Szele Tamás: Koreai Kudarctörténetek A Koreai félsziget eseményei során számos kihívás és vereség árnyékolta be a történelmet. A sportban, a politikában és a kultúrában is megjelennek a kudarcból tanulás lehetőségei, amelyek formálják a társadalmat és az
Már egy ideje nem esett szó az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusról ezen a platformon, de most a figyelem középpontjába kerültek az észak-koreai egységek, különösen a Kurszki Területen. A Pesti Srácok szerint ezek az alakulatok olyanok, mint Columbo felesége: mindenki hallott róluk, de senki sem látta őket. Most azonban a helyzet megváltozott, hiszen nemcsak észlelték őket, hanem az ukrán erők sikeresen megfoglalták őket, és két hadifogoly is a kezükbe került.
Az alábbiakban az ISW és a HotNews.ro által közzétett információkra támaszkodom, de természetesen a saját véleményemet is szívesen megosztom. Tehát nézzük, mit sikerült összegyűjtenünk!
Az ukrán erők állítólag elfogták az első észak-koreai hadifoglyokat a Kurszki Területen. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) január 11-én közölte, hogy az ukrán különleges műveleti erők egységei január 9-én elfogtak egy észak-koreai katonát a Kurszki Területen, és hogy az ukrán légideszant csapatok nemrég egy második észak-koreai katonát is foglyul ejtettek a térségben. Az SZBU közölte, hogy az ukrán hatóságok a dél-koreai hírszerzéssel együttműködve próbálnak kommunikálni a hadifoglyokkal, mivel azok nem beszélnek angolul, oroszul vagy ukránul. Az egyik hadifogoly a Tuva Köztársaságból származó orosz katonai regisztrációs kártyával igazolta magát, amelyet az orosz hatóságok állítólag 2024 őszén állítottak ki neki. Elmondta az ukrán hatóságoknak, hogy mindössze egy hétig vett részt koordinációs kiképzésen az orosz erőkkel, mielőtt bevetésre került volna, és azt hitte, hogy egy oroszországi gyakorlatra megy, nem pedig az ukrajnai háborúba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az orosz vagy észak-koreai erők általában azért ölik meg a sebesült észak-koreaiakat, hogy eltitkolják a háborúban történő részvételüket.
A HotNews.ro részletesebben is foglalkozik a foglyok helyzetével, és az első fogoly, akiről beszámolnak:
A harci bevetés során fogságba esett, amikor a Poliszja légideszant dandár védelmi vonalai ellen indítottak támadást. A fogoly orosz gyártmányú fegyverekkel és felszereléssel volt ellátva. A sebesült észak-koreai katona időben megkapta az elsősegélyt, amely életmentő segítséget nyújtott számára.
A forrásban, amely képeket is publikált a sebesült észak-koreai katonákról, világosan látszik, hogy az elfogásuk után nem sokkal készültek a felvételek. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szintén megosztott fotókat a két észak-koreai katonáról, akiknek kezén és fején kötéseket viselnek. Az SZBU tájékoztatása szerint a katonák a genfi egyezménynek megfelelő orvosi ellátást kaptak.
Az egyik katona 2005-ben látta meg a napvilágot, majd 2021-ben csatlakozott az észak-koreai hadsereg kötelékéhez. A másik katona, aki 1999-ben született, 2016 óta mesterlövész felderítőként tevékenykedik, kiemelkedve a harctéri képességeivel.
Mindketten hangsúlyozták, hogy őket "kiképzésre" irányították, nem pedig azért, hogy részt vegyenek a harcokban Ukrajnában.
Mivel egyikük sem tud ukránul, oroszul vagy angolul, a kommunikációjukat fordítók közvetítik, akik a dél-koreai titkosszolgálat, a NIS támogatását élvezik.
A dél-koreai hírszerző ügynökség vasárnap hivatalosan is megerősítette a híreket, és bejelentette, hogy az ukrán hatóságokkal együttműködve részt vesz a kihallgatások lebonyolításában - tudósít az AFP.
A dél-koreai hírszerzés megállapításai megerősítik a Kijev által közzétett információkat, miközben Oroszország és Észak-Korea egyaránt hallgat. Eddig egyik fél sem igazolta az észak-koreai katonák ukrán fronton való jelenlétét. A szöuli hírszerző ügynökség emellett arról is beszámolt, hogy egy férfi "4-5 napon keresztül élelem és víz nélkül maradt, mielőtt elfogták".
Az észak-koreai erők a jelentések szerint a gyakori ukrán dróncsapások ellenére nagy létszámú rohamcsapatokat vetnek be a hadműveletek során, ami valószínűleg hozzájárul az észak-koreaiak magas veszteségi arányához, és valószínűleg hatással lesz arra, hogy az észak-koreai hadvezetés milyen tanulságokat von le a háborúban vívott harcokból.
A Washington Post január 11-i jelentése szerint a Kurszki Területen észak-koreai katonák jelentős csoportokban támadnak, miközben az orosz tüzérség és drónok nyújtanak támogatást számukra. Ez a taktika éles ellentétben áll az orosz erők által alkalmazott kisebb létszámú egységekkel. Az észak-koreai harcosok úgy tűnik, figyelmen kívül hagyják az ukrán drónok által végrehajtott támadásokat, és a személyi állományt érő veszteségek ellenére is folytatják előrenyomulásukat.
