A "teljes kiőrlésű" kifejezés használata kapcsán 186 millió forintos bírságot rótt ki a Gazdasági Versenyhivatal a Lidlre.
Megtévesztő volt a Lidl Magyarország kommunikációja több "teljes kiőrlésűként" hirdetett terméke esetében - tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Kiderült, hogy az érintett pékáruk alapanyaga csak alig egyharmad arányban volt teljes kiőrlésű lisztből. A fogyasztók megtévesztése miatt a GVH Versenytanácsa 186 millió forint bírságot szabott ki, az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra.
A GVH gyanúja beigazolódott. Kiderült, hogy a Lidl megtévesztette a fogyasztókat. A cég a 2020. június 6-ától alkalmazott kereskedelmi kommunikációjával, illetve önmagában ezen termékek elnevezésével megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott a termékek összetételével kapcsolatban. Valójában az érintett termékekben a lisztnek csak mintegy 30-33 százaléka volt teljes kiőrlésű, a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomlisztből készült. Hogyha egy vállalkozás "teljes kiőrlésű" jelzővel illet egy pékárut, akkor a termék alapanyagának legalább 50 százalékban teljes kiőrlésű lisztnek kell lennie.
A GVH Versenytanácsa 186 millió forint összegű bírságot szabott ki a Lidl Magyarországra a jogsértés következtében. A nemzeti versenyhatóság a döntésében súlyosbító tényezőként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú időn át, évekig fennállt, és jelenleg is tart, ami széleskörű fogyasztói réteget érintett. Különösen aggasztó, hogy a kereskedelmi kommunikációval elért vásárlók között számos sérülékeny csoport található, mint például a cukorbetegek és az inzulinrezisztenciával élők.
A GVH szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk megtervezésekor rendkívül fontos figyelembe venniük, hogyan értelmezik a fogyasztók az üzeneteiket. Nem várható el, hogy a vásárlók alaposan utánajárjanak az állítások valóságtartalmának. A nemzeti versenyhatóság különös figyelmet fordít az olyan állításokra, amelyek bizonyos termékek egészségügyi hatásait érintik, mivel egyes fogyasztói csoportok — mint például a speciális diétát követők — különösen érzékenyek ezekre.
