Mit keresnek az utcán az igazság bajnokai? | Demokrata

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/magyarorszag/mit-kerestek-az-utcan-az-igazsag-szolgai-972759/

Újpesten az időközi választásokat a DK-s Varju László nyerte meg. Bár a bíróság elítélte, nem kapott eltiltást a közügyektől, így indulhatott. Érdekesség, hogy garázdaság és a választási rend megsértése miatt kellett bíróság elé állnia...

Nem ért váratlanul a helyzet, mert számomra egyértelmű, hogy az utóbbi időszakban a bíróságok elfogultsága egyre nyilvánvalóbbá vált. És nem csupán Magyarországon tapasztalható ez a jelenség, sőt, globális szinten is megfigyelhető.

- Varju László ügye bizonyos értelemben hasonlít Ilaria Salis vagy például Eva Kaili esetére. Akik furcsamód kibújtak a törvény szorító karjai közül. Ilaria Salis például egy darabig még teljes jogú EP-képviselőként szavazhatott az Európai Parlamentben, több esetben Magyarország ellen is...

- Tendenciózusan másként tekintenek a baloldali vádlottakra, bűnelkövetőkre, mint azokra a jobboldaliakra, akiket így vagy úgy perbe fognak. Ez súlyosan aláássa az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.

Az Egyesült Államokban hasonló jelenségek figyelhetők meg. Rámutathatunk arra, hogy milyen eljárásokat alkalmaztak a pártos bírák Donald Trump ellen. Olyan abszurd vádakat hoztak fel, amelyek célja az volt, hogy megakadályozzák őt az elnökválasztáson való részvételben. Emellett embereket zártak börtönbe a 2021. január 6-i események kapcsán, államcsínykísérlet vádjával, amit a legújabb információk már megkérdőjeleznek. Most pedig egyes bírák próbálnak beavatkozni Trump intézkedéseibe, ami egyértelműen beleszólás Amerika külpolitikájába, ami az elnöki hatáskörbe tartozik. Érdekes megfigyelni, hogy ezek a bírák soha nem emelték fel a szavukat a Biden-adminisztráció intézkedéseivel szemben. Az is figyelemre méltó, hogy az ő mentális állapota nyilvánvalóan nem felel meg az elnöki feladatok ellátásához szükséges követelményeknek. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az amerikai ügyészek jelentős része is elfogultnak tűnik. Már hosszú ideje tapasztalható az igazságszolgáltatás baloldali orientációja az Egyesült Államokban.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök ügye is figyelemreméltó, hiszen nemrégiben államcsíny vádjával került a lengyel alkotmánybíróság célkeresztjébe. A vádak szerint Tusk figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság létezését, és semmibe veszi a testület döntéseit és megjegyzéseit, mintha azok nem is léteznének. Ez a helyzet komoly politikai feszültségeket gerjesztett a lengyel politikai életben.

- Nem vette tudomásul a köztársasági elnök által hozott kegyelmi határozatokat sem. Személyes bosszúja nyomán újra perbe fogatta például a korábbi konzervatív kormány két tagját annak ellenére, hogy az államfő egyszer már kegyelmet adott nekik. Karhatalommal távolította el a közszolgálati televízió munkatársait. Ami ott folyik, az a jogállamiság megcsúfolása, volt minisztereket, miniszterhelyetteseket tartóztatnak le, semmibe véve a mentelmi jogukat, és vád alá helyezik őket. Az előző miniszterelnököt nevetséges váddal illetik és bíróság elé hurcolják. Összességében kimondhatjuk, hogy globális szinten is válságba került a demokrácia intézménye, és a jurisztokrácia akarja átvenni a helyét. Ez történt a román elnökválasztáson is, ahol az alkotmánybíróság megsemmisítette az eredményt, és a győzelemre álló jelöltet kizárta a versenyből. Ítéletük alátámasztásául semmi komolyan vehető érvvel nem szolgáltak.

Sokan úgy vélik, hogy a jurisztokrácia csupán annyit jelent, hogy az igazságszolgáltatás irányítja az állam működését. De vajon valóban csak ennyiről van szó?

