Európát komoly kihívások elé állítja a környezeti válság: a szakértők aggasztó képet festenek a természet állapotáról, amely sürgető intézkedéseket követel.

Tavaly Európában kiugróan magas számokat regisztráltak a klímaváltozás hatásaira.

A tavalyi év a klímaváltozás tükrében világszerte figyelemre méltó rekordokat hozott. Ahogy nemrégiben közzétett írásunkban említettük, az ENSZ éves klímajelentése rávilágít arra, hogy...

2024 a modern meteorológiai feljegyzések 175 éves történetének legforróbb átlaghőmérsékletű éveként vonult be a történelembe.

Mindezek mellett a tavalyi év során

Ezek a tényezők világszerte arra utalnak, hogy a klímaváltozás mélyen befolyásolja a Föld összetett éghajlati rendszerének számos aspektusát. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a különböző régiók eltérő mértékben szenvednek a globális változások következményeitől.

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb jelentése, az „European State of the Climate 2024”, már a bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a tavalyi év Európában rekordmelegnek számított az átlaghőmérséklet tekintetében. A kontinens, amely a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik, tovább fokozza a klímaváltozás aggasztó hatásait.

A tavalyi év napjainak 45%-a jelentősen felülmúlta a korábbi évtizedek hőmérsékleti átlagát, míg a napok 12%-án olyan extrém magas hőmérsékletek voltak tapasztalhatók a kontinensen, amelyek új rekordokat döntöttek.

Az elmúlt évtizedben Európa-szerte szinte minden évben magasabb volt az éves hőmérséklet, mint a korábbi évek átlaga.

Az utóbbi évek rendkívül magas hőmérsékletei mögött számos összetett éghajlati tényező állhat. Különösen a Csendes-óceáni térségben megfigyelhető El Niño-déli oszcilláció (ENSO) játszik kulcsszerepet: az El Niño meleg fázisában a globális átlaghőmérséklet emelkedésével számolhatunk, míg a hideg fázis, vagyis a La Niña során az északi féltekén általában alacsonyabb hőmérsékletek uralkodnak.

A legutolsó El Niño jelenség, amely 2023 és 2024 között zajlott, két egymást követő évben is megdöntötte a korábbi rekordot, így a valaha mért legmagasabb átlaghőmérsékletet regisztrálhattuk.

Jelentős enyhülés nem tapasztalható a globális felmelegedés ütemében, még a tavaly decemberben elindult ENSO hidegebb fázisa után sem. A rövid életű La Niña, amely csupán néhány hónapig tartott, hiába hozott egyfajta hűvösebb időszakot, 2025 elejére máris jelentősen a korábbi hőmérsékleti átlagok fölé emelkedett a globális hőmérséklet.

A Copernicus adatai alapján tavaly különösen a kelet-közép-európai és dél-keleti területeken figyelhető meg a szokásos átlaghőmérséklethez képest rekordmagas eltérés. Ezeken a vidékeken egyes helyeken akár 2-3 Celsius-fokkal is melegebb volt a megszokott állapothoz képest.

A globális felmelegedés következtében tapasztalható magas hőmérséklet nem csupán az éves átlagértékekben tükröződik;

az időszakosan extrém magas hőmérséklettel járó hőhullámok száma is egyre nő a kontinensen.

A 2024-es nyár során a hőhullámok hatása széleskörűen érezhető volt, hiszen számos alkalommal a megszokott átlagértékek felett alakultak a magas hőmérsékletek. Különösen július 17-én tapasztaltuk, hogy a kontinens 20%-án legalább 38 Celsius-fokra emelkedett a nappali maximum, ami rendkívüli hőstresszt eredményezett. Ez a szám jóval meghaladja az 1991 és 2020 közötti időszak átlagos hőmérsékleteit, és egyértelműen jelzi a klímaváltozás hatásait.

