Ursula von der Leyen kiállt az EU és az Egyesült Államok közötti vámtarifa-megállapodás mellett, hangsúlyozva, hogy bár nem mentes a hiányosságoktól, mégis kedvező lépésnek tekinthető.

Az Európai Bizottság elnöke határozottan kiállt az Európai Unió és Donald Trump amerikai elnök között a múlt hónapban létrejött vámtarifa-megállapodás mellett, amelyről a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap online kiadásában vasárnap megjelent cikkében értekezett.

Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy a megállapodás "egy tudatos döntés: stabilitás és előreláthatóság a konfrontáció kiszélesedése helyett". "Képzeljük el, hogy a demokratikus világ két legnagyobb gazdasága nem tud megállapodni, és kereskedelmi háborút indít egymás ellen. Ennek csak Moszkvában és Pekingben örülnének" - állapította meg.

"Ha bevezetjük a tervezett viszontvámokat, akkor valós veszélyt jelentenénk egy drága kereskedelmi konfliktus kirobbanására, amely súlyos következményekkel járna az európai munkavállalókra, a vásárlókra és az ipari szektorra nézve" - figyelmeztetett.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az Európai Unió különleges biztosítékokat kapott, amelyek értelmében a gyógyszeripari, félvezető- és faipari termékek vámjai nem léphetik túl a 15%-os határt. Ezen kívül több fontos iparág, mint például a repülőgép-alkatrészek és a generikus gyógyszerek, teljes vámmentességet élvez. A felek egyetértettek abban is, hogy a vámmentes termékek listáját a jövőben tovább fogják bővíteni.

Európa továbbra is saját kezében tartja az élelmiszerbiztonság, az online védelem és a közegészségügy irányítását. A megállapodás véget vet egy korszaknak a transzatlanti kapcsolatokban, ugyanakkor új együttműködési lehetőségeket teremt a jövő számára.

Ursula von der Leyen írásában hangsúlyozta, hogy Európa kereskedelmi stratégiáját nem építheti kizárólag az Egyesült Államokra. Az utóbbi hónapok során új egyezmények születtek Mexikóval és a Mercosur-országcsoporttal, valamint a kapcsolatok erősödtek Svájccal és az Egyesült Királysággal. A tárgyalások Indonéziával lezárultak, és arra törekednek, hogy még az év végéig megállapodásra jussanak Indiával is. Ahogy ő fogalmazott, ezek a partnerségek nem csupán a bizalom és az együttműködés elmélyítésére szolgálnak, hanem új exportlehetőségeket, munkahelyeket és gazdasági növekedést is generálnak az európai térség számára.

Jelenleg az uniós tagállamok közötti kereskedelem volumene alig a fele az Egyesült Államokban tapasztalható tagállamok közötti forgalomnak. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a belső piac fejlesztése az EU kulcsfontosságú feladata, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy a kontinens gazdasági potenciálját teljes mértékben kihasználjuk.

A megállapodást többek között Lars Klingbeil, a német pénzügyminiszter és alkancellár is kritikus hangnemben értékelte.

"Feltehetjük magunknak a kérdést: miképpen lehetséges az, hogy az Európai Unió - a maga 27 tagállamával és 450 millió lakosával - ilyen gyenge helyzetbe került" - mondta a szociáldemokrata politikus.

Klingbeil hangsúlyozta, hogy reményei szerint az Európai Unió képes lesz megerősíteni pozícióját, így visszanyerheti vezető szerepét a tárgyalások során. A két térség között naponta több mint 4,6 milliárd euró értékű áru és szolgáltatás cserél gazdát, ami évente összesen 1,68 ezer milliárd eurós kereskedelmi forgalmat jelent.

A megállapodás értelmében rögzítésre kerül, hogy a legtöbb európai termék, beleértve a járműveket és gyógyszereket, legfeljebb 15%-os "all-inclusive" vámtarifa alá kerülhet. Ez a maximum kizárólag az Európai Unióra vonatkozik; más országok esetében a vámtételek a korábbiakra épülnek.