A kifejezés arra utal, hogy az igazságszolgáltatás bírái és ügyészei úgy érzik, ők a törvények felett állnak, valójában pedig ők maguk a törvény megtestesítői. Ez a hozzáállás figyelmen kívül hagyja a különböző hatalmi ágak közötti egyensúly fontosságát, és gyakran a parlamenttel való viszonyukat is elhanyagolják, a mérleget mindig saját maguk felé billentve. Olyan ügyekbe avatkoznak bele, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe, és amit tesznek, az sok esetben nem tükrözi a társadalom igazságérzetét. Ha a jogalkotás és joggyakorlás nem felel meg az emberek morális elvárásainak, a közvélemény úgy érzi, hogy az igazságszolgáltatás nem az ő érdekeiket szolgálja, hanem ellenük dolgozik. Tapasztaltuk már, hogy az igazságszolgáltatás teljes mértékben a politika eszközévé vált, ahogy azt a kommunizmus idején láthattuk. Jelenleg viszont azt észleljük, hogy az igazságszolgáltatás igyekszik dominálni a politikai szférát, sőt, nyíltan bele is avatkozik a politikai diskurzusba.

- Kissé ironikusan úgy fogalmazott, hogy a bírák szövegértelmezési gondokkal küszködnek. Itt arra gondol, hogy úgy értelmeznek egy jogszabályt, ahogy akarnak?

A jogszabályok értelmezése gyakran olyan manipulációkkal történik, amelyek a betűk csűrésével-csavarásával próbálnak kedvezőbb értelmet adni nekik. A miniszterelnök március 15-i beszédében idézett megállapítása szerint célunk a korrupt pénzügyi rendszerek felszámolása, amelyek politikai szereplőket, bírákat, újságírókat, fiktív civil szervezeteket és politikai aktivistákat vásároltak meg. Ez egy általános kijelentés volt, ám egyes bírák, sőt egy bírói egyesület is magára vette ezt a kritikát. A tüntetéseiken hangoztatták, hogy minden magyar bíró nevében lépnek fel, amit én kiegészítenék annyival, hogy ezt az ellenzéki pártok támogatásával teszik. Most pedig az Országos Bírói Tanács elnöke a legszélsőségesebb baloldali hetilapban panaszkodik, hogy a bírák elkerülhetetlenül a politika vonzásába kerültek, noha nem rendelkeznek a politikai szerepléshez szükséges tapasztalattal. Személy szerint azt tartom kívánatosnak, ha a bírák távol maradnának a politikától, mert ha nem így tesznek, politikai támadások célpontjává válnak, ami sem nekik, sem a politikai színtérnek, sem a magyar társadalomnak nem lesz előnyére. Egyetértek Pecsenye Csaba elnök úr kissé késlekedett véleményével, amely szerint "egy társadalom akkor működik jól, ha a bíróságok nem szerepelnek a nyilvánosság előtt". Éppen ezért fontos lenne, hogy a bírák lemondjanak a politikai aktivitásról, a demonstrációkról és a politikai állásfoglalásokról. Az elvárás egy bíróval szemben az, hogy független, megvesztegethetetlen és igazságos legyen. Ha pedig elveszíti ezt az integritást, alkalmatlanná válik a feladatára.

- Nagy felháborodás lett az orbáni szavakból a politikai paletta balliberális térfelén. A bíráknál most is a szövegértelmezési probléma jelentkezett?

- A szöveg megértése vagy annak szándékos figyelmen kívül hagyása mindkettő megfigyelhető jelenség. Nyilvánvaló, hogy a résztvevők minden rendelkezésre álló eszközt bevetnek politikai állásfoglalásaik kifejezésére. A legtöbb sajtóper és rágalmazási ügy során is világosan tetten érhető az elfogultságuk. Előfordul, hogy ezeket a jogi eljárásokat éveken át elhúzzák, akár tíz évet is várakoztatva, míg máskor hirtelen, de a saját nézőpontjuk szerint hoznak döntéseket. Az eljárás során az elsőfokú ítéletet szinte mindig egy másodfokú követi, ahol gyakran az első döntés teljesen ellentétes eredménye születik. Az ügyek továbbra is elhúzódnak, és a végkimenetel kérdéses marad. Mindez tovább növeli a közvélemény igazságszolgáltatásba vetett bizalmának megingását.

- Mikor jelentkeztek először ezek a problémák?

- Amikor a bírák a jurisztokrácia irányába mozdultak. Ez körülbelül egy évtizede lehetett. Akkor figyelhettünk fel arra nemzetközi szinten, hogy az NGO-k kifejezetten kezdik akcióterületüknek tekinteni az igazságszolgáltatás terepét. Például az USA-ban, ahol a Soros-féle szervezetek rámozdultak az ügyészi posztokra és fizették a saját jelöltjeik kampányait, ami azt eredményezte, hogy ezek a Soros-ügyészek futni hagyták a köztörvényes bűnelkövetőket, és inkább a politikusokra, politikai szereplőkre koncentráltak. Például Donald Trumpra.

