Orbán Viktor véleménye szerint az OTP Bank is profitálni fog a háború befejezéséből.

A miniszterelnök a hatalmas magyar nemzetgazdaság kiemelkedő szereplőjének, ékkövének nevezte az OTP Bankot annak rendes éves közgyűlésén pénteken Budapesten.

Orbán Viktor azt mondta, hogy a magyar kormány továbbra is békestratégiát követ; a kormány olvasatában a háború végső mérlege mindig negatív, a békéé mindig pozitív, a békestratégia tehát a gazdasági prosperitás stratégiájaként is értelmezhető.

Szerinte a békestratégia garantálja, hogy a magyar cégek minden ország számára, még ha azok geopolitikai törésvonalakon is fekszenek, megbízható partnerként jelenjenek meg - hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a békestratégia révén az OTP rendkívül keresett befektetővé vált olyan geopolitikai szempontból érzékeny területeken is, mint Ukrajna és Oroszország. Ezen kívül az OTP fontos szereplőként van jelen a Balkánon, Moldovában és Közép-Ázsiában is - emelte ki.

Orbán Viktor kijelentette, hogy amennyiben sikerül véglegesen lezárni a háborút – amelyért a magyar kormány folyamatosan dolgozik – akkor hatalmas lehetőségek fognak megnyílni a jelenleg konfliktus sújtotta piacokon. Biztos abban, hogy az OTP lesz az egyik legnagyobb nyertese ennek a folyamatnak.

Kiemelte, hogy az OTP évente olyan kiemelkedő teljesítményt nyújt a magyar nemzetgazdaság számára, amely előtt mindenképpen le kellene hajtanunk a fejünket, és ezt meg is tesszük.

A jövőre vonatkozó előrejelzések szerint Magyarország nominális GDP-je 2026-ra eléri a 95 ezer milliárd forintot, míg az államadósság aránya 73,2 százalékra nő. A költségvetési hiány 3,7 százalék körüli értéken alakul, és várhatóan legalább 4,7 millió munkavállaló lesz a piacon. Érdemes megemlíteni, hogy az állami vagyon 2023 végén 22 939 milliárd forintot tett ki, ami 2010 óta 97 százalékos növekedést jelent.

A részvényesi közgyűlés és az ország működése közötti párhuzamok felvetése érdekes gondolatokat ébreszt. A politikai színtér valóban mutat hasonlóságokat a vállalati világ irányításaival, azonban hangsúlyozta, hogy "az ország nem egy részvénytársaság". Míg a részvényeseknek lehetőségük van eladni részesedésüket, ha nem elégedettek a vezetés irányvonalával, addig itt, az országban, az etikai kódex értelmében "itt élned, halnod kell". Ez a megfogalmazás arra utal, hogy a lakosság nem húzhatja le a rolót, ha a politikai döntések nem felelnek meg az elvárásaiknak; az identitásunk és jövőnk szorosan összefonódik a nemzet sorsával.

Orbán Viktor kijelentette, hogy az állam részvényesei összesen tízmillióan vannak, ebből nyolcmillióan rendelkeznek szavazati joggal. Hozzátette, hogy Magyarországon "csupán négyévente tartanak részvényesi közgyűlést", és ezzel szemben az OTP részvényesei "sokkal elnézőbbek". "Nálunk az igazgatótanács könnyebben váltható" - utalt a kormányzati struktúrára.

Kifejtette, hogy az ellenzék képviseletében létezik egy felügyelőbizottság, és bízik benne, hogy az OTP-nél ez a testület hatékonyabban látja el a feladatait.

A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány bankokra vonatkozó alapelvei között kiemelt helyet kap, hogy mindig a kisebb szereplők és az állampolgárok érdekeit védi a nagyobb hatalmakkal szemben.

Hangsúlyozta, hogy téved, aki a bankok ellenállásának nyilvánul meg ebben a kérdésben, hiszen akárcsak az élet más fontos területein, a pénzügyi rendszerben is a harmónia a kulcsfontosságú. Az egyensúly azonban nem alakul ki magától; azt a kormánynak kell megteremtenie, "ideális esetben Önökkel közösen" - fogalmazott.

A második alapelvként hangoztatta, hogy a bankszektor Magyarország jövője szempontjából kulcsfontosságú terület, és a bankok fejlődése elengedhetetlen. Mint mondta, "nincs olyan, hogy egy gazdag ország szegény bankrendszerrel rendelkezzen".

