A lomtalanítás és a mágikus realizmus találkozása egy különös utazásra hív minket, ahol a hétköznapi tárgyak és emlékek új életre kelnek. Képzeljünk el egy városrészt, ahol a lomtalanítás nem csupán egy szimpla szemétszedés, hanem egy varázslatos esemény,
Jó reggelt kívánok! Itt a karácsonyi készülődés ideje, és mi is szeretnénk részt venni benne! Webshopunkban ingyenes szállítással várjuk vásárlóinkat, és ne feledjétek: ha december 18-ig leadjátok rendeléseiteket, a csomagok még karácsony előtt megérkeznek! Készüljünk együtt a varázslatos ünnepre!
A Till Tamás-ügy igazi politikai akna volt, amely bármelyik kormány számára csapdát rejthetett, de végül a Fidesznek okozott komoly fejtörést: napvilágra került, hogy a jogszabály nem tükrözi a társadalom tényleges igényeit. Orbánék számára különösen kedvezőtlenül alakult a helyzet az újabb "gyerekügy" kapcsán, és máris próbálják kicsavarni a jogi kereteket, hogy mentsék a bőrüket.
Körülbelül egy évvel ezelőtt egy család jogi lépéseket tett a NEAK ellen, miután elutasították a támogatásukat a nem kommunikáló fogyatékkal élő fiuk beszédpótló eszközére. Az érvelésük az volt, hogy a szükséges tablet és szoftver nem minősül orvostechnikai eszköznek. Az Alkotmánybíróság döntése alapján azonban megállapította, hogy a társadalombiztosító döntése, miszerint nem nyújt támogatást a beszédpótló eszközökre, nem ütközik az alaptörvénnyel.
A lomtalanítás eltörlése különösen szomorú, hiszen ezáltal megszakadhat Budapest egyik ritka, élő kulturális hagyománya. Ráadásul mindez egy lusta, profitérdekelt multicég kényelme miatt történik. A lomizás, bár sokak számára nem kedvelt tevékenység, Budapest szövetének alapvető része, és úgy tűnik, hogy nem csupán elhanyagolható, hanem megfellebbezhetetlen eleme a város életének.
A trashhalmokat készítő streamingplatform merész lépésre szánta el magát: megfilmesítette Gabriel García Márquez klasszikusát, amely a Buendía család transzgenerációs szenvedéseit tárja elénk. A történet a végzet, a természetfeletti jelenségek, a vérfertőzés és az őrület tűnő határvonalán egy magányra ítélt nemzetség sorsát követi nyomon. Az alkotás izgalmas utazásra hív, ahol a valóság és a fantázia határai elmosódnak.
Gyermekotthonok a reflektorfényben: a nézők szeme előtt bontakozik ki az áldozatok megfeszített lelkivilága, akiknek csillapíthatatlan bűntudata és fájdalma minduntalan felszínre tör. A színpadon megjelenő sötét titkok és a rendszeres csoportos nemi erőszak borzalmai olyan erővel hatnak, hogy az időnkénti csendet rendszeresen zokogások törik meg, mintha a közönség közös lélegzete is részt venne a tragédia feldolgozásában.
Byung-Chul Han, a dél-koreai és német filozófus, nemrégiben bemutatta tizedik könyvét magyar nyelven. Az „Infokrácia” című művében nem csupán a digitális technológia dominanciájának következményeit tárja fel, hanem rávilágít arra is, hogy ez a jelenség milyen komoly fenyegetést jelent a demokráciára. Han nyújtotta perspektívái révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogyan foszt meg bennünket a technológiai fejlődés a valódi élettől és társadalmi részvételtől.
