Pénteken a HUN-REN munkatársai demonstrációra készülnek, ahol petíciót fognak átadni.
Bár közös főigazgatói fellépésre nem kerül sor, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének kezdeményezésére a HUN-REN kutatói demonstrációt szerveznek a kutatóhálózat megszüntetése ellen.
A kutatók egyöntetűen kifejezték véleményüket a HUN-REN tervezett szétdarabolásával kapcsolatban, amely során négy bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont, mintegy 1200 fővel, az ELTE-hez kerülne. Ez a határozott állásfoglalás a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) által szervezett, csütörtök kora délután zajló dolgozói fórumon derült ki a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában. A résztvevők között vita alakult ki arról, hogy a tiltakozáshoz milyen formákat válasszanak, de végül abban állapodtak meg, hogy első lépésként pénteken demonstrációt szerveznek a HUN-REN Alkotmány utcai székháza előtt. Ezen a rendezvényen átadják a tiltakozó petíciójukat, amelyet a HUN-REN vezetésének és Hankó Balázs miniszternek címeznek.
A helyszín és az időpont megválasztása nem mentes a tudatosságtól, hiszen holnap délután négy órakor gyűlik össze a HUN-REN irányító testülete. Ezen a fontos ülésen fog eldőlni a sorsa a Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontnak, amelynek esetleges elszakítása komoly hatásokat gyakorolhat a tudományos közéletre.
A 9 fős testület létszáma ma már csupán 8 főre csökkent, miután Hunyady Lászlónak távoznia kellett. A szabálymódosítás értelmében az intézetigazgatók nem lehetnek tagjai a grémiumoknak, és mivel ő vezeti az Enzimológiai Intézetet, így kénytelen volt lemondani. Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója szintén nem részt vehet a szavazáson, mivel ilyen ügyekben kizárólag tudósok dönthetnek. Az MTA-nak is volt beleszólása a testület összetételébe, és néhányan ellenzik a javasolt terveket. A grémium nem csupán az ELTE ajánlatát vitatja meg, hanem Freund Tamás MTA-elnök javaslatát is, amely szerint, ha a kutatóhálózat szétbontása elkerülhetetlen, akkor a humán intézeteket vissza kellene adni az Akadémiának.
Forrásaink alapján úgy tűnik, hogy az irányító testület tagjai nem mernek szembeszegülni a kormány elvárásaival, így valószínű, hogy hozzájárulnak az intézetek ELTE-nek történő átadásához. Ennek hátterében az is áll, hogy a testület tagjai túlnyomórészt természettudósok, akik számára több támogatás érhető el, ha a négy humán kutatóközpontot leválasztják róluk.
Ez a döntés arra utal, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a kutatóközpontok és kutatóintézetek vezetői végül nem állnak ki egységesen a javaslat ellen. A TDDSZ fórumán elhangzott, hogy Lévai Péter, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója volt az első, aki jelezte, hogy nem kíván részt venni a tiltakozásban. A HVG érdeklődésére nem kívánta indokolni döntését, hangoztatva, hogy ezek belső ügyek, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra. "Akkor még úgy gondoltuk, hogy érdemes kiállni az ügy mellett, de azóta egyre többen kezdtek el kétségek között mozogni" - nyilatkozta az egyik intézet vezetője a fórum során.
Hétfőn elérkezik az ügy következő mérföldköve, amikor az ELTE szenátusa döntést hoz a kutatóközpontok átvételéről. E döntés azonban csupán formalitás, hiszen ilyen jellegű és költségeket érintő ügyekben a végső szó a fenntartónál van. Az egyetemhez való intézményátadás a szenátus ellenállása esetén nehezen kivitelezhető, ám forrásaink szerint valószínűtlen, hogy a szenátus ellenszegülne a folyamatnak.
