Súlyos helyzet elé néznek a magyar horgászok: hosszú éveken át tartó problémák bukkantak fel.

Hazánk horgásztavainak jelentős része, mintegy 80 százaléka, súlyosan megsínylette az aszályt, ami egyes területeken még a 2022-es állapotoknál is kedvezőtlenebb helyzetet teremtett. Néhány tó esetében pedig már 50-100 éve nem végeztek kotrást, így a halállomány megőrzése sok esetben csupán a beavatkozásokon múlt.

Az ország különböző tájain, még az évszázad legaszályosabb időszakához viszonyítva is kedvezőtlen a helyzet a horgásztavakban. A téma szakértője, Dérer István, a Magyar Horgászok Országos Szövetsége (MOHOSZ) Szolgáltató Központjának főigazgatója, osztotta meg gondolatait az Agroinform munkatársaival.

A magyar halastavak 80 százalékát érintette valamilyen formában az aszályos nyári időszak, a csapadékhiány és a forróság különösen az alacsony vízállású vízterületeket sújtotta. Mivel a tavak egy részét 50-100 éve nem kotorták, az iszap felgyülemlett, a vízszint alacsony, a gyorsabb felmelegedés a halállományra is negatív hatással volt.

Csak a gyors közbeavatkozásnak, levegőztetésnek és a vízpótlásnak volt köszönhető, hogy ennek ellenére kevesebb, mint 10 esetben történt halpusztulás a szakértő szerint. Dérer István elmondta, hogy egyes vízterületek csak a Vizet a tájba program miatt menekültek meg a halpusztulástól.

A Dunántúl bizonyos területei idén kedvezőbb helyzetbe kerültek,

Ahogyan 2022-ben tapasztalhattuk, itt is időszakosan, bár egyenlőtlen eloszlásban, hullott némi csapadék, ami részleges vízpótlást hozott. A Tisza vízgyűjtő területén azonban a helyzet nem volt ilyen kedvező; ott is sikerült ugyan valamennyit visszapótolni a vízkészletekből, de az eredmények messze elmaradtak az elvárttól. A Homokhátság viszont rendkívül súlyos krízissel küzd, a MOHOSZ szakembere szerint a talajvíz szintje soha nem látott mélységekbe süllyedt, és a gravitációs vízpótlásra sincs esély. Ráadásul a halastavak egy része évtizedek óta nem ment át kotrási folyamaton, így a víz hőmérséklete elérte a 30 fokot, ami mellett a párolgás miatti veszteségek is rendkívül jelentősek.

Bár a halállomány döntő többsége eddig sikeresen megmenekült, az aszály már most is jelentős veszteségeket okozott a haltermelők és a horgászatot folytatók számára.

- összegezte a szakember. Dérer István szerint a jövőben a problémákra a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP Plusz) forrásainak segítségével találnak majd megoldást, nemcsak a vizet figyelő okosbólyákat terveznek kihelyezni, de a szükségessé váló élőhelyfejlesztések, iszakpkotrások, hínárkaszálások és a műtárgyrekonstrukciók is megindulhatnak majd.