"Jobb a saját zászlónk alatt az utolsó helyen lenni, mint mások dicsőségét élvezni a csúcson."


A szerdai estén 6478 lelkes szurkoló gyűlt össze, hogy megünnepelje Timur Gyibirovot, a HC Zagreb örökifjú klasszisát, aki 41 éves balszélsőként lépett pályára. Ez a mérkőzés különösen különleges volt, hiszen Gyibirov már bejelentette, hogy a nyári szünet után visszavonul, így ez volt az utolsó nemzetközi kupamérkőzése a Bajnokok Ligájában, a sportág csúcsán. Az orosz kézilabdázás utolsó mohikánja méltó körülmények között búcsúzott el a sportágtól, és a szurkolók ovációja mellett hagyta hátra a pályát.

"Örülök, hogy ilyen játékost edzhetek. Ő az egyik legnagyobb európai kézilabdázó, aki valaha a Bajnokok Ligájában játszott, ő a BL-történelem második legeredményesebbje. Sajnálom, hogy befejezi a pályafutását. Noha elmondása szerint még bírná, a csapat is megfelel neki, de egyszer eljön a búcsú ideje" - nyilatkozta Gyibirovról a zágrábi edző, Velimir Petkovic.

Az adatok önmagukért beszélnek: a szélső a Lada Togliatti, majd a Csehovszkije Medvegyi után kilenc évet töltött az északmacedón RK Vardarban (2013-2022), ahonnan csak azt követően távozott, hogy klubja csődbe ment, akkor került Zágrábba.

Statisztikája lenyűgöző: eddig 42 különböző trófeát zsebelt be, köztük két Bajnokok Ligáját a Vardarral és egy KEK-et a Csehovszkije Medvegyivel. Elnyűhetetlenségét jól példázza, hogy tavaly októberben, amikor a Nantes ellen nem léphetett pályára, kiderült, hogy a Bajnokok Ligájában eltöltött 21 éve alatt először maradt ki mérkőzésből. Egészen elképesztő!

Az edzője által emlegetett teljesítmény valóban lenyűgöző: összesen 1214 gólt lőtt a Bajnokok Ligájában. Ezen a téren csupán a jelenlegi macedón válogatott kapitány, Kiril Lazarov tudta túlszárnyalni őt, aki 1482 találatot jegyzett. Gyibirov emellett megelőzte a francia Nikola Karabaticot (1198) és a dán Mikkel Hansent (1138) is, ezzel kiemelkedve a világ legjobbjai közül.

Az orosz válogatottban 215 mérkőzésen 747 gólt szerzett, nem rajta múlt, hogy a csapat leszálló ágban volt, így legjobb eredményként egy olimpiai hatodik (2008) és egy világbajnoki 7. helyet (2013) tudott csak elérni.

Gyibirov 1983. július 30-án látta meg a napvilágot Karéliában, Oroszország északnyugati szegletében, a Finnország határán fekvő Petrozavodszk városában.

"A szüleim ott tanultak az egyetemen, de amikor hároméves voltam, a család az ország déli részébe, Sztavropolba költözött. Ott nőttem fel, így igazából semmire sem emlékszem abból, hogy Karéliában éltem. Apám Dagesztánból származik, a sok különböző etnikum közül az egyik legnagyobbhoz, az avarokhoz tartozik. Anyukám tiszta orosz, de én dagesztániként nevelkedtem, mert úgy tanították, hogy az etnikai hovatartozást az apa határozza meg" - nyilatkozta.

Related posts