A The Washington Post információi szerint az orosz haderő általában az észak-koreai csapatok nyomában érkezik, hogy megerősítse a korábban elért pozíciókat. Egy, a Kurszki Területen szolgáló ukrán katona azonban arról számolt be, hogy az orosz és észak-koreai erők között fennálló kommunikációs nehézségek akadályozhatják az oroszok törekvéseit az új állások megszilárdításában. Az ukrán katona elmondta, hogy az észak-koreaiak 2024 decemberében 400-500 fős támadást indítottak, amely során hatszoros létszámfölényben voltak az ukrán erőkhöz képest. A jelentések szerint az ukrán csapatoknak nyolc óra harc után vissza kellett vonulniuk a lőszerhiány következtében, ami arra utal, hogy bár az észak-koreai erők gyenge taktikát alkalmaztak, jelentős mértékben támaszkodtak a létszámfölényre a területfoglalás során. Az ukrán katona kiemelte, hogy az ukrán haderő jelentős veszteségeket okozott az orosz 810. haditengerészeti gyalogosdandárnak (Fekete-tengeri Flotta, Déli Katonai Körzet), ami valószínűleg arra késztette az orosz katonai vezetést, hogy a tervezettnél korábban mozgósítsa az észak-koreai egységeket a Kurszki Területen.
Nyugati elemzők nemrégiben arra hívták fel a figyelmet, hogy az észak-koreai katonai egységek súlyos veszteségeket szenvednek el. Egy különösen aggasztó esetben 2024. december végén mindössze egy hét leforgása alatt körülbelül 1000 főt vesztettek a Kurszki Területen. Zelenszkij 2025. január 5-én arról számolt be, hogy a térségben 3800 észak-koreai katona esett el vagy sebesült meg, ami a Kurszkban állomásozó 12 000 fős kontingens körülbelül harmadát jelenti. Különösen figyelemre méltó, hogy január 3-án és 4-én akár egy zászlóaljnyi gyalogságot is elveszíthettek Mahnovka környékén. Az észak-koreai erők képessége, hogy tanulmányozzák és alkalmazzák az orosz katonai műveletekből levonható tanulságokat, valószínűleg jelentősen csökkenni fog, amennyiben az orosz katonai vezetés hasonló, vagy még nagyobb léptékű, gyalogsági dominanciájú támadásokat indít, mint amilyeneket eddig végrehajtottak. Az is komoly hatással lesz a háború tanulmányozására, hogy az észak-koreai egységek nem csupán képtelenek a drónok hatékony elhárítására, hanem úgy tűnik, nem is hajlandók ezt megtanulni.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, határozottan ragaszkodik a háború előtti, maximalista követeléseihez, amelyek célja Ukrajna elszigetelése és a NATO gyengítése. A Financial Times január 10-i jelentésében egy korábbi magas rangú kremltisztsviselőre és egy másik forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Putyin minden tárgyaláson, amely a nyugati vezetőkkel folytatott esetleges tárgyalásokra vonatkozik az ukrajnai konfliktus lezárásáról, hajlandó fenntartani ezeket a követeléseket. Ezek között szerepel Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása és a NATO kelet-európai katonai jelenlétének csökkentése, a nemzetközi rendszer "szabályainak" megváltoztatása érdekében, hogy Oroszország számára ne jelentsenek fenyegetést. Putyin 2021 decemberében ultimátumot adott az Egyesült Államoknak, amelyben követelte, hogy a NATO ne fogadjon be új tagokat, és vonja vissza katonai erőit a 1997 májusa után csatlakozott országokból. Különböző tilalmakat is követelt, ideértve a közepes hatótávolságú rakéták telepítését olyan területekre, amelyek Oroszországot vagy NATO-országokat érintenek. E követelmények célja nem csupán Ukrajna nézőpontjának megváltoztatása volt, hanem a NATO egészének gyengítése is. A Kreml valószínűleg arra törekszik, hogy ezt a narratívát újraéleszti, manipulálva a nyugati vezetőket, hogy azok engedjenek Putyin maximalista követeléseinek a "kompromisszum" nevében, ezzel gyengítve a NATO-t a jövőbeni béketárgyalások során. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője január 10-én megerősítette, hogy a Kreml kész "előfeltételek" nélkül tárgyalásokat folytatni, de a szakértők úgy vélik, hogy amíg Putyin ragaszkodik a háború előtti követeléseihez, addig semmilyen tárgyalás nem vezethet tartós békéhez.
Január 11-én ukrán erők dróncsapást hajthattak végre egy tatárföldi olajfinomító ellen, azonban a támadás részletei még egyelőre nem tisztázottak. Az Astra, egy orosz ellenzéki médium, arról számolt be, hogy a Tatár Köztársaság területén, Nyizsnyekamszkban található Tanevo olajfinomító komplexumban a hatóságok a dróncsapásra való tekintettel evakuálták az üzemet, és a helyiek füstöt észleltek a létesítményből. Orosz források január 11-én közzétettek olyan felvételeket, amelyeken tűz látszik a finomító közelében, de egy másik forrás később azt állította, hogy valójában nem történt tűzeset, és az evakuálás csupán egy gyakorlat része volt. Rusztam Minnihanov, a Tatár Köztársaság vezetője, sajtószolgálatán keresztül cáfolta a tűzről szóló értesüléseket, hangsúlyozva, hogy a felvételeken valójában izzás figyelhető meg, mivel a létesítmény berendezéseinek tervezett módosításai miatt intenzív fáklyahasználatra álltak át. Az orosz hatóságok a drónokkal kapcsolatos fenyegetettség miatt figyelmeztetéseket adtak ki a Tatár Köztársaság területén, és a biztonsági aggályokra hivatkozva leállították a nyizsnyekamszki repülőtér működését.
Röviden összefoglalva: az észak-koreai erőket ágyútöltelékként használják az orosz fegyveres erők, és ez nem fog nagyon jót tenni a morálnak.
Bízom benne, hogy sokan fognak dezertálni: a biztos halál helyett sokkal inkább az ukrán hadifogság tűnik elviselhetőbb választásnak.
