Kémikusok forradalmi áttörést értek el, amikor megalkották a világ legvékonyabb tésztáját, amely csupán "egy másodperc alatt" elkészül.

Egy londoni vegyészcsoport forradalmi újítást hozott létre: nanopastát fejlesztettek ki, amely "szó szerint spagetti, csak sokkal apróbb méretben". Ezt a különleges anyagot úgy állították elő, hogy lisztet és folyadékot egy tű hegyén keresztül vezettek át elektromos töltés alkalmazásával.

Az University College London (UCL) kutatócsapata Beatrice Britton mesterszakos hallgató vezetésével a nanorostok előállításához új megközelítést alkalmazott, amely az elektrofonás technikájára épül. "Ahogyan a spagetti készítése során a víz és liszt elegyét fém lyukakon préseljük át, úgy a mi kutatásunkban elektromos töltéssel juttattuk át a lisztkeverékünket" - nyilatkozta Dr. Adam Clancy, a tanulmány egyik társszerzője.

"Ez tulajdonképpen spagetti, csak sokkal kisebb" - tette hozzá.

A kutatók nem szándékoznak a nanospagettit étkezési célokra felhasználni, részben azért, mert az "alig egy másodperc alatt túlfőne" – állítja a tanulmány egyik szerzője. A projekt fő célja inkább környezetbarát nanorostok előállítása, amelyek az egészségügy területén nyújthatnak hasznos alkalmazásokat.

"A nanorostok, mint amilyenek a keményítő alapúak, ígéretes megoldást jelenthetnek a sebkötözés terén, hiszen kiemelkedő légáteresztő képességgel bírnak" - nyilatkozta Gareth Williams professzor, a kutatás egyik társszerzője.

A nanorostokat általában növényi sejtekből kivont és tisztított keményítőből készítik, amely az UCL csapata szerint rengeteg energiát és vizet igényel. A lisztből származó keményítő használata környezetbarátabbá teheti a folyamatot.

"A keményítő tisztítása számos feldolgozási lépést igényel" - osztotta meg Dr. Clancy, majd kiegészítette: "Sikerült bizonyítanunk, hogy liszt felhasználásával sokkal egyszerűbb módon is előállíthatunk nanorostokat."

Az új nanospagetti szálai olyan rendkívül vékonyak, hogy a hagyományos fénymikroszkópok segítségével nem lehet őket egyértelműen megfigyelni. Ezért a kutatók pásztázó elektronmikroszkópot használtak a méretük precíz mérésére.