Újabb kihívás elé néz Magyarország Brüsszel részéről – ezúttal az Alaptörvény módosításának következményeként.

Ifj. Lomnici Zoltán az Alaptörvény 15. módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy a változtatás hozzájárul a társadalmi stabilitás megőrzéséhez, valamint megerősíti a család jogi alapjait, mint a természetes közösséget. Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos lépés, hogy az Alaptörvény világosan rögzíti: minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Emellett kiemelte, hogy a törvény a kábítószerekkel kapcsolatos intézkedéseket is jóval szigorúbb keretek közé helyezi.
A kérdésre, hogy a mindennapok életét melyik változás befolyásolhatja legjobban, a válasz az alkotmányjogász szerint "a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogának elsőbbsége". Ez ugyanis kimondja, hogy "az államnak kötelessége minden más alapjogot - az élethez való jog kivételével - ennek a gyermekeket megillető védelemnek rendelve értelmezni". Hozzátéve, hogy "ez nem csupán deklaráció, hanem olyan alapjogi mérce, amely a jogalkalmazás, a közigazgatás és a közösségi működés során is iránytűként szolgál."
Fontosnak tartotta azonban kiemelni, hogy a módosítást nem tiltó szándék vezérli, "hanem egy olyan értékrend rögzítése, amely szerint a jövő nemzedék biztonsága és lelki-szellemi egészsége nem lehet alku tárgya". A jogszabály így hosszabb távon komoly hatással lehet nemcsak "az oktatási tartalmakra, a médiában megjelenő üzenetekre, a közösségi programok szervezésére", de "általánosságban arra, hogy milyen keretek között és milyen felelősséggel szólítjuk meg a társadalom legfiatalabb tagjait".
A kábítószerek előállítása, terjesztése és népszerűsítése teljes körű alkotmányos tilalma lehetőséget teremt arra, hogy szigorúbb büntetőjogi és prevenciós intézkedések lépjenek életbe. Ez a szabályozás új utakat nyithat meg az érintett településeken, támogatva az iskolák, családsegítő szolgálatok és fiatalkorúakkal foglalkozó intézmények munkáját.
A módosítások kapcsán felmerülő törvényi változásokkal kapcsolatban az alkotmányjogász kifejtette, hogy számos lényeges módosítás történt, "amelyek jogi szempontból újabb jogalkotási intézkedéseket követelnek meg". Például az Alaptörvénybe való bekerülés alapján mindenkinek joga van készpénzes tranzakciókat lebonyolítani, ami azt vonja magával, hogy "a jövőben minden kereskedelmi és szolgáltatási egységnek garantálnia kell a készpénzes kifizetés lehetőségét". Ehhez viszont "szükséges a kereskedelmi törvény és a fogyasztóvédelmi előírások módosítása".