Új információk láttak napvilágot arról, hogyan tud Európa véglegesen megszabadulni az orosz gázfüggőségtől. A Pénzcentrum cikke részletesen bemutatja azokat a lépéseket és stratégiákat, amelyek révén a kontinens energiabiztonságát szeretnék megerősíteni.

A Reuters hírei alapján a ma szavazásra kerülő javaslat három kulcsfontosságú határidőt foglal magában: 2026. január 1-jétől kezdődően megtiltaná új orosz gázszerződések létrehozását. Ezt követően, 2026 közepéig átmeneti időszakot biztosítana a rövid távú megállapodások számára. Végül, 2028. január 1-jétől minden hosszú távú orosz gázszerződést érvénytelenítene, lényegében nullára csökkentve az Európai Unió orosz gázimportját.

A jogszabály bevezetése lehetőséget biztosít a vállalatok számára, hogy "vis maior" címen megszüntethessék orosz szerződéseiket, ezáltal mentesülve a pénzügyi szankciók és kártérítési perek következményei alól. Ez különösen lényeges a nagy energetikai vállalatok, például a francia TotalEnergies és a spanyol Naturgy számára, akik hosszú távú kapcsolatokat ápolnak orosz LNG-szállítókkal, amelyek akár a 2030-as évek közepéig is elnyúlhatnak.

A javaslat különösen érzékeny kérdéseket vet fel olyan tagállamok, mint Magyarország és Szlovákia esetében, amelyek még mindig jelentős mértékben függnek az orosz vezetékes gáztól, és korábban már kilátásba helyezték, hogy vétót emelnek bármilyen közvetlen szankcióval szemben. A Bizottság azonban olyan uniós jogi keretet alkalmaz, amely nem igényel egyhangú támogatást, így a tiltás elfogadása minősített többséggel és az Európai Parlament beleegyezésével is megvalósítható.

Bár az orosz gáz részaránya az európai piacon 2022 óta 45%-ról 19%-ra csökkent, Oroszország továbbra is fontos szereplő az uniós energiaellátásban. Az orosz földgáz jelenleg főként a Török Áramlat vezetéken keresztül, illetve cseppfolyósított formában (LNG) érkezik Európába, elsősorban Belgiumba, Franciaországba, Hollandiába és Spanyolországba.

A tervezet értelmében az EU LNG-termináljai fokozatosan leállítanák az orosz cégek kiszolgálását, így megakadályozva a reexport és a közvetett értékesítés lehetőségeit. A Reuters értesülései alapján, a korábbi információkkal ellentétben, Marc Ferracci francia ipari miniszter kifejezte támogatását a Bizottság irányába, hangsúlyozva, hogy a cél a vállalatok jogi biztonságának megőrzése. Ugyanakkor több tagállam és ipari szereplő aggodalmát fejezte ki a potenciális pénzügyi kockázatok és a nemzetközi választottbírósági eljárások kapcsán.