Recep Tayyip Erdoğan pályafutása legmerészebb lépésére készül, amely nemcsak politikai karrierjét formálhatja át, hanem a régió jövőjére is hatással lehet.
Törökország elnöke eddig mindig ügyesen navigálta a válságok tengerét, miközben megerősödött a hatalma. Most azonban két különböző játszmát kell egyszerre megnyernie – egyet hazai fronton, egyet pedig a nemzetközi színtéren –, és egyikben sem engedhet meg magának tévedést. Ha sikerül megvalósítania a kurdokkal való történelmi kiegyezést, az nemcsak a belpolitikai feszültségeket oldhatja meg, hanem a külpolitikai helyzetét is stabilizálhatja, ezzel pedig elhárulnak az akadályok az elnökválasztáson való újabb indulása elől.
Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke, aki már több mint húsz éve áll az ország élén, most egy olyan politikai lépésre készül, amely mindeddig példátlan a karrierje során. A 2024. október 11-én, Szerbiában tartott sajtóértekezlete révén új fejezetet nyithat a török politikában. Erdogan tevékenységei során mindig is megmutatta, hogy rendkívül ügyes és találékony politikai stratéga, de a mostani manővere nemcsak a régió hatalmi viszonyait, hanem a kurd kérdés történelmi rendezését is célozza. A célja, hogy biztosítsa hatalmát a 2028 utáni időszakra is, méghozzá egy merész alku keretében, amelyben a kurdok támogatását kéri. A török belpolitikai színtéren hatalmas port kavart az, ami 2024 októberében Devlet Bahceli, Erdogan szövetségese részéről történt. A Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) vezetője, aki korábban a kurd politikai formációt, a Népi Demokratikus Pártot (HDP) hazaárulónak nyilvánította, most egy váratlan barátságos gesztust tett feléjük. Kézfogása a HDP képviselőivel nem csupán szimbolikus lépés volt, hanem a politikai táj jelentős átalakulásának kezdete. Ezt követően a HDP politikusai engedélyt kaptak, hogy látogatást tegyenek Abdullah Öcalan, a kurd fegyveres mozgalom ikonikus vezetőjének cellájában, ami további lépéseket vetített előre a megbékélés irányába. Az események egy új, eddig sosem látott politikai alkufolyamatot indíthatnak el, amely alapjaiban formálhatja a török bel- és külpolitikát.
Devlet Bahceli, a török politikai színtér meghatározó alakja, és Recep Tayyip Erdogan közösen tartott kampánygyűlésén vettek részt Izmir városában, 2019. március 17-én (fotó: MTI/EPA/török elnöki sajtószolgálat). Törökország délkeleti területein körülbelül 15-20 millió fős kurd kisebbség él, amely az elmúlt évtizedekben időnként fellángoló függetlenségi törekvések miatt számos súlyos konfliktust generált a török kormány és a kurd képviselők között. Az évtizedek óta tartó csendes polgárháború több tízezer ember életét követelte, és a kurd közösségre sokáig belső ellenségként tekintettek. Most azonban a történelmi megbékélés lehetősége bontakozik ki. Öcalan, aki 1999 óta börtönben van, 2025 februárjában egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: felszólította a Kurd Munkáspártot (PKK) és katonai szárnyát a fegyverletételre és az önfeloszlatásra. Ez a lépés a négy évtizede tartó konfliktus lezárásának reményét kelti, amely most Erdogan politikai törekvéseivel is összhangban áll. A kurdok jogainak elismerése és a megbékélés ígérete a hűséges támogatásért cserébe komoly fordulatot jelenthet. Mindeközben a török gazdaság évek óta komoly válságokkal küzd, ami Erdogan és pártja népszerűségét is nagymértékben befolyásolta. Az ország különböző pontjain jelenleg is tüntetések zajlanak, miután a hatóságok letartóztatták a népszerű isztambuli polgármestert, Ekrem Imamoglut, aki az egyetlen olyan ellenzéki politikus, aki reális eséllyel pályázhatott volna a 2028-as elnökválasztáson. Erdogan ambiciózus terve számos kihívással néz szembe. Ha a kurdok nem hajlandók együttműködni, ha a gazdasági helyzet tovább romlik, ha a tüntetések erőszakosabbá válnak, vagy ha a nemzetközi helyzet háborús konfliktussá eszkalálódik, a török elnök nem csupán politikai örökségét, hanem Törökország stabilitását is kockára teheti.
A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) híveinek nagygyűlése 2016. március 21-én zajlott a délkelet-törökországi Diyarbakirban (fotó: MTI/EPA/Sedat Suna). A legfrissebb információk alapján a következő hónapokban egy fokozatos demokratizálódási folyamat bontakozhat ki a török parlamentben, amely végső soron az alkotmány módosításához vezethet. Ezek a módosítások lehetőséget teremthetnek Erdogan számára, hogy újabb elnöki ciklusra pályázzon, annak ellenére, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében 2028-ban már nem indulhatna újra. Törökország vezetője nem kevesebbre törekszik, mint a kurdok támogatásával saját hatalmának megszilárdítása. Cserébe olyan ígéreteket kínál, amelyek generációk óta foglalkoztatják a kurd közösséget: elismerést, integrációt, sőt, esetleg részleges önrendelkezést is. Azonban könnyen elképzelhető, hogy a török társadalom egyes csoportjai nehezen fogják ezt elfogadni. A török nacionalista körök dühösen elutasíthatják a kurdokkal való kiegyezést, de a kurd politikai táboron belül is akadnak olyanok, akik csak akkor hajlandók együttműködni, ha Öcalan azonnali szabadon bocsátásához és az ellenzék üldözésének megszüntetéséhez vezető lépéseket tesznek. A kurdokkal való megbékélés azonban nem csupán belpolitikai megállapodás, hanem regionális szinten is jelentős változásokat hozhat. Erdogan célja, hogy a Aszad-rezsim bukását követően szilárdítsa meg befolyását Szíriában. Jelenleg Törökország a legfőbb támogatója az új szír vezetésnek, és már most is katonai jelenlétet tart fenn Szíria területén. Egyes források szerint pedig a török és szír hadseregek közötti tartós együttműködési megállapodás előkészítése is folyamatban van.
Erdogan és Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök az ankarai elnöki palotában 2025. február 4-én (fotó: MTI/EPA/Necati Savas) Izrael nyugtalan a helyzet miatt, és magas katonai készültséget tart fenn, sőt, a kneszet egyik bizottsága szerint Törökország célja az Oszmán Birodalom helyreállítása. Annyi bizonyos, hogy ha Erdogan tényleg megveti a lábát Szíriában, miközben a kurd kérdést is megoldja, akkor az egész Közel-Kelet erőegyensúlya megváltozik - és ezzel párhuzamosan nő az esélye egy török-izraeli katonai konfliktusnak is. Horváth Dániel - Híradó.hu
