Mint egy koncepciós per, úgy vizsgáltuk meg, milyen érvek mentén állítja a Nézőpont, hogy a HVG ukrán propagandát terjeszt.

A Nézőpont Intézet legutóbbi "kutatása" során 19 magyar nyelvű sajtóterméket, köztük a HVG-t is, azzal vádolták, hogy ukrán propagandát terjesztenek. Alaposan átvizsgáltuk az intézet által megfogalmazott vádakat, és úgy tűnik, hogy azok egy koncepciós per vádjaira hasonlítanak.

Olyan, mintha a Szuverenitásvédelmi Hivatal dicsőségére pályázna: a kormányhoz közelálló Nézőpont Intézet is hozzáfogott saját kutatásához, hogy alátámassza Orbán Viktor azon állítását, miszerint "ukránbarát propagandahálózat működik hazánk területén".

A meglehetősen izzadságszagúra sikeredett tanulmány 41-szer említi a HVG-t - mindannyiszor negatív kontextusban. Végigvettük a "bűnjeleket", és arra jutottunk: ha az inkriminált cikkekre alapozott vádakat komolyan vennénk, az újságírás legalapvetőbb műfajainak is búcsút inthetnénk.

A kormányzati narratívát figyelembe véve érdemes lenne átgondolnunk, hogy miről számolunk be és miről nem, milyen események kapnak figyelmet a hírekben. A nyugati sajtóforrások szemlézése is kérdésessé válik, és még a „vélemény” jelölés mellett sem lenne helye szubjektív írásoknak. Az alábbiakban összegyűjtöttük a Nézőpont által számunkra felrótt cikkeket, megjelölve, hogy valójában miről is volt szó bennük. Az olvasónak van lehetősége eldönteni, hogyan értelmezi ezeket az információkat.

A Nézőpont elemzése alapján a HVG idei cikkei úgy tűnik, hogy ukrán propagandát terjesztenek.