Ujhelyi István: Az AfD-hez való fideszes közeledés hátterében az abszurditás vagy a moszkvai kényszer állhat - Mandiner.
Én egy olyan családapa vagyok, aki a konzervatív értékek mellett elkötelezett, ugyanakkor nyitott a szociáldemokrata eszmék iránt. Közgondolkodóként igyekszem megérteni a világot és hozzájárulni a közösség fejlődéséhez.
Nehezen tudom másként interpretálni politikai szemtanúként, hogy Orbán Viktor nemrégiben hivatalos látogatásra invitálta a Karmelitába a németországi szélsőjobboldali párt kancellárjelöltjét. Ez számomra inkább egy súlyos stratégiai tévedésnek vagy egyfajta putyinista típusú politikai építkezés kényszerű lépésének tűnik. Persze, a kormánypárti médiában mondhatják, hogy Trump győzelmét sem sokan várták (valójában sokan inkább elkerülték volna a józan ész alapján, hiszen a realitásokkal mindenki tisztában volt), és hogy csak a Fidesz miniszterelnöke helyezte jól a zsetonokat a geopolitikai rulettasztalon. De az, hogy az AfD (Alternatíva Németországnak) nevű szélsőséges pártot éppen most, a német választások előtt néhány nappal öleli keblére a magyar kormány, minimum megkérdőjelezhető döntés. Nem csupán azért, mert a Fidesz, amely hajlamos a radikális fordulatokra, korábban elzárkózott az AfD-vel való érdemi együttműködéstől, hanem amiatt is, mert a feltételezett hosszú távú érdekek meglehetősen homályosak és bizonytalanok, sőt, egy Kremlhez hasonló árnyékot vetnek erre a lépésre.
