Tedd különlegessé a szöveget a következőképpen: "Newton három évszázada előre jelezte a világvégét - a végső időpont már a küszöbön áll! Üdvözlet Magyarországnak!"

Isaac Newton 1704-ben írt a világvégéről, az általa felvetett dátum pedig ijesztően közeli.

A maják állítólag megjósolták, hogy 2012. december 21-én bekövetkezik a világvége, azonban a valóság másként alakult. Azóta egyértelművé vált, hogy ez a jóslat nem helytálló, mivel a maja kultúra félreértelmezéséről van szó, ahogy azt a National Geographic is megjegyzi. A mezoamerikai hosszúszámlálású naptár szerint ez a dátum egy 5226 éves ciklus végéhez kapcsolódott, ami különleges jelentőséggel bírt. E jeles alkalomból ünnepségeket rendeztek a maja civilizációval összefüggő országokban, mint például Mexikó, Guatemala, Honduras és El Salvador, így a dátum nem csupán a világvégéről, hanem a maja örökség ünnepléséről is szólt.

Most, hogy már a 2012-es jóslatok mögöttünk vannak, újra felerősödtek a világvégét hirdető előrejelzések, és ezúttal nem a maják 5226 éves naptárára kell támaszkodnunk. Ezúttal egy kicsit visszább kell mennünk az időben – egészen 300 évet utazva, mindeközben Európában maradva. A különös jóslat forrása pedig nem más, mint a fizikatudomány egyik legnagyobb alakja, Sir Isaac Newton, aki sajátos módon a világ végéről is megfogalmazta véleményét.

Newton kétségtelenül a tudomány egyik legnagyobb alakja volt, aki valaha létezett. Kiemelkedő munkájában, a Principia Mathematica-ban, megalkotta a mozgás három alapvető törvényét, amelyek a fizika alapjait képezik. Felfedezte az egyetemes gravitáció törvényét, amely forradalmasította a világképünket. Az optika terén is jelentős előrelépéseket tett, saját, innovatív kísérletei révén, amelyek a fény természetét vizsgálták. Ő volt az, aki a számítás alapjait is lefektette. Merészen elvetette Arisztotelész, a híres görög filozófus tekintélyét, és a kísérletek által vezérelt tudományos megközelítést helyezte előtérbe, ezzel új utakat nyitva a tudományos gondolkodásban.

Nem közismert azonban, hogy Newton hívő keresztény is volt, aki sokat írt a kereszténységről, még a világvégéről, Krisztus második eljövetelésről is, derül ki a Brigham Young Egyetem honlapjáról. Írásaiból megtudjuk, hogy a korai keresztény vezetők írásaival együtt mélyen tanulmányozta a Bibliát. Nevezetesen Newton arra a következtetésre jutott, hogy a Háromságos Isten dogmája hamis tanítás, ezért visszautasította az anglikán egyházban való felszentelést, ami igen népszerűtlen döntés volt, és majdnem a Cambridge-i Egyetemen betöltött állásába került. Newton azt is hitte, hogy a keresztény egyház történelmének korai szakaszában általános hitehagyás történt Krisztus tanításaitól, és azt írta, hogy az Úr egyházának helyreállítása egy jövőbeli időpontban fog bekövetkezni.

Bár Newton életében egyetlen vallásos írását sem adták ki, 1727-ben bekövetkezett halála után John Conduitt, Newton végrendeletének végrehajtója kiadta néhány teológiai kéziratát. Végül a maradék akkor került elő, amikor 1936-ban elárverezték a kéziratokat.

A legendás matematikus és tudós 1704-ben írt egy levelet, amelyben elárulta, hogy szerinte melyik évben fog megsemmisülni a világ. A levélben elméleteket fogalmazott meg a világvégéről, 18. századi elképzeléseit a bibliai szövegekre alapozta, amelyekből kiderül, hogy a világ újraindul.

A jövendölés pontosan 1260 évvel a Római Birodalom megalapítását követően következett be, és ezt a járványok, háborúk, valamint "a rossz szándékú nemzetek pusztítása" előzte meg. E jövendölés szerzője, egy brit csillagász és író, azt állította, hogy a világ 2060-ban ér véget, ezt követően Jézus Krisztus és a szentek visszatérnek, hogy egy ezer éves békét hozzanak el a Földre. Stephen D. Snobelen, a halifaxi King's College Egyetem professzora szerint ezek a megállapítások a bibliai Dániel könyvéből származó dátumok elemzésén alapulnak.

Newton levele így szólt: "Lehet, hogy később ér véget, de nem látok okot arra, hogy hamarabb véget érjen. Ezt nem azért említem, hogy megállapítsam, mikor lesz a vég ideje, hanem azért, hogy gátat szabjak a képzeletbeli emberek elhamarkodott találgatásainak, akik gyakran megjósolják a vég idejét, és ezzel a szent próféciákat lejáratják, amilyen gyakran kudarcot vallanak jóslataik" - írta 320 évvel ezelőtt.

Snobelen, a tudomány- és technikatörténet szakértője Newton elméletéről kifejtette, hogy ez a felfedezés új fejezetet nyit az emberiség történetében.

Newtont gyakran nevezik a modern fizika megalapítójának, bár Snobelen professzor szerint ő nem tudós volt, hanem "természetfilozófus". 2003-ban az isaac-newton.org-nak nyilatkozva kifejtette: "Newton számára nem volt áthatolhatatlan határ a vallás és az általunk ma tudománynak nevezett tudomány között. Newton egész hosszú élete során azon fáradozott, hogy felfedezze Isten igazságát - akár a természetben, akár a Szentírásban."

Newton hírhedt levele ma is megtekinthető a jeruzsálemi Héber Egyetemen.