Sulyok Tamás: 15 évvel ezelőtt elindítottuk a magyarság határokon túlnyúló egyesítésének lehetőségét, amely mára valósággá vált.
Tizenöt évvel ezelőtt nyitottuk meg a kaput a magyarság határokon túli egyesülésének lehetősége előtt - jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök csütörtökön a Parlamentben, a magyar állampolgársági eskütétel keretében.
Az államfő emlékeztetett: a 2010-ben megalakult Országgyűlés egyik első rendelkezésével saját jussához juttatta azokat, akiket ez alapból is megilletett, csak a hányatott magyar történelem elragadta tőlük.
Kiemelte, hogy 2010-re eljutottunk ahhoz a ponthoz, ahol az összefogásra törekvő kezek valóban meg tudtak kapaszkodni egymásban. Ezzel a nemzet nemcsak lelki, szellemi és kulturális szempontból egyesült, hanem jogi értelemben is.
A köztársasági elnök a 15. évforduló alkalmából kiemelte: minden egyes alkalom, amikor elszakított vagy elszármazott nemzettársunk leteszi állampolgársági esküjét, az ünnep, amely az egész nemzet számára örömöt jelent.
- tette hozzá.
Mindig is tisztában voltunk vele, hogy bármit is hoz elénk a sors, mi, magyarok, nem válhatunk szétszakítottakká, hiszen egy közösséget alkotunk - hangsúlyozta az államfő. Megjegyezte, hogy bárhol is éljünk, akár a határokon túl vagy a világ különböző tájain, összetartozásunk megkérdőjelezhetetlen. Tizenöt évvel ezelőtt pedig végre jogi keretet kapott az a nemzetegység, amely számunkra mindig is magától értetődőnek tűnt.
A nemzet közjogi újraegyesítése a kommunista diktatúra árnyékán átlépő, szabad, független és demokratikus Magyarország legmeghatározóbb és legjelentősebb eseménye volt – hangsúlyozta az államfő. Hozzátette: ez egyfajta erkölcsi kárpótlás a magyar lélek számára, egy jóvátétel a múlt nehézségeivel szemben, és egy igazi forrása a büszkeségnek az egész nemzet számára.
Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy innentől fogva a kölcsönös tartozásunk jogi szempontból is megerősíthető, hiszen közös létezésünk már jogi értelemben is jelentőséggel bír.
A köztársasági elnök kiemelte, maradjunk továbbra is erősek, álljunk ki egymásért, vállaljuk a másikat, hiszen a másik magyarban származásra, politikai hovatartozásra, világnézeti meggyőződésre vagy földrajzi elhelyezkedésre való tekintet nélkül a társat, a hozzánk tartozót kell látnunk.
