Kétes hírnevű folyóiratban, álhírek terjesztéséről ismert szerzők társaságában, most napvilágot látott Kotlár vakcinákról szóló „tudományos” írása.

A kormánybiztos ezzel a fotóval értesítette a sajtót a tanulmány megjelenéséről

Bár a tanulmány első pillantásra valóban tudományosnak tűnik, egy rövid online keresés után világossá válik, hogy több kérdés is felvetődik a publikáció megbízhatóságával kapcsolatban.

A megjelenést biztosító folyóirat, a Herald Scholarly Open Access már önmagában is problémákat vet fel, ugyanis az említett kiadvány megtalálható az úgynevezett Beall-listán, amely a potenciális ragadozó vagy parazita folyóiratokat tartalmazza. A ragadozó folyóiratok olyan periodikák, amelyek pénzért cserébe gyors és egyszerű megjelenést biztosítanak a tudományos (vagy áltudományos) munkák szerzőinek. Az elismert folyóiratok esetében a publikációs folyamat gyakran heteket vagy hónapokat vehet igénybe, hiszen a beküldött tanulmányok különféle ellenőrzéseken, lektoráláson esnek át, melyek során szakértők megvizsgálják az adatok és az eredmények hitelességét.

A ragadozó folyóiratok szerkesztői gyakran figyelmen kívül hagyják a tudományos ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve, hogy szinte bárki, bármit publikáljon csupán anyagi ellenszolgáltatás fejében.

A Beall listát 2010-ben kezdte összeállítani egy Jeffrey Beall nevű amerikai könyvtáros. A lista 2017-ben ugyan eltűnt az internetről, de a nem hivatalos másolatok továbbra is megtalálhatók, melyeken ott szerepel a már említett Herald Scholarly Open Access.

A Kotlárék által benyújtott publikáció lektorálási folyamata rendkívül gyorsan zajlott. A Denník N értesítése szerint a tanulmányt április 24-én küldték el a folyóirat szerkesztőihez, és mindössze 11 nappal később, május 5-én már el is fogadták. A végleges publikálásra május 13-án került sor, ami azt jelenti, hogy a cikk beküldése és megjelenése között alig három hét telt el. Ez a tudományos környezetben valóban szokatlanul gyors lektorálási eljárásnak számít.