Izrael egy új, amerikai támogatású alapítvány keretein belül kívánja lebonyolítani a gázai segélyezést, ezzel is elkerülve az ENSZ közvetlen bevonását.
Izrael a Gázai övezetben a humanitárius segélyek elosztását néhány frissen alakult magánszervezetre kívánja bízni, mindezt egy új, Izraelben kidolgozott amerikai projekt keretein belül - számolt be róla a The New York Times. A kezdeményezés célja, hogy megakadályozza, hogy a Hamász hozzáférjen a civileknek szánt segélyekhez.
A világszerte a gázai civilek szándékos kiéheztetésével vádolt izraeli vezetés úgy döntött, hogy egy új amerikai alapítvány, a Gaza Humanitarian Foundation (GHF) koordinálja hamarosan a segélyek hatékonyabb elosztását, hogy ne az ENSZ alá tartozzon ez a feladat.
A lap által idézett források elmondták: a terv célja, hogy aláássák a Hamász ellenőrzését az övezetben, és megakadályozzák, hogy bármilyen élelmiszer vagy segély a terrorszervezet kezébe kerüljön. Izraelben úgy látják, hogy a világszervezet nemcsak nem tudta, de részben nem is akarta megakadályozni, hogy a Hamász ellopja, majd pénzért árusítsa ezeket a segélyeket.
A GHF, amely jelenleg nem működik Gázában, olyan biztonsági szakemberek, egykori katonai vezetők és humanitárius segélyszervezetek képviselői által van irányítva. A szervezet finanszírozásának forrása egyelőre nem tisztázott; a GHF azt állítja, hogy több mint 100 millió dolláros kötelezettségvállalással bír egy külföldi kormánytól, de az adományozó kilétét nem hozták nyilvánosságra - számolt be erről az AP.
A projekt biztonságáért Philip F. Reilly, a CIA volt vezető tisztje vállalja a felelősséget, míg Jake Wood, az egykori amerikai tengerészgyalogos, nonprofit szervezete, a GHF segítségével koordinálja a projekt adománygyűjtési tevékenységét.
Az alapítvány nem részesül izraeli finanszírozásban, és rendelkezik a szükséges függetlenséggel ahhoz, hogy önállóan működhessen - idézte Woodot a The New York Times. Hozzátette, hogy semmilyen formában nem venne részt a projektben, ha az a szándék állna mögötte, hogy erőszakkal telepítsenek ki embereket Gáza területén.
A források alapján a magát semlegesnek és függetlennek mondó kezdeményezés első említése az izraeli hadsereg tisztjei és a kormányhoz közel álló üzletemberek zárt megbeszélésein történt a háború kezdeti szakaszában. Ezt követően, 2024-re sikerült elnyerniük a hadsereg és a kormány hivatalos támogatását.
Az elképzelés alapján az alapítvány fogja irányítani az élelmiszerek elosztását, miközben Izrael, átlépve korábbi hozzáállásán, lehetővé tenné, hogy a civil segélyszervezetek az enklávéban továbbra is a nem élelmiszer jellegű segélyekért vállaