Kiderült, hogy milyen precizitással teljesítjük a villanyszámlák kifizetését.

Impulzusvásárlás erős a Z generáció körében, amit a közösségi média is fokoz

Magyarországon egyre több fogyasztó képes időben teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit - derül ki az Intrum legfrissebb Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből (ECPR). A válaszadók 74 százaléka jelezte, hogy az elmúlt év során minden számláját határidőre rendezte, amely 2019 óta a legmagasabb arány. Ez a pozitív trend részben a javuló makrogazdasági helyzetnek köszönhető, ugyanakkor a tartósan magas árak, növekvő hitelköltségek és az ingadozó energiapiac továbbra is nyomást gyakorolnak a háztartásokra. Az eredmények európai szinten is biztatóak, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az uniós átlaggal szemben Magyarországon a késve fizetők körében továbbra is az anyagi nehézségek jelentik a legnagyobb kihívást.

A késedelmes fizetések okai jelentősen eltérnek Magyarországon és az európai átlagtól. Míg Európában a válaszadók 40 százaléka válaszolt úgy, hogy azért csúszott meg, mert elfelejtette időben fizetni a számláit, addig Magyarországon a fogyasztók többsége (48 százaléka) anyagi problémákra hivatkozott, ami jelentősen meghaladja a 29 százalékos uniós átlagot. Ezen kívül további 19 százalék technikai akadályokra (például rendszerhibákra vagy átutalási problémákra) panaszkodott.

A legfrissebb felmérések alapján a magyar válaszadók 53%-a tapasztalja, hogy a késedelmes számlafizetés nem csupán egy egyszeri incidens, hanem rendszeresen visszatérő nehézség, amely az előző évhez képest nem mutatott érdemi javulást. Ezzel szemben az Európai Unióban ez az arány jelentősen alacsonyabb, mindössze 25%-ra tehető, ami azt jelzi, hogy a magyar helyzet különösen aggasztó.

A magyar fogyasztók pénzügyi jövőjükkel kapcsolatos bizalma jelentősen elmarad európai átlagtól. Csak a válaszadók 40%-a van meggyőződve arról, hogy képes lenne egy váratlan, 100 ezer forintos kiadás fedezésére kölcsön igénybevétele nélkül. A nyugdíjcélú megtakarítások terén a helyzet még aggasztóbb: a megkérdezettek fele úgy véli, hogy nem tud elegendő összeget félretenni a nyugdíjas éveire, ami arra utal, hogy sokan bizonytalanok a jövőbeli anyagi helyzetüket illetően.

A válaszadók jelentős része úgy érzi, hogy az anyagi felemelkedés lehetősége távol áll tőlük: négy emberből három úgy gondolja, hogy még a kemény munka és a takarékoskodás sem vezet igazi anyagi sikerhez. Az ország gazdasági helyzetének megítélése is aggasztó képzett mutat: csupán 14 százaléknyian hisznek abban, hogy pozitív irányú változások zajlanak.

"Magyarországot az utóbbi években különösen keményen sújtotta a pénzromlás mértéke. A hazai fogyasztók európai összehasonlításban is kedvezőtlen helyzetben vannak a megtakarításaik tekintetében, ami magyarázza, hogy sokan borongósan vélekednek a jövőjükről. Noha a számlák időben történő rendezése terén rekordot döntöttünk, mégis a sereghajtók között találjuk magunkat" - nyilatkozta Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató-helyettese, az ECPR eredményeinek tükrében.

A közösségi média és az online vásárlás kényelme világszerte egyre inkább serkenti az impulzusvásárlás jelenségét, különösen a fiatal generációk körében. Magyarországon, bár a fogyasztók általában óvatosabbak az európai átlagnál, mégis a lakosság 25 százaléka elismerte, hogy könnyen elcsábul, és olyan termékeket vásárol, amelyekre valójában nincs szüksége, ha a közösségi médiában találkozik egy vonzó ajánlattal. Érdekes módon a magyarok harmada (35 százalék) úgy véli, hogy az utóbbi két évben nőtt a spontán vásárlásaik száma.

A Z generáció kiemelkedő szereplője a modern vásárlási szokások átalakulásának: közel 60%-uk számolt be arról, hogy az online hirdetések hatására gyakrabban vásárolnak spontán módon, mint korábban. Ugyanez a tendencia megfigyelhető a bolti vásárlások során is, ahol a fiatalok körében szintén megugrott a tervezés nélkül végzett vásárlások száma. Érdekes azonban, hogy a magyar fogyasztók ettől függetlenül óvatosabbak, mint európai megfelelőik: költekezés terén kétszer annyira figyelmesek vagyunk.