Harmadik alapelvként azt emelte ki, hogy Magyarország kedvező nemzetközi elhelyezkedésében a bankrendszer is fontos szerepet játszik.

Az utóbbi évek során a magyar bankszektor, különösen az OTP, számos megállapodást alakított ki a kormányzattal - fejtette ki. Hozzátette, hogy közös erőfeszítéseik révén sikerült semlegesíteni a "devizahitelek ketyegő, időzített bombáját".

Kiemelte, hogy az OTP jelentős szerepet játszik a diákhitel programban, hasonlóan a sikeres babaváró kölcsönhöz. A miniszterelnök megjegyezte, hogy igazi hungarikum és világszám, hogy a bankszektor részt tud venni a népesedéspolitikai kérdésekkel foglalkozó kezdeményezésekben. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok közreműködésével 2025. áprilisi közepéig már több mint 271 ezer kölcsönt helyeztek ki.

A közös programok között említette a munkáshitelt, valamint a fiatalokat támogató ötszázalékos lakáshitelt. Utóbbit részletezve jelezte, a bankrendszer vállalta, hogy 2025. április 1-je és 2025. október 31-je között maximum ötszázalékos kamatozású hitelt nyújt a fiataloknak.

Orbán Viktor felidézte, hogy az 1990-es, illetve még a kétezres években is népszerű volt az a gondolat, hogy a bankok tulajdonosainak nemzetisége közömbös.

Azt mondják, a pénznek nincs illata, de ahogy az élet tanítja, a tulajdonosa már nem mondható el ugyanezt – fogalmazott, utalva arra, hogy 2008-ban a külföldi bankok villámgyorsan kivonultak Magyarországról, elvitték a befektetéseiket, és ezzel együtt a hitelezést is leállították. Így mi, magyarok, itt maradtunk, mintha csak kiszáradt növények lennénk a sivatag közepén.

Kiemelte, hogy a kormány 2010 óta folyamatosan azon fáradozik, hogy a magyar bankrendszer legalább ötven százaléka hazai tulajdonban legyen, és ezt a célt már sikerült megvalósítaniuk.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az OTP bank kiemelkedő szerepet tölt be a magyar pénzügyi rendszerben, valamint hozzájárul az ország fejlődéséhez.

Az OTP bankcsoport hitelállománya, amely eléri a 22,6 ezer milliárd forintot, felülmúlja az összes többi Magyarországon működő bankcsoport összesített hitelállományát. Ez a tény rámutat arra, hogy az OTP nem csupán a magyar hitelpiac, hanem a tőkepiac szempontjából is nélkülözhetetlen szereplővé vált.

Orbán Viktor kijelentette, hogy a pénzügyi eredmények erősödésének megerősítése érdekében fontos megemlíteni: 2024-ben a bevételek közel hetven százaléka külföldi érdekeltségekből, míg harminc százaléka belföldi forrásokból származott. Ez a tendencia a magyar gazdaságtörténetben eddig példátlan jelenség.

A rendszerváltoztatás időszakában az OTP sikertörténete szorosan összefonódik Csányi Sándor nevével, hangsúlyozta a miniszterelnök. Rámutatott, hogy az ő irányítása alatt a bank nemcsak megőrizte nemzeti bajnok státuszát, hanem teljes mértékben megszabadult az állami tulajdonlástól is, ezzel példát mutatva arra, hogy lehetséges sikeresen működtetni egy magyar nagyvállalatot.

Csányi Sándor és az OTP példája jól mutatja, hogy lehet értékmegőrző módon működni: nem engedték, hogy a cégük sorsa mások kezébe kerüljön, és a stratégiai döntések továbbra is a menedzsment irányítása alatt maradtak - fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök hasonló eredményeket kívánt Csányi Péter új vezérigazgatónak is.

Az OTP folyamatosan megújul, és sikeresen megtartotta kulcsszerepét a hazai piacon. Az OTP valóban egy jelentős közös magyar siker, amelyre mindenki büszke lehet. "Magyarország méltán örülhet az önök teljesítményének" - emelte ki.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy aki azt kifogásolja, hogy "én hozok szabályokat a bankokra, pedig soha nem voltam bankár, ezért nem is tudhatom, mi a csízió, annak csak azt tudom mondani, hogy Csányi Sándor is úgy vezeti az MLSZ-t, hogy soha nem focizott magasabb osztályban", a lényeg, hogy az eredmények magukért beszélnek.