Elindult a Korond-patakot elterelő csőrendszer működése (VIDEÓ)

Az eredeti célkitűzéshez képest csaknem egy hónap késéssel, hétfőn működésbe lépett az a vízelvezető csőrendszer, amelybe átmeneti jelleggel elterelték a Korond-patak vizét a parajdi sóbánya katasztrófa-sújtotta területéről.

Eredetileg július első napjaira ütemezték, ám végül hétfőn zárult le annak a csőrendszernek a kiépítése, amelyhez a parajdi sóbányát korábban elöntő Korond-patak vize kapcsolódik.

A hétfőn üzembe helyezett bypass-rendszer célja, hogy a patak vizét a sóbánya vízzel elöntött tárnái fölött terelje el, így megakadályozva, hogy a só tovább oldódjon. Ez a lépés kulcsfontosságú, mivel a korábbi sóoldás már súlyosan károsította a Kis-Küküllő folyó teljes ökoszisztémáját, és ezzel együtt a benne élő élőlényeket is.

A legújabb technológiai megoldás részeként üzembe helyezett rendszer első lépései során egy betonozott gyűjtőmedence irányítja a patak vizét a csövekbe. Ez a rendszer ügyesen áthidalja az elárasztott tárnákat, és a sószoros alsó szakaszán, közvetlenül a wellness-központ közelében engedi vissza a vizet a természetes mederbe. A szakemberek optimista elvárásokkal tekintenek az ideiglenesen kiépített csőrendszer elé, bízva abban, hogy ez megakadályozza a patak vizének keveredését a bányában felhalmozódott több millió köbméternyi sós vízzel, ezzel megakadályozva a só további oldódását a szorosban.

Mint arról a Maszolon beszámoltunk, Mircea Fechet korábbi környezetvédelmi miniszter június első napjaiban jelentette be, hogy a sóbányánál ideiglenes megoldásként lefektetnek két, egyenként kétméteres átmérőjű csövet a víz elvezetésére. A környezetvédelmi tárca magyarázata szerint ezek segítenek biztonságosan továbblépni a következő, sokkal bonyolultabb és összetettebb munkafázisokhoz.

A korábbi tárcavezető júniusi nyilatkozatában kifejtette, hogy a szakértők meg fogják vizsgálni a lehetőséget, miszerint a Korond-patakot vissza lehetne terelni a régi medrébe. Ez az elképzelés már a 2024-es vízszivárgások után is szóba került, de akkor megvalósíthatatlannak ítélték. Az új meder kialakítása azonban rendkívül költséges lenne, hiszen hegyek átfúrását, több ezer köbméter kőzet elszállítását, valamint magas feszültségű vezetékek áthelyezését igényli - hangzott el a júniusi tájékoztatón.

Június utolsó napjaiban már nyilvánvalóvá vált, hogy a kivitelező nem tudja tartani az eredetileg kiírt határidőt a Korond-patak csövekbe terelésére. Ekkor a csöveket tartó elemek rögzítése során szükséges földmunkák összetettségét és a betonhiányt jelölték meg fő okként. Előbb 72 órás, később tíznapos csúszással számoltak a hatóságok. Végül július 16-ára kitűzték ugyan a víz csövekbe terelésének időpontját, ám nem készültek el a be- és kivezető szakaszon a szükséges betonozási munkák.

Korábban egy nemzetközi szakértőkből álló bizottság azt állapította meg, hogy a sóbányát elárasztó víz kiszivattyúzása csak a Korond-patak végleges elterelése után kerülhet szóba. A teljesen elárasztott parajdi sóbánya ugyanis omlásveszélyes, miközben a tárnákban lévő víz annyira telített sóval, hogy már nincs oldó hatása. Ezt a törékeny egyensúlyt egy újabb áradás vagy földcsuszamlás bármikor felboríthatja, ami a bánya beomlásához vezethet.