Június közepén kerül terítékre a parlamentben az ellehetetlenítési törvény, amelynek szavazása jelentős hatással lehet a jövőre nézve.

Szavazás az Országgyűlésben 2025. április 14-én - Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Már a jövő keddi Országgyűlési ülés napirendjén szerepel a "A közélet átláthatóságáról" című törvényjavaslat, amely lehetőséget adhat a kormánynak arra, hogy korlátozza azokat az újságokat és civil szervezeteket, akikről úgy vélik, hogy fenyegetik az ország szuverenitását. Az előterjesztés várhatóan komoly vitákat generál, hiszen a közvélemény és a szakmai szervezetek is figyelemmel kísérik a fejleményeket.

Kövér László a házbizottság csütörtöki ülésére nyújtotta be az Országgyűlés jövő heti napirendi tervezetét, amely később felkerült a parlament honlapjára is. Eszerint kedd este lesz a törvényjavaslat általános vitája, ahol az előterjesztő Halász János, a kormány és a parlamenti frakciók is ismertethetik az álláspontjukat.

Ahhoz, hogy az indítvány a parlament elé kerüljön, először az igazságügyi bizottságnak kell azt tárgysorozatba venni. Ezt a folyamatot várhatóan hétfő délelőtt végrehajtják, hiszen a KDNP-s Vejkey Imre 10 órára összehívta a bizottság ülését. Az Országgyűlés hivatalos honlapján elérhető ülésterv alapján a június 10-i hét elején várhatóan szavazásra bocsátják az ellehetetlenítési törvényt.

Feltéve persze, hogy a Fidesz-KDNP nem akarja kivételes eljárásban már jövő hét elején átnyomni a javaslatot, mint arra már többször is volt példa az elmúlt években. Egyelőre ilyen információ nem jutott el lapunkhoz, de ha mégis így történne, akkor a házszabály szerint legkorábban jövő kedden tudna szavazni a parlament Halász János indítványáról.

Az Alaptörvény értelmében Kövér Lászlónak öt nap áll rendelkezésére a szavazást követően, hogy aláírja a törvényt és azt továbbítsa a köztársasági elnöknek. Ezt követően Sulyok Tamásnak szintén öt napja van arra, hogy átnézze, mérlegelje, aláírja és végül kihirdesse az új jogszabályt. Általában azonban a törvények nem várnak ilyen sokáig. Például márciusban Sulyok Tamás mindössze néhány órával a füstgyertyás parlamenti voksolás után máris aláírta a gyülekezési törvény módosítását, amely gyakorlatilag a Pride rendezvények betiltását célozta.

Az ellehetetlenítési törvény tervezett életbe lépése a kihirdetést követő harmadik napon várható, így a jelenlegi elképzelések szerint június közepére tehető.

Kivéve, ha Sulyok Tamás él a vétójogával, a köztársasági elnök, ha nem ért egyet a törvénnyel vagy annak egyes rendelkezéseivel, lehetősége van arra, hogy az aláírás előtt visszaküldje azt megfontolásra az Országgyűlésnek. Ebben az esetben a parlamentnek újra át kell beszélnie és szavaznia kell a törvényjavaslatról. Amennyiben az államfő úgy ítéli meg, hogy a törvény ellentétes az Alaptörvénnyel, jogosult azt normakontrollra benyújtani az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság legkésőbb harminc napon belül hoz döntést az ügyben. Ha megállapítják, hogy a törvény alaptörvény-ellenes, akkor ismét a parlament elé kerül. Ha azonban a törvény megfelel az Alaptörvénynek, a köztársasági elnöknek kötelező aláírnia és kihirdetnie azt.

Valószínűtlen, hogy az említett eljárásokkal lelassítanák a folyamatot. Ha Sulyok Tamás azonnal aláírja a törvényt, akkor június közepén a Szuverenitásvédelmi Hivatal már megkezdheti a munkát. Ezt követően, amennyiben Lánczi Tamás hivatala úgy véli, hogy egy külföldről finanszírozott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, javaslatot tehet a kormánynak a szervezet jegyzékbe vételére. Ennek következményeként az érintett szervezet a jövőben nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatója részéről "teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni" arról, hogy a kapott támogatás nem külföldi forrásból származik.

A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el. A listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be.