Nem így képzelte el a Karmelita: Kína hatalmas, kétezer milliárd forintos hiányt generált a magyar külkereskedelmi mérlegben.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / Fischer Zoltán - Orbán Viktor miniszterelnök (j3) tárgyal Csao Lö-csivel (Zhao Leji), a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnökével a Karmelita kolostorban 2025. július 27-én.
Magyarország globális helyzete, politikai befolyásoktól mentesen, leginkább a külkereskedelmi mérleg számadataiban tükröződik. A legfrissebb információk szerint augusztusban 557 millió eurós külkereskedelmi többletet könyvelhettünk el. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái szerint a kivitel volumene 4,4 százalékkal, míg a behozatalé 4,1 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.
Fontos megemlíteni, hogy 2023 augusztusában a kivitel értéke elérte a 10,2 milliárd eurót, ami forintban körülbelül 4043 milliárdnak felel meg. Ezzel szemben a behozatal értéke 9,6 milliárd euróra rúgott, azaz körülbelül 3822 milliárd forint. Az év eddigi részében, egészen augusztus végéig, a kivitel összesen 97,3 milliárd eurót tett ki (39198 milliárd forint), míg a behozatal 90,2 milliárd euróra (36331 milliárd forint) nőtt. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva a kivitel volumene 0,2 százalékkal, a behozatalé pedig 1,4 százalékkal emelkedett.
De mit jelent ez a valóságban?
Bár Berlin és Budapest között továbbra is heves politikai viták zajlanak, ez egyáltalán nem befolyásolja a kereskedelmi kapcsolatokat. Évről évre nézve a behozatal indexe gyakorlatilag változatlan (100,4 százalék), míg a kivitel 5,7 százalékponttal dinamikus növekedésnek indult.
Németországból több mint 8040 milliárd forint értékben érkezett be áru, míg 9966,4 milliárd forint értékben exportáltunk hazánkból. Ezzel a németekkel szembeni egyenlegünk pozitív, 1926,3 milliárdos. Ez magasan a legjobb.
A legrosszabb, vagy legalábbis a legnagyobb passzívum (amikor a külföldre értékesített áruk értéke kevesebb, mint a külföldről behozott áruk értéke) Kínával szemben alakult ki. Kínából 2610,1 milliárd forint értékben érkezett be termék (109,9 százalék az előző évhez képest), ezzel Németország után a második legnagyobb importőr. Azonban mindössze 450,1 milliárd forint értékben exportálhattunk Kínába, azaz továbbra is zárva a birodalom kapuja Magyarország előtt, ami azt jelenti, hogy az egyenlegünket 2160 milliárd forinttal rontják le.
Például, a kínai termékeink exportja összhangban áll a Bulgáriába irányuló forgalmunkkal, amelynek értéke 646,5 milliárd forint volt a bolgár partnereinkkel folytatott kereskedelem során.
Donald Trump elnöksége alatt jelentős növekedést mutatott az Egyesült Államok behozatala: az értékindex 113,8%-ra ugrott az előző évhez viszonyítva. Ugyanakkor a kivitelünk tavalyhoz képest körülbelül 5 százalékponttal csökkent.
Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy Magyarországból több mint háromszoros értékű termék kerül az Egyesült Államokba, mint amennyit Kínában sikerül eladnunk.