az elmúlt évtizedekben tapasztalt hőmérsékleti anomáliák egyre aggasztóbb tendenciákat mutatnak. A "meleg", "forró" vagy "extrém hőstresszes" napok száma a korábbi évekhez képest folyamatosan emelkedik, ami komoly hatással van az emberek életére és a környezetre is. Az extrém hőstressz, amely 46 Celsius-fok feletti hőérzetet jelent, tavaly mindössze néhány napra korlátozódott, és elsősorban Spanyolország, Törökország és Azerbajdzsán bizonyos területein figyelhettük meg. A kontinens déli részein, különösen Spanyolországban, a klímaváltozás nyomán egyre inkább érezhetővé válik a hőmérséklet emelkedése, ami komoly kihívás elé állítja a helyi közösségeket és az ökoszisztémákat.

az év 365 napjának több mint harmadán magas volt a hőstressz szintje, ami azt jelenti, hogy a hőérzet 32 Celsius-fok, vagy annál magasabb volt.

A tavalyi jelentés rávilágít arra, hogy a hőhullámok számának növekedése mellett az extrém hideg napok előfordulásában csökkenés figyelhető meg. 2024-ben a kontinensen eddig rekordalacsony számú napot jegyeztek, amikor a hidegstressz állapota jelentkezett. Az ilyen napok legnagyobb arányban Európa északi területein fordultak elő, míg a többi régióban ezek a napok átlag alatt teljesítettek.

A természeti jelenségek, mint például a villámcsapás, vagy az emberi tevékenységek következtében kialakuló erdőtüzek nem csupán hatalmas mennyiségű káros anyagot bocsátanak ki a légkörbe, hanem komoly pusztítást is okoznak az érintett övezetekben. Ezek a tűzesetek képesek megváltoztatni a táj arculatát, és súlyos következményekkel járhatnak a helyi ökoszisztémák számára.

Ahogy a hőmérséklet fent láthatóan folyamatosan emelkedik Európában, úgy növekszik a potenciálisan erdőtűz kialakulásával fenyegető napok száma is.

2024 nyarán az erdőtüzekkel sújtott európai területek kiterjedése nem tért el nagy mértékben az átlagostól. Azonban szeptemberben a különösen száraz időjárási körülmények és az erős szél miatt kibontakozó portugál erdőtüzek során egy hét leforgása alatt több mint 100 ezer hektárnyi terület égett le, amely a teljes tavalyi erdőtűz sújtotta területek negyedét teszi ki. A portugál erdőtüzek következtében szeptemberben az év többi hónapjával ellentétben az erdőtüzek által kibocsátott káros anyagok mennyisége is magasabb volt a korábbi évek átlagánál.

A Copernicus elemzése alapján a tavalyi évben Európában átlagosan több csapadék érkezett, mint a megszokott. Azonban a csapadék eloszlása nem volt egységes a kontinens különböző területein.

Míg Nyugat-Európa tekintetében 2024 az elmúlt 45 év 10 legcsapadékosabb évei közé tartozott, addig a keleti és dél-keleti régiókban átlag alatti volt a csapadékmennyiség.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a csapadékmintázatok terén a csapadék eloszlása is fontos tényező, nem csak az egy évben összesen lehullott mennyiség. A tavaly szeptemberben Közép-Európára lezúduló csapadék 2024-ben kiterjedt árvizekhez vezetett a régióban, többek között Magyarországon is.

Lévén, hogy a kontinens keleti régióiban, többek között Magyarország egy részén is az átlagnál kevesebb csapadék hullott a tavalyi évben,

a talajvíz mennyisége is alacsony szintet ütött meg ezekben a régiókban, amely Európa-szerte az elmúlt két évtizedben egyre súlyosbodó szárazságok trendjébe csatlakozik be.

A mellékelt térképen egyértelműen megfigyelhető, hogy tavaly jelentős különbségek voltak Nyugat- és Kelet-Európa között ezen tényező tükrében.

A talajnedvesség szempontjából a 2025 elején beköszöntő időszak várhatóan jelentős hatásokkal bír.

Az idei előrejelzések szerint Európában rekordszárazság várható, ami különösen kedvezőtlen hatással lehet Magyarországra is. Az aszály súlyos következményekkel járhat, érintve a mezőgazdaságot, a vízkészleteket és a környezetet.