"Még véletlenül sem szeretnénk, ha Magyarországon a kínai példák szerint rákos falvak alakulnának ki!" - összegyűltek az akkugyárak ellen Debrecenben | atlatszo.hu
Február elsején Sétával egybekötött demonstrációt rendeztek a Mikepércsi Anyák, amelynek célja a debreceni akkumulátor-beruházások és a kormány nagyhatalmi törekvéseinek elleni fellépés volt. Az esemény felszólalói hangsúlyozták, hogy Debrecenben már hét akkumulátor-gyár építése zajlik, ami komoly fenyegetést jelent az ivóvíz minőségére, a termőföldekre és a levegő állapotára, amely amúgy is aggasztóan rossz. A demonstrációhoz a hajdúsági Tisza-szigetek és számos, az akkumulátor-beruházások által érintett település civil szervezetei is csatlakoztak, kifejezve ezzel a közös aggodalmaikat és a környezet védelmének fontosságát.
A demonstrálók véleménye szerint a több mint 40 tervezett beruházás súlyos kockázatokat rejteget, amelyek az egész országot érinthetik. Kiemelték, hogy Debrecen példája alapján bármely település szembesülhet a szennyező ipari létesítmények megjelenésével, és az elhasználódott akkumulátorok is bárhol megjelenhetnek a magyar tájban.
Két évvel ezelőtt, 2023. január 28-án, a mikepércsi édesanyák először vonultak fel a debreceni Kossuth térre, hogy hangot adjanak aggodalmuknak a közeli Déli Ipari Parkban tervezett CATL akkumulátorgyár építése miatt.
Most az akkori sétára és az anyák kiállására emlékezve február 1-re hirdetett újabb tüntető vonulást a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ); a helyieken kívül csatlakozásra buzdítva mindenkit, aki egyetért a céljaikkal. Az esemény megrendezésében 13 hajdúsági Tisza-csoport is részt vett, és csatlakozott az akkumulátor károsult települések országos szervezete, az Akárteis szövetség is.
"Minden egyes nap szembesülünk azzal, hogy milyen következményei vannak a dolgoknak, és egyre bővül a tudásunk arról, hogy milyen hatásokkal számolhatunk az akkumulátor-nagyhatalmi ambíciók kapcsán, itt, a mi otthonunkban és az ország minden szegletében" - olvasható a felhívásukban.
Az esemény különleges módon zajlott, hiszen Debrecenből és Mikepércsről egy-egy menet indult a debreceni Déli Ipari Park irányába. A két tüntető csoport itt találkozott, ezzel kifejezve, hogy a két település lakói nem csupán szemben állnak egymással, hanem közös érdekeik is fűzik őket össze. Ez a találkozás szimbolikus jelentőséggel bírt, jelezve az összefogás fontosságát.
A szervezők célja az volt, hogy a séta résztvevői saját szemükkel tapasztalják meg az Ipari Park üzemeinek impozáns méreteit, valamint a túlzott iparosítás következtében kialakuló környezeti problémákat. "Megdöbbentett, hogy mekkora kiterjedésű területen működnek és épülnek ezek a potenciálisan veszélyes létesítmények" - osztotta meg velünk véleményét egy debreceni lakos, aki most először szembesült az ipari park valódi arányával.
A debreceni főtérre körülbelül 1500-2000 ember gyűlt össze, közöttük számos Tisza-szimpatizáns is ott volt. Az esemény első felszólalója Bruti, azaz Tóth Imre, aki stand-up stílusban osztotta meg gondolatait. Beszédében kitért a kínai szennyező ipari beruházások következményeként kialakult rákos falvakra, a magyar termőföldek romlására, valamint a hazai akkumulátoripar egészségkárosító hatásaira.
Bruti említette, hogy a közelgő tüntetés miatt a kormánypolitikusok és a kormányhoz közeli médiumok külföldről finanszírozott civileknek és ügynököknek bélyegezték a demonstrálókat. A civilek lejáratására irányuló kampány részletes elemzését tette közzé a Debreciner hírportál, ahol Polgár Tóth Tamás, a portál munkatársa, az Átlátszó podcastjében is kifejtette véleményét a kérdésről.
A Mikepércsről és a Debrecenből sétáló tüntetők fél egy körül érkeztek a Déli Ipari Parkhoz, ahol a Semcorp-szeparátorfólia-gyár, az EcoPro-katódgyár és a CATL-akkumulátorgyár található. Itt civil szervezetek képviselői és tiszás aktivisták mondtak beszédet.
A demonstrálók figyelemmel kísérték Lányi András filozófus hangüzenetét, valamint Darvas Béla ökotoxikológus – lapunk állandó külső szerzője – által írt levelet, amelyet felolvastak számukra. A professzor levelében részletesen kifejtette az akkugyár vízpárájában fellelhető, a levegőt és a vízforrásokat szennyező mérgező anyagokkal kapcsolatos aggályait.
Kozma Éva, a MIAKÖ elnöke szerint a kormány részéről tudatos környezetrombolás és hazaárulás zajlik, ami ellen nemcsak tiltakozni kell, hanem a megoldásokat is ki kell kényszeríteni. Az elnök beszélt arról is, hogy követelik a beruházások teljes újragondolását, népszavazások kiírását az érintett településeken, s azt is, hogy a cégek viseljék a környezeti terhek költségeit.
"A hatalom hatalmas összegeket fektet be ipari projektekbe, miközben gyermekeinknek nincs lehetőségük arra, hogy valódi tudást szerezzenek. Csak arra futja, hogy betanított munkásként álljanak a futószalag mellé" - fejtette ki az aktivista, hangsúlyozva, hogy a környezet károsítása mellett számos más problémát is fel lehet róni a magyar kormány működésével kapcsolatban.
„Nincs olyan hatalom, amely hosszú távon figyelmen kívül hagyhatja az emberek akaratát!” - hangsúlyozta Kozma Éva, aki szerint az emberek nem tűrhetik el, hogy a jövőjükről nélkülük hozzanak döntéseket. Arra ösztönözte a jelenlévőket, hogy továbbra is bátran álljanak ki saját érdekeikért, és merjenek kezükbe venni sorsuk irányítását.
Bodnár Zsuzsa alkotása - Képek: Balogh Dénes/Átlátszó