Meglepetésemre tapasztaltam, hogy itthon a Legfelsőbb Bíróságon is zajlanak érzékenyítési folyamatok. Hogyan lehetséges ez?

- Én sem értem, miért oktathatnak bírákat az NGO-k, és egyáltalán, miért kell egy bírónak érzékenynek lennie. Inkább legyen igazságos, az a feladata.

- Brüsszelben divat a nagy átjárás az Európai Bizottság és az Európai Bíróság között. Egyszer itt dolgozik egy bíró, egyszer jogászként a másik szervezetben, aztán visszatér... Biztos, hogy ez emeli a törvényesség tekintélyét?

- Az Európai Unió Bírósága különösen átpolitizált szervezet. Gyakran olyan jogi kérdésekkel foglalkozik, amelyek a valóságban nem is léteznek, illetve egészen abszurd ítéleteket hoz. A luxembourgi bíróság elé az Európai Bizottság sok, eredetileg az NGO-k által kezdeményezett ügyet visz. Magyarországról is indítottak már pert az NGO-k az európai bíróság testvérszervezetén, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, mert egy közel-keleti illegális migráns nem azt a tolmácsot kapta az ellene folytatott eljárásban, amelyiket szerette volna. Egy másik illegális migráns pedig azért tett feljelentést, mert a magyar hatóságok nem tisztelték a transzneműségét. Ez a woke szelleme, amely az abnormalitásig tágítja az emberi jogokat. Álügyekről beszélünk, amelyek viszont sok-sok pénzébe kerülnek a magyar adófizetőknek.

- Hol a legkritikusabb a helyzet? Itt van például Nagy-Britannia, ahol ha egy pedagógus le akarja beszélni tízéves tanítványát a nemváltó műtétről, akkor bíróság elé állítják. Olaszországban pedig nyilvános szervezetük lehet jobboldali és baloldali bíráknak...

- Igen, ilyen esetben keményen fellép a brit bíróság, de évtizedek óta eltussolja például azoknak a pakisztáni klánoknak az ügyét, amelyek tízezerszámra tartottak és futtattak szexrabszolgaként az alsóbb osztályokból kikerülő fiatal iskolás lányokat és fiúkat. A szociális hálózat, a helyi rendőrség és az igazságszolgáltatás tudott a jelenségről, de rendre a szőnyeg alá söpörte. És azt is láttuk, hogy torpedózta meg politikai okokból az olasz bírósági rendszer a Meloni-kormány döntéseit az illegális migránsok ügyében. Vagy állította Salvinit törvény elé és hurcolta meg, mert véget akart vetni az embercsempészek és az NGO-k által irányított illegális migrációnak.

- Írásában ön azt indítványozta, hogy a Kúria elnöke és az igazságügy-miniszter vessen véget a bírák politikai szerepvállalásának. Erős effektus...

- Az a bíró, aki állítja, hogy egy tüntetésen való részvétel nem politikai állásfoglalás, annak baj van a szövegértésével. A bírák nem politizálhatnak. Azt mondták, hogy a fizetésük emeléséért vonultak utcára. Csakhogy addigra már megkapták az emelést. Akkor miért demonstráltak? A függetlenségükért? Hiszen mindenkitől függetlenek. A kormánytól, a parlamenttől, mindenkitől. Akárcsak az ügyészek. Nem lehet leváltani, visszahívni őket. A 2006-os demonstrációkat követően futószalagon gyártották a drákói ítéleteket. Első fokon, gyorsított eljárásban két év börtönre ítéltek fiatal tüntetőket mindenfajta bizonyíték nélkül. Az égvilágon senki sem kérte számon ezt rajtuk. Nem értem, hogy miért nincsenek olyan bírák a testületen belül, akik felemelték volna a szavukat a nyilvánvaló politikai ítélkezés ellen. Hol vannak azok a bírák, akik lebeszélnék bírótársaikat a tüntetésről? Én éppen azt mondom, legyenek függetlenek a bírák, igen, a politikai pártoktól és a politikai véleménynyilvánítástól. Kifogásolták az írásomat, de erre csak a fentieket tudom megismételni: aki a politika porondjára lép, az kiteszi magát a politikai adok-kapoknak.