer forintért is kínálják ezt az ínycsiklandó delikáteszt.

Bratek Zoltán, a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke a Pénzcentrumnak adott interjújában három kulcsfontosságú tényezőt emelt ki, amelyek hátráltatják a hazai szarvasgomba-termelést. "Az utóbbi években tapasztalható klímaváltozás, a növekvő szárazság és az egyenlőtlen csapadékelosztás mind negatívan befolyásolják a gombák természetes élőhelyét" – nyilatkozta a szakértő. Hozzátette, hogy a korábban évi 30 tonnás termelés drámaian csökkent, ahogyan az export is.

Az ültetvényeken a helyzet kedvezőbb, mivel az öntözés segítségével hatékonyan orvosolhatók a felmerülő nehézségek.

A szövetség tagsága 360 engedélyezett gyűjtőből áll, de sajnos egy másik jelentős kihívás is fennáll: az illegális gyűjtés következtében sokszor a hozzá nem értő személyek tönkreteszik az érintett élőhelyeket. További problémát jelent a túlgyűjtés jelensége, amely már a jogszerű gyűjtőket is hátrányosan érinti. "Nem lehet megengedni, hogy még éjszaka is dolgozzanak a kutyák, mert ez előbb-utóbb kimeríti az élőhelyeket. Sajnos, erre már számos szomorú példa akad Magyarországon" – emelte ki Bratek Zoltán.

A szarvasgomba gyűjtésének módszerei is változtak az idők során. Régebben sertésekkel keresték a gombát, ma már főként kutyákkal, elsősorban golden retrieverekkel és simaszőrű magyar vizslákkal. A kutyák előnye, hogy nem táplálékként tekintenek a gombára, hanem csak játéklehetőségként.

A szarvasgomba termesztése továbbra is rendkívül jövedelmező vállalkozásnak számít. Egy hektáron akár 50 kilogramm termést is elérhetünk a szezonban, és megfelelő öntözés mellett ez a mennyiség akár meg is duplázódhat. Ha a termés eléri az 50 kilogrammot, az akár 5 millió forintos bevételt is jelenthet, amelyből a költségek levonása után is jelentős profitra számíthatunk. Ez a lehetőség vonzó alternatívát nyújt a gazdálkodók számára, akik szeretnék diverzifikálni a jövedelmüket.

A magas jövedelmezőség miatt azonban egyre több biztonsági intézkedésre van szükség: erős kerítések, sőt, biztonsági őrök alkalmazása is jellemző.

Magyarországon hat különböző szarvasgombafajta található, amelyek közül a legkiemelkedőbbek a nyári szarvasgomba, amelynek ára kilogrammonként akár 100 000 forint is lehet, és a fekete szarvasgomba, amelyért közel 150 000 forintot kérnek. Érdemes megemlíteni, hogy kedvezőtlen termés esetén az árak drasztikusan megugorhatnak; négy évvel ezelőtt például a nyári szarvasgomba kilogrammját akár 300 000 forintért is kínálták.

A homoki szarvasgomba igazi különlegesség, amely kizárólag Magyarország területén lelhető fel. Ez a különleges gomba egyedi édes ízével hívja fel magára a figyelmet. Nyáron, amikor a szarvasgomba a legjobban érik, illata a frissen főtt kukoricára emlékeztet, míg íze a finom dióéra hasonlít. A május végétől augusztus végéig tartó gyümölcsöző időszakában felfedezhetjük ezt az ínycsiklandó kincset, míg más szarvasgombák gyűjtésére november végéig van lehetőség. Érdemes megemlíteni, hogy 2014-ben a Jászivány határában rátaláltak az ország legnagyobb, 1,28 kg-os homoki szarvasgombájára, ami igazi szenzációnak számít a gombaszeretők körében.

A jászsági tölgyesek kiváló adottságokkal rendelkeznek a szarvasgomba termesztéséhez. A Zagyva és a Tarna által feltöltött medencében a talajvíz viszonylag közel van a felszínhez, amit sokan a világ legjobb termőhelyének tartanak. A területen a NEFAG (Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) igyekszik fenntartani a rendet és a szakszerű gyűjtést.

A hivatalos statisztikák alapján a nyári szarvasgombák éves termése körülbelül 14-16 tonna között mozog. Ugyanakkor az illegálisan forgalomba hozott mennyiséget csupán becslések alapján lehet meghatározni.

Bár a Jászság a legnagyobb termőterület, jelentős élőhelyek találhatók a Bükkben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben is. Magyarország továbbra is az első vonalban van az export tekintetében, évente jelentős mennyiségű szarvasgomba kerül Nyugat-Európába, elsősorban Olaszországba.