A leghosszabb magyarországi folyó a Duna, amely nemcsak a hossza miatt kiemelkedő, hanem a történelmi és kulturális jelentősége miatt is. A Duna nevéhez egy különleges legenda fűződik, amely szerint az istenek úgy döntöttek, hogy a folyó a legszebb tájako

A 19. század közepén megkezdődtek a folyó jelentős szabályozási projektjei, amelyek mára az ország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontjává alakították.

A Tisza a leghosszabb folyó, amely kizárólag Magyarország területén kanyarog, hossza körülbelül 596 kilométer. Ha viszont a forrástól a torkolatig nézzük, a folyó teljes hossza mintegy 965 kilométert tesz ki. Ez a vízfolyás Közép-Európa egyik meghatározó áramlata, amely számos országot érint, beleértve Ukrajnát, Romániát, Magyarországot, Szlovákiát és Szerbiát is, mielőtt végül a Dunába torkollik. A Tisza nemcsak geográfiai jelentőséggel bír, hanem kulturális és ökológiai szempontból is fontos szerepet játszik a térség életében.

A folyó neve körüli rejtély már régóta foglalkoztatja a nyelvészeket, hiszen a kelták, a szkíták, a szlávok és a trákok nyelvi öröksége mind hozzájárult az elnevezés megértéséhez, ám eddig egyik elmélet sem bizonyult hitelesnek. Szádeczky-Kardoss Samu mélyreható tanulmányai részletesen elemzik ezt a kérdést, feltárva a különböző kultúrák és nyelvek összefonódását a folyó nevének történetében.

A 19. század közepén a Tisza medrének átalakítása érdekében jelentős szabályozási projektek indultak el. Eötvös József javaslatára, Vásárhelyi Pál mérnöki tervei alapján kezdték meg a munkálatokat, melyek célja a folyó medrének rendezése és az árvízvédelem megerősítése volt. A folyamat során több száz kilométernyi kanyart eltávolítottak, és új medret alakítottak ki, így jelentősen csökkentve az árvíz veszélyét a környező területeken.