Orbán Viktor a Máért ülésén hangsúlyozta, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni Magyarország mozgásterének bővítésében. | Vajdaság MA

Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.

Beszéde elején a miniszterelnök megemlékezett a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról.

Szerinte a tavalyi és az idei év a magyar nemzetpolitika szempontjából az egyik legérdekesebb és legdinamikusabb időszaknak számít.

Hangsúlyozta, hogy bármilyen hatalmas is az anyaország, alapjaiban nem képes átalakítani a közép-európai valóságokat. Viszont van egy fontos szerepe: fenntartani a reményt. Amikor elérkezik az idő, hogy a dolgok ismét a helyükre kerüljenek, a magyarok ne érjenek felkészületlenül.

Az eddigi nemzetpolitikai eredmények nem a végső megoldást kínálják, hanem inkább a remény lángjának megőrzését biztosítják - hangsúlyozta.

A kormányzat 2010 óta összesen 1374 milliárd forintot fordított nemzetpolitikára, ami évente körülbelül 100 milliárd forintot jelent. Ez a hatalmas összeg tízszeres növekedést mutat a 2010 előtti időszak évi 9,1 milliárdos támogatásához képest.

A szöveg egyedi átfogalmazása: A gazdaságfejlesztési programok ezen összegbe nem kerültek bele: a Kárpát-medencében, a magyar államhatárokon kívül 9300 beruházást valósítottak meg összesen 330 milliárd forint értékben. Az idei évben 2,5 milliárd forintos támogatást nyújtanak különféle szervezeteknek az oktatás, kultúra, egyház, sport és ifjúság területein. Ezen kívül 96 nemzeti jelentőségű intézmény működését is biztosítják - tette hozzá.

Összegzése szerint az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti.

A 2024-es év a magyar diplomácia történetének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Májusban a kínai elnök látogatott hazánkba, nem sokkal később pedig Budapest adott otthont az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának. "Negyvenegynéhány európai államfő érkezett, hogy jól elszigeteljen bennünket" - fogalmazott egy szakértő.

A magyar főváros, Budapest, nemcsak kulturális és történelmi jelentőséggel bír, hanem nemzetközi politikai események színhelyévé is vált. Itt került sor az Európai Unió 27 tagállamának informális csúcstalálkozójára, amely során megszületett a budapesti nyilatkozat. E dokumentumot sokan az utolsó esélynek tekintik arra, hogy fenntartsuk és erősítsük az európai versenyképességet.

A "brüsszeli buborékban" sokféle témával foglalkoznak napjainkban, ám az európai gazdaság versenyképességének növelése valahogy a háttérbe szorult. Ezzel szemben Budapesten az európai vezetők határozott lépéseket tettek: a budapesti nyilatkozat, amely talán történelmi jelentőséggel bír, világosan meghatározza a brüsszeli bürokrácia előtt álló feladatokat - hangzott el a közlésben.

Visszatekintése szerint teljesült az az európai választási kampány idején megfogalmazott remény is, miszerint a liberális, progresszív politikai erőkkel szemben a patrióta erők legyenek többségben a nyugati világban.

A frissen megalakult Patrióták európai parlamenti képviselőcsoportja "első lépésként" rögtön a harmadik legnagyobb frakcióként alakult meg – hangsúlyozta.

A miniszterelnök megemlítette az amerikai elnökválasztás kimenetelét is, hangsúlyozva, hogy szerinte Amerika egy új, patrióta irányvonal felé mozdult el.

A 2024-es esztendőben az amerikai elnökválasztással, az európai választással, a sikeres egész éves diplomáciai munkával a magyar külpolitika mozgásterét sikerült kiszélesíteni - értékelt Orbán Viktor.

Elmondta, hogy Magyarország külpolitikai gondolkodásában két fő irányvonal figyelhető meg. Az egyik szerint a nyugati országok egy versenyképesebb, fejlettebb és boldogabb életet kínálnak, így a feladatunk nem csupán az, hogy felfedezzük ezt a modernebb világot, hanem az is, hogy a számunkra releváns elemeket "magyarizáljuk", alkalmazzuk saját valóságunkra.

Az elmúlt időszakban azonban azt látni, hogy ennek a gondolatnak az evidens érvényessége megkérdőjeleződött, "talán el is veszett" - tette hozzá.

A kormányfő kiemelte: "Európa utat tévesztett", és Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az Európai Bizottság kérésére készített jelentéséből világosan kitűnik, hogy ha nem lesznek bátor és új politikai döntések Európában, akkor Európa leszakadása a világ ma rajtunk kívül erősödő gazdasági és politikai centrumaihoz képest exponenciálisan nőni fog.

Orbán Viktor hangsúlyozta:

Ha az Európai Unió ma az Egyesült Államok egyik tagállamává válna, valószínűleg a harmadik legszegényebb államként venné fel a helyét a gazdasági rangsorban. Az idei év során az európai gazdaság növekedése nem éri el az 1%-ot, míg az Egyesült Államokban a gazdasági bővülés 3-4%-os ütemben zajlik. Ezzel szemben a távol-keleti országok akár 5-7%-os növekedést is elérhetnek évente, ami tovább hangsúlyozza a globális gazdasági egyensúlytalanságokat.

- fűzte hozzá.

A számok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy nekünk, magyaroknak érdemes alaposan átgondolnunk a helyzetünket. Saját logikánk és érdekeink figyelembevételével kellene felfedeznünk egy egyedi utat, hiszen jelenleg Európa nem áll készen arra, hogy olyan stratégiát dolgozzon ki, amely lehetővé tenné számára a versenyképesség visszaszerzését.

Orbán Viktor kiemelte, hogy most van az utolsó lehetőségünk a budapesti versenyképességi nyilatkozat révén, amely hangsúlyozza, hogy fél éven belül kézzelfogható változásokra van szükség. Ellenkező esetben a versenyképességünk Európában jelentős mértékben csökkenhet, és talán már nem tudjuk azt helyreállítani - tette hozzá.

A kormányfő ismertetése szerint a gáz ára az orosz-ukrán háború után bevezetett szankcióknak köszönhetően ma négyszerese, az áramé pedig másfél-kétszerese az Egyesült Államokban ismert áraknak.

Orbán Viktor kijelentette, hogy ilyen árvereseny-hátrányos környezetben egyetlen ágazat sem képes versenyképesen működni. Szerinte nincs olyan vállalati szervezési technika vagy technológiai újítás, amely képes lenne ellensúlyozni a gazdaság alapvető működéséhez elengedhetetlen energiaellátás terén jelentkező hátrányokat. (MTI)