A mátrai borászok egy olyan különlegességet álmodtak meg, amely Egerben is felhívja magára a figyelmet.

A néphiedelemhez hűen bolondos időjárást produkált az április. Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, Farkas László portálunk érdeklődésére azt mondta: az idei időjárás legnagyobb hozadéka, hogy az aszályos időszak után a talaj végre visszanyerte a megközelítően normális nedvességszintet.

A szakértő tájékoztatása alapján az Egri Borvidék gazdái időben sikeresen befejezték a metszési munkálatokat. Ha azonban bármilyen ültetvényt találunk, amelyik túlnőtt, valószínű, hogy az annak köszönhető, hogy a gazdálkodó még nem hozott végleges döntést arról, hogy folytatja-e a szőlő művelését, vagy esetleg már eldöntötte, hogy inkább hátrahagyja azt.

Az Egri Borvidék ültetvényeit nem érte fagykár, így a szőlőtermelés zavartalanul folytatódhat.

A kora tavaszi hajnali fagyok hatásáról tett felvetésünkre a hegyközségi tanács elnöke kifejtette, hogy a borvidéken nem voltak olyan tartós és napközben is érvényesülő fagyok, amelyek alapján egyértelmű következtetéseket vonhatnánk le a kórokozók telelésére vonatkozóan. A kórokozók elleni védekezés egy másik kihívása, hogy számos korábban alkalmazott vegyszer használatát mostanra betiltották. Ezért a hagyományos növényvédelmi módszerek közül sok már nem vehető igénybe, így új megoldások keresése válik szükségessé.

Farkas László megjegyezte, hogy a múltban számos olyan vegyszer nem volt jelen, amelyek jelenleg már tiltottnak számítanak. Így tehát, mondhatjuk, hogy a mai viszonyokhoz képest sokkal tisztább környezetben éltünk egykor.