Egy friss kutatás szerint a macskák is tapasztalhatnak demenciához hasonló tüneteket, akárcsak az emberek.

Friss kutatások alapján kiderült, hogy az idősebb macskák agyában is fellelhetőek a demencia hagyományos tünetei.

Hihetetlen, de a macskák agyi folyamatai az öregedés során párhuzamba állíthatók az emberekével. Kutatások során kiderült, hogy az idősebb cicáknál tapasztalható agyi változások figyelemre méltóan hasonlítanak az emberi demenciára és az Alzheimer-kórra jellemző tünetekre.

A Dundee-i és az Edinburgh-i egyetemek kutatói kimutatták, hogy a cicák agyában megjelennek azok a fehérjefoltok, melyek az Alzheimer-kórhoz köthetők.

A University of Edinburgh legújabb kutatásában 25 elhullott macska agyát vizsgálták meg, és meglepő felfedezéseket tettek az Alzheimer-kór klasszikus biológiai jeleivel kapcsolatban. Az elemzés során amyloid-beta felhalmozódásokat találtak a szinapszisok környezetében, valamint szinapszisvesztést, amelyet a támasztósejtek, mint az astrocyták és mikroglia, beavatkozása is kísér. Ezek a megfigyelések rendkívül hasonlítanak az emberekben tapasztalt jelenségekre, ami újabb lépést jelent a betegség megértésében.

Más kutatások alapján a 7-10 éves macskák esetében a problémák előfordulásának aránya akár 36%-ra is rúghat, míg a 16-19 éves korcsoportban ez az arány drámaian, akár 88%-ra nőhet.

A macskák demenciájának felismerése gyakran nem egyszerű feladat, mivel a tünetek fokozatosan, szinte észrevétlenül jelentkeznek. Ezek a változások bár kognitív hanyatlásra utalhatnak, ugyanakkor más egészségügyi problémák – például vesefunkciós zavarok, pajzsmirigy túlműködés, ízületi fájdalmak vagy látásromlás – is hasonló jeleket okozhatnak. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a gazdik figyelmesen megfigyeljék kedvenceik viselkedését, és minden szokatlan tünetet alaposan dokumentáljanak. Ezt követően érdemes konzultálni egy állatorvossal, mielőtt a demencia lehetőségét komolyan mérlegelnék.

A macskák kognitív diszfunkciójának diagnosztizálása lényegében egy kizárásos folyamat, mivel nem létezik olyan egyetlen teszt, amely önállóan megerősítené a betegség jelenlétét. Az állatorvos kezdetben vér- és vizeletvizsgálatokkal indít, majd ha szükséges, képalkotó eljárásokra, valamint szemészeti és neurológiai vizsgálatokra is sor kerülhet. Ezen lépések célja az olyan egyéb betegségek azonosítása, amelyek a macska viselkedésének megváltozását okozhatják. A gazdi szerepe ebben a folyamatban kiemelkedően fontos, hiszen ő az, aki a mindennapi apró változásokat észleli. Ezeknek a változásoknak a pontos dokumentálása nagyban hozzájárulhat a helyes diagnózis felállításához.

Bár jelenleg nem áll rendelkezésre gyógymód, amely visszafordítaná a betegséget, több lehetőség is van a tünetek enyhítésére és az állapot romlásának lassítására. A környezet átalakítása és gazdagítása nagyban hozzájárul a macska biztonságérzetéhez: érdemes könnyen elérhetővé tenni az etető- és itatótálat, az alomtálcát, valamint minimalizálni az otthoni akadályokat. A feromonpárologtatók nyugtató hatásúak lehetnek, a rendszeres napirend pedig stabilitást nyújt. Az étrendben fontos szerepet kaphatnak az antioxidánsok, omega-3 zsírsavak, B-vitaminok, valamint bizonyos táplálékkiegészítők.