Karácsonykor is folytatódtak a harcok a világ különböző pontjain, és a fegyverek zaja nem csillapodott.
Karácsony első napján Orosz stratégiai bombázók is támadták Ukrajnát, míg csütörtökön tovább folytatódtak az energetikai infrastruktúra ellen irányuló támadások.
Csütörtök délelőtt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatása szerint, a helyzet drámai fordulatot vett: Vlagyimir Putyin hadereje több mint hetven rakétát, köztük ballisztikus típusúakat, valamint körülbelül száz drónt indított Ukrajna ellen. Szenteste alatt az ország továbbra is folyamatos orosz támadások kereszttüzében állt; az intenzív légicsapások következtében számos településen leállt a gáz- és áramszolgáltatás, így sok ukrán polgár menedékhelyeken volt kénytelen tölteni a karácsony estét. Ezt megelőzően, szerdán délelőtt orosz stratégiai bombázók szálltak fel, ami válaszként arra ösztönözte Varsót, hogy a lengyel légierő több vadászgépet is bevetett a lengyel légtér védelmére.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemrégiben "békemissziója" keretében telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a karácsonyi tűzszünet és egy fogolycsere lehetőségéről. Azonban a miniszterelnök kijelentette, hogy javaslata az ukrán fél részéről elutasításra került. Csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, a szokatlanul intenzív orosz légicsapások után, "üres fecsegésnek" minősítette a tűzszüneti ajánlásokat. Lavrov hangsúlyozta, hogy szerinte nincs értelme tűzszünetet kötni, mivel Ukrajna azt csupán arra használná fel, hogy megerősítse saját pozícióit. Kifejtette, hogy "a fegyverszünet nem vezet sehová; végleges jogi megállapodásokra van szükség, amelyek garantálják Oroszország biztonságát és természetesen a szomszédaink jogos biztonsági igényeinek érvényesítéséhez szükséges összes feltételt."
Szergej Lavrov: A tűzszünet egy olyan ösvény, amely a semmibe vezet.
A heves orosz támadás mögött valószínűleg az is áll, hogy az ukrán ortodox egyház a háború kitörését követően megszakította kapcsolatát a moszkvai patriarhátussal. Ezt követően megalapította független, autokefál egyházát, ami jelentős lépés volt az ukrán vallási identitás megerősítésében. Ráadásul 2022 óta az ukránok a karácsonyt nem január 6-án, hanem a nyugati egyházakkal egy időben ünneplik, ami tovább hangsúlyozza a kulturális és vallási különbségeket.
Izrael és Gáza területén a hanuka ünnepe sem tudta megteremteni a várt békés hangulatot.
A Hamász tavaly október 7-én végrehajtott terrortámadását követően kirobbant gázai konfliktus most a 447. napjánál jár, és a korábban elhurcolt 251 túszból 96-an még mindig Gázában vannak fogságban. A legfrissebb információk szerint legalább 34 túsz halálát már megerősítette az izraeli hadsereg (IDF). A tavaly november végén lezajlott egyhetes tűzszünet alatt a Hamász 105 civilt engedett szabadon, és négy túszt már korábban is elengedtek. Továbbá, nyolc túsz életben maradt, őket az IDF katonái mentették ki, de sajnos több esetben csak a holttestüket találták meg. A közelgő ünnepek miatt a katari, egyiptomi és amerikai közvetítők által irányított túsz- és tűzszüneti tárgyalások során minden érintett fél bizakodva nyilatkozott. Ám az egyeztetések végül ismét eredménytelenül zárultak. Izrael a palesztin terrorcsoportot okolja a helyzetért, mivel a Hamász nem tudott garanciát adni az elhurcolt túszok átadására. A Hamász viszont az izraeli kormány rugalmatlanságát jelöli meg a tárgyalások kudarcaként. Isaac Herczog izraeli elnök, aki folyamatosan a kompromisszumok keresésére ösztönöz, az ünnepi időszakban is arra kérte Benjamin Netanjahu kormányát, hogy tegyenek meg mindent a tűzszünet és a fogolycsere érdekében. Azonban a helyzet előrelépés nélkül maradt, és a tegnapi izraeli légicsapások következtében a gázai hatóságok szerint legalább 38 ember vesztette életét. A gázai hatóságok eddig összesen 45,399 palesztin áldozatról számoltak be az izraeli támadások következtében.
