Orbán Viktor politikai megközelítése új perspektívákat nyithat meg a jövő számára.

A kormányfő eltávolodott a tradicionális együttműködésektől a CDU-val és a CSU-val, most pedig az AfD irányába orientálódik.

Mint ismert, Orbán Viktor szerdán Budapesten fogadta Alice Weidelt, az AfD német szélsőjobboldali párt társelnökét. Ez különösen figyelemre méltó, mivel az AfD vezetésével az elmúlt években tudatosan elkerülték a hivatalos kapcsolatfelvételt. Weidel, aki a párt kancellárjelöltje, ráadásul a német választási kampány hajrájában érkezik Budapestre. Mivel ez lesz az első alkalom, hogy az AfD vezető politikusát egy hivatalban lévő európai miniszterelnök fogadja, nem meglepő, hogy Weidel kampánykörútját is hajlandó szüneteltetni a látogatás kedvéért.

A szerdai sajtótájékoztatón a miniszterelnök elmondta: Az AfD nem az a párt, aminek a vezetőjét fogadni szokták a miniszterelnökök, de épp itt az ideje, h ezen változtassunk,ezért vagyunk most itt.

A német-magyar kapcsolatok Európában egyedülállóak, és véleménye szerint Magyarország számára sokkal kedvezőbb lenne a helyzet, ha Németország prosperálná. Emellett hangsúlyozta, hogy a két ország gazdaságai szoros szálakkal kötődnek egymáshoz.

A Fidesz és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) közötti kapcsolat hosszú ideig példaértékű volt, Orbán Viktor pedig Helmut Kohlt, a CDU egykori kancellárját, politikai mesterének tekintette. A szálak még szorosabbra fűződtek a bajor testvérpárttal, a Keresztényszociális Unióval (CSU), amely szoros együttműködést eredményezett. Azonban 2019-re a viszony jelentős mértékben megromlott: Orbán Viktor keresztbe tett Manfred Weber ambicióinak, aki a CSU politikai vezetőjeként az Európai Bizottság elnöki posztjára aspirált. Ezen időszak alatt a Fidesz tagsága is felfüggesztésre került az Európai Néppártban, amelynek tagja a CDU és a CSU is.

Habár a Fidesz 2021-ben véglegesen eltávolodott az Európai Néppárt kereteitől, Orbán Viktorék tudatosan ügyeltek arra, hogy fenntartsák a kapcsolatokat a CDU-val. Ennek érdekében folyamatosan távol tartották magukat az AfD-vel való együttműködéstől is.

Orbán Viktor három évvel ezelőtt egy interjúban a Budapester Zeitungnak kifejtette, hogy a német demokrácia sajátos jellemzője, hogy bármilyen lépés az AfD-vel kapcsolatban közvetlen hatással van a kormányközi kapcsolatokra. Szerinte a szövetségi köztársaságban ez a helyzet nem változtatható meg, ezért szükség van egy prioritási sorrend felállítására. Az államközi kapcsolatok számára fontosabbak a pártok közötti viszonyoknál, így elmondása szerint kénytelenek áldozatot hozni az AfD-vel való kapcsolatok terén a lehető legjobb kormányközi kapcsolatok érdekében.

Orbán véleménye 2023-ra sem változott. Annak ellenére, hogy az Olaf Scholz vezette kormány megítélésének romlása és a német gazdaság gyengélkedése miatt az AfD támogatottsága már elérte a 20 százalékot, a magyar miniszterelnök továbbra is elzárkózott az együttműködéstől.

A Bildnek adott interjújában a magyar miniszterelnök kifejtette, hogy azért nem alakítottak ki szorosabb kapcsolatot az AfD-vel, mert nem világos, pontosan milyen politikai irányvonalat képviselnek. "Nem egyértelmű, hogy mi a programjuk" - mondta. Arra a kérdésre, hogy meghívná-e az AfD vezetőjét Budapestre, így válaszolt: "Nincs erre okom. De ez egy demokratikusan megválasztott párt."

Miközben Orbán Viktor igyekezett fenntartani a távolságot, az AfD kifejezetten szorosabb kapcsolatot kívánt kiépíteni a magyar miniszterelnökkel és a Fidesszel. A Fidesz Európai Néppártból való kilépése után az AfD többször is meghívta őket az Identitás és Demokrácia (ID) nevű szélsőjobboldali európai frakcióba.

A német párt számára nem csupán a Fidesz jelentős EP-képviselete vonzotta a figyelmet, hanem Orbán Viktor személye is. Ők egy olyan vezetőt láttak benne, aki bátran kiáll a multikulturális nyugati elit ellen, miközben a hagyományos értékeket is képviseli. Ráadásul mint kormányfő, már hatalmi pozícióban van, így ideális jelöltnek tűnt a számukra kívánt szélsőjobboldali egységfront élére.

A pártot 2024 májusában kizárták az ID-frakcióból, miután EP-listavezetője, Maximilian Krah, egy megdöbbentő nyilatkozatot tett, amelyben azt állította, hogy az SS tagjai közül nem mindenki volt bűnöző. Ez a kijelentés hatalmas felháborodást váltott ki, és bár az AfD a júniusi EP-választáson 15,9 százalékos támogatottságot ért el, gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldal prominens alakja, nem kívánja a jövőben a párttal való együttműködést.

Le Pen nem csupán az AfD kizárását érte el az ID-frakcióból, hanem megakadályozta, hogy a párt csatlakozzon a 2024 júliusában, Orbán Viktor közreműködésével megalakuló Patrióták Európáért EP-frakcióhoz. Ennek következtében az AfD kénytelen volt saját frakciót létrehozni, amely a Szuverén Nemzetek Európája nevet viseli. Érdekes módon azonban a magyar képviseletet nem a Fidesz, hanem a Mi Hazánk biztosította ebben az új politikai együttműködésben.

Az AfD ősszel jelentős áttörést ért el Kelet-Németországban: Türingiában először diadalmaskodott a tartományi választásokon, míg Brandenburgban és Szászországban a győzteshez képest szoros versenyben végzett. A politikai spektrum szélsőbaltól jobbig terjedő kényszerkoalíciói mindenütt sikeresen kizárták a kormányzásból, azonban egyértelműen kiderült, hogy az egykori NDK területén az AfD lett a legkeresettebb politikai erő. E siker mögött álló jelentőség abban rejlik, hogy a párt évek óta politikai elszigeteltségben küzd, és folyamatosan próbálja áttörni a politikai karanténját.

A helyzet tovább éleződött, amikor Donald Trump győzelme után a liberális FDP kilépett Olaf Scholz koalíciójából, előrehozott parlamenti választásokat kényszerítve ki 2025 februárjára. Az elitellenes hangulat miatt az AfD eleve kedvező pozícióból kezdhette meg kampányát, amely váratlan fordulatot vett: a világ egyik leggazdagabb embere, Elon Musk is támogatásáról biztosította a pártot. Az üzletember, aki Trump tanácsadójaként politikai befolyásra tett szert, kijelentette, hogy szerinte Németországot csak az AfD mentheti meg.

A nemzetközi politikai színtér mellett meglepő fordulatot vett a német belpolitika, ahol az AfD előtt a politikai falak kezdtek megroppanni. Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje január 29-én az AfD támogatásával vitte keresztül a bevándorlás szigorítására irányuló parlamenti javaslatot. Bár ez a lépés nem hozott azonnali jogi következményeket, mégis erőteljes üzenetet közvetített a politikai tájékozatlanság és feszültség idején.

Két nappal később, amikor hivatalosan is sor került volna a törvénycsomag szavazására, az indítvány végül nem nyerte el a szükséges támogatást, miután több képviselő, köztük tizenkét CDU-s politikus is visszavonta a korábbi hozzájárulását. Ez azonban nem változtatott azon a tényen, hogy a politikai tabuk már elkezdtek meginogni, és az a fal, amely eddig elválasztotta az AfD-t a mainstream politikai diskurzustól, végleg összeomlott.

Ezt követően, február 3-án a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában Merz bejelentette, hogy hamarosan Budapestre fogadja az AfD kancellárjelöltjét, Alice Weidelt. Megosztotta, hogy Weidel telefonon kereste meg őt, és találkozót kért, amire ő örömmel igent mondott, hiszen nem utasítana vissza egy olyan párt vezetőjének kérését, amely a következő választásokon akár 20%-os eredményt is elérhet.

Magyarországon nem létezik tűzfal. Ha egy politikai párt támogatást nyer, azt komolyan vesszük, de ez nem jelenti, hogy automatikusan együttműködünk velük. Azonban hajlandóak vagyunk leülni és tárgyalni. A tűzfal koncepciója leegyszerűsíti a politikai diskurzust. Alice Weidel keresett meg, találkozót szeretett volna. Az AfD akár 20 százalékos szavazati arányt is elérhet. Ha a párt vezetője szeretne velem beszélni, miért utasítanám vissza? Ha Olaf Scholz hívna, őt is szívesen fogadnám. De jelenleg ez a veszély nem áll fenn.

Az interjú során a miniszterelnököt arról is kérdezték, hogy szimpatizál-e az AfD-vel, mivel a Patrióták nem kívánják őket a parlamenti frakciójukban. A miniszterelnök kifejtette: "Az AfD inkább egy mozgalom, mintsem hagyományos értelemben vett párt. Itt szélsőséges nézetek és különc személyek is felbukkanhatnak, amit a Rassemblement National nem kívánt kockáztatni. Nincs tapasztalatunk az AfD-vel, és semmiféle kapcsolatunk sincs velük. A programjuk első hallásra vonzó lehet Magyarország számára: adócsökkentés, a zöld politikák újragondolása, a nukleáris energia visszaállítása, valamint egy szigorú migrációs politika. Ugyanakkor nem szeretnék beavatkozni a német belügyekbe."

Orbán Viktor a kampány legmeghatározóbb időszakaiban, csupán másfél héttel a német választások előtt, bátran kiállt az AfD mellett. Ez a döntés világosan mutatja, hogy csak olyan lépéseket tesz, amelyek mögött jelentős politikai előnyök állhatnak.

A mostani találkozójukon a magyar kormányfő kifejtette, német párt összes fontos programpontja olyan, ami hasznára válna Magyarországnak, jó lenne ha minden megvalósulna, a migrációtól az energiapolitikáig

"Az Unióval kapcsolatosan is kifejtettük a véleményünket, és ezen a téren én képviseltem a radikálisabb álláspontot, ami nem kis teljesítmény. Meggyőződésem, hogy Európa és az Unió súlyos kihívásokkal néz szembe. A politikai irányvonaluk tartalma és a megvalósítás módja egyaránt problémás."

Weidel a mai találkozón hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a közös erőfeszítések megtétele annak érdekében, hogy együtt alakítsuk az Unió jövőjét. Szerinte ehhez erős, öntudatos nemzetek szükségesek. Kiemelte, hogy az EU hatáskörét csökkenteni kell, és a bürokratikus, korrupt intézményeket meg kell szüntetni. Ha ezeket a célokat sikerül megvalósítani, Európa újból erőre kaphat.

Kifejezte köszönetét Magyarországnak, hangsúlyozva, hogy mi képviseljük a migrációval szembeni ellenállást. Megjegyezte, hogy az EU által Magyarországra kirótt milliós bírságok valójában a közösségi jogszabályok megszegését jelentik, hiszen hazánk maradéktalanul betartja az uniós normákat. Úgy vélekedett, hogy a Schengeni rendszert már rég fel kellett volna függeszteni, mivel nem működik hatékonyan. Azt javasolta, hogy a belső határokat zárjuk le, és kövessük Magyarország példáját.

Amennyiben az AfD a német választásokon 20 százalék feletti eredményt produkál, Orbán számára új kapuk nyílhatnak meg. Jelenleg az európai pártcsaládjának nincsen német tagpártja, így az AfD potenciálisan betöltheti ezt a hiányzó szerepet.

Ez alátámaszthatja azt a nézetet, hogy Orbán Viktor tudatosan, hosszú távú stratégiai lépésként tekint az AfD-hez való közeledésre. Nem mellesleg, a miniszterelnök a közösségi médiában "a jövő embereként" említette Alice Weidelt egy posztolt fotó kíséretében. Jelenleg ugyan az AfD-nek nem állnak rendelkezésére a kormányzati pozíciók, de a párt már a 2029-es választásokra készülve dolgozik a hatalomátvétel előkészítésén. Sokan úgy vélik, hogy Weidel hosszú távú ambíciói között szerepel ez, és hogy ő lehet a következő kancellár a 2029-es voksolás után.