Permetező lemosás: mikor és milyen kártevők ellen biztosít hatékony védelmet?
Március első hetére végre megérkezett a tavasz, és ezzel együtt a kertészkedés öröme is. A napfény és a friss levegő mindenkit kicsalogatott a szabadba, hogy a kedvenc növényeik között tevékenykedjenek. Azok, akik gyümölcsfákkal és szőlővel büszkélkedhetnek, valószínűleg már a metszési feladatokkal is végeztek, vagy legalábbis a munka végéhez közelednek.
Ez bizony nem kis előny, mivel a hirtelen felmelegedéssel a növényeink fejlődése is lendületet vett. A csonthéjasok (kajszi-őszibarack, cseresznye, meggy, szilva) többsége már jócskán a rügyduzzadás állapotában van (Lásd a hónap fotóját). A mélyebb fekvésű, kötöttebb talajú, hűvösebb területeken épp csak hogy láthatók a hamisítatlan tavasz jelei. Másutt azonban, nem késlekedhetünk: sürgető a tél végi lemosó permetezések megkezdése. Ahogy az elmúlt években már megszokhattuk, 2024/2025 telét sem azok között tartjuk számon, melyeken a -15C alatti hőmérsékletek gyakoriak voltak. Sajnos ez egyben azt is eredményezi, hogy a tavaly felszaporodott kártevők, kórokozók jó eséllyel teleltek át és az idei évre jelentős kártételi-illetve fertőzési veszélyt okozhatnak.
A lemosó permetezés segítségével hatékonyan csökkenthetjük a károsítók számát, ami megkönnyíti az évközi növényvédelmi feladatainkat. Őseink is jól tudták ezt, és okosan alkalmazták a módszert. A hazai szakirodalomban számos forrás található, amelyek szerint már a 1780-as években rendszeresen végeztek "tél végi permetezést". Az akkori módszerek, mint például a mész, konyhasó és vízüveg keveréke, a mohák, zuzmók és gombák ellen igyekeztek védekezni, bár az eredmények vegyesek voltak. A sikertelenség valószínűleg nem a kijuttatás módjában rejlett – már akkor is bőséges folyadékot javasoltak –, hanem inkább az alkalmazott vegyi anyagok összetételében. Az idő azonban mindent megmutat, és különösen igaz ez akkor, ha a mai korszerű növényvédő szerekkel és formulázással alkalmazzuk ezt a korai növényvédelmi eljárást.
A lemosó permetezés időzítése kulcsfontosságú, hiszen a rügypattanás előtti időszakban tudjuk a leghatékonyabban csökkenteni a telelő kártevők populációját. A rézkészítmények alkalmazása során figyelni kell a különböző gyümölcsfajtákra: őszibarack esetében legfeljebb rügyfakadásig, kajszinál a pirosbimbós állapot végéig, míg cseresznye és meggy esetében a fehérbimbós stádium végéig, almán és körtén pedig a zöldbimbós fázis végéig érdemes permetezni, hogy elkerüljük a növények károsodását. A szőlőnél különösen fontos a rügygyapotos állapotban végzett permetezés, mert ilyenkor a gyapotszálak között rejtőző atkák is elérhetők a kéntartalmú készítmények számára, amelyek hatékonyan csökkenthetik a károsítók számát. Emellett, ha a kertben szőlő is található, érdemes olajtartalmú szerek használatát fontolóra venni, különösen, ha az amerikai szőlőkabóca, a fitoplazmás betegség terjesztője, elterjedt a területen. A kéregrepedésekben áttelelő tojások számának csökkentése pedig nagyban hozzájárulhat a jövőbeli kártevőproblémák mérsékléséhez.
A réz alapú lemosó permetezőszerek rendkívül hatékonyak a gombás és baktériumos betegségek széles spektrumának kezelésében. Ezek közé tartozik például az almatermésűek tűzelhalása és a varasodás, valamint a gombás és baktériumos ágelhalások, amelyek a csonthéjasok, mint a kajszi, cseresznye, meggy és szilva esetében jelentkeznek. Az ilyen betegségekkel szemben különösen hasznos lehet a sztigminás levéllyukacsosodás és más levélbetegségek ellen is. A gyümölcsfák, mint az őszibarack és a szilva esetében, a tafrinás betegség rügyekben áttelelt kórokozóit is sikeresen csökkenthetjük. A málnán és szederben fellépő vesszőbetegségek (mint a didimellás és leptoszfériás) kezelésére, valamint diófák esetén a baktériumos és gombás ágelhalások megelőzésére is ajánlott a réz használata. Amikor lisztharmatos megbetegedések vagy más, korábban említett gombás fertőzések (mint a varasodás, monília vagy tafrina) jelentkeznek, a kén alapú készítmények alkalmazására érdemes gondolni, különösen, ha a kertünkben pajzstetvek, atkák, levéltetvek vagy körtelevél bolha is jelen van. A kén tartalmú lemosószerek rovarölő hatását olaj alapú szerek (növényi olaj, paraffinolaj, ásványolaj) hozzáadásával fokozhatjuk. Ez nemcsak segíti a permetlé tapadását a kéregfelületen, hanem a kártevők áttelelő tojásainak légzését is megnehezíti, így azok a légzőnyílások kialakulásakor elpusztulnak az olajréteg alatt.
A lemosó permetezést akkor célszerű elvégezni, amikor a hőmérséklet meghaladja az 5 °C-ot, mivel ekkor a kéntartalmú szerek hatékonysága maximális. A kijuttatott lé mennyisége legyen bőséges, általában 800-1500 l/ha közötti tartományban. Amennyiben nagyobb méretű fákat kell kezelnünk, érdemes elővenni a motoros háti permetezőt, azonban fontos, hogy alacsonyabb nyomáson üzemeltessük, hogy elkerüljük a túl finom permetcseppek képződését és az elsodródást. Továbbá, ha gyümölcsfáink közvetlenül a szomszédos terület, például egy jövőbeli veteményes kert közelében helyezkednek el, ne felejtsük el értesíteni a szomszédot a permetezési szándékunkról!
A cikket Tüh Annamária növényorvos és növényvédelmi előrejelző, valamint Zsigó György növényorvos közreműködésével alakítottuk ki.
