Orbán Viktor: Az egyházi és keresztény értékek ellen irányuló erőfeszítéseket komolyan kell venni, hiszen ezek nem csupán politikai kihívások, hanem alapvető hitünket és kultúránkat is érintik.

Orbán Viktor a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház újraszentelése alkalmából tartott ünnepségen lépett a nyilvánosság elé. A miniszterelnök határozottan hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem tűrnek el semmiféle zaklatást vagy üldözést a keresztény közösségek ellen, és hogy minden egyes négyzetcentimétert meg fognak védeni jogaink és hitünk védelmében.

"A keresztény közösségek és az egyház elleni támadások komolyan veendők" - hangsúlyozta a miniszterelnök vasárnap Veszprémben, a Szent Mihály Főszékesegyház újraszentelésének ünnepségén. Az MTI beszámolója szerint Orbán Viktor kiemelte:

Az egyházaink ellen agitáló félbolondok, a mai erőszakos Lenin-fiúk, a papokkal üvöltöző felheccelt bolsevik szabadcsapatok ismét feltünedeztek a magyar politikában.

A miniszterelnök szavai valószínűleg Hadházy Ákos szeptember végén tartott tüntetésére utaltak, amely során a belvárosi ferences templom harangja csendült fel. A felbőszült tömegben néhányan, köztük egy zebra jelmezbe bújt figura, dühödten betörtek a templom falai közé. Amikor Reisz Pál atya kilépett a térre, a tüntetők gúnyos "szégyelld magad" kiáltásokkal fogadták a papot, egyértelművé téve, hogy az események feszültsége a tetőfokára hágott.

A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország területén nem engednek meg egyetlen négyzetcentiméternyi teret sem a keresztény közösségek zaklatásának és üldözésének. Ezzel párhuzamosan a templomok és a nemzeti identitás erősítésére irányuló törekvéseiket folytatják.

Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország története és a kereszténység fénysugara nem két külön szál, hanem "egyazon szövet fonalai". Kiemelte: Veszprémben nem pusztán egy épületet szentelnek újjá, "hanem saját múltunk, történelmünk alapkövéhez térünk vissza".

Rávilágított arra, hogy a Szent Mihály Főszékesegyház falai között a mai napig ott rejlenek azok az építőkövek, melyeket a Boldog Gizella állított. Kiemelte, hogy Szent István döntése a kereszténység mellett nem csupán vallási irányváltást jelentett, hanem egy jelentős történelmi lépést és személyes elhatározást is. Említett egy, Gizella királyné szülőföldjén még ma is élő mondást, amely tükrözi a hagyományok és a hit fontosságát.

hagyd a templomot a falu közepén.

Ez azt jelenti, hogy óvakodnunk kell a túlzásoktól, de az eredeti mondanivalója az lehet, hogy ne bízzuk másra azt a felelősséget, amelyet "az isteni törvények a faluba emelt templomra ruháztak". Vagyis a miniszterelnök szavai szerint "az iránytűt, amelyet a kereszténység már kétezer éve a kezében tart, nem szabad elengednünk".

Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy napjaink Európájában sok olyan destruktív és talán csak naiv irányzat létezik, amelynek célja, hogy eltávolítsa a régi hagyományokat. E törekvések mögött az a vágy áll, hogy saját magunk alkossuk meg életelveinket és erkölcsi normáinkat, miközben próbáljuk kiszorítani a múlt értékeinek képviselőit és azok közösségeit az életünk színteréről.

"Magyarországon az utóbbi másfél évtized során éppen az ellenkező irányba haladtunk" – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy megerősítették azokat a közösségeket, amelyek értékrendje és életformája a történelem folyamán mindig is megőrizte a magyar identitást. A miniszterelnök kiemelte: örömteli látni, hogy az egyház ezer éve megszakítás nélkül végzi szolgálatát a társadalomban. Ez a szolgálat nemcsak a veszprémi főszékesegyházat emelte a város középpontjába, hanem a város fölé is.

Elmondta, látták, hogy az 50-es években a veszprémi egyházmegye harminc papja szenvedett börtönfogságot és internálást, sőt a főpásztort is internálták, azt is, amikor feloszlatták a szerzetesrendeket és államosították az egyházi szociális intézményeket, vagy amikor 1951-ben bezárták a szemináriumot is. Látták továbbá, amikor a püspöki aulába kinevezett állami egyházügyi hivatal megbízottjai, "a rosszemlékű bajszos püspökök" politikai felügyelet alá helyezték az egyházat.

A nemzet elnyomása és az egyház sanyargatása szorosan összefonódik, és ezt mindvégig szem előtt kell tartanunk.

- hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

Elmondása szerint az elmúlt tíz év során közel négyezer templom újult meg a Kárpát-medence különböző pontjain, emellett több mint kétszáz új keresztény templom is épült. Kiemelte, hogy az eddigi úton nem terveznek eltérni. Hozzátette, hogy az egykor keresztény értékekkel bíró Európában ma már más tendenciák uralkodnak; a kontinens, amely hajdanán a templomépítés szellemében élt, mára "templomrombolók civilizációjává" alakult. Közép-Európa azonban még mindig kitart, és folyamatosan talpra áll, hiszen itt még tudják, hogy "ha a kereszténység eltűnik, a haza is elveszik".

"A kormányfő hangsúlyozta, hogy bizonyos témák, mint például a migráció, a gyermeknevelés, a családok és a nemzeti szuverenitás, komoly kérdések, amelyekkel nem szabad tréfálkozni, és melyeket nem érdemes kockára tenni vagy kísérletezni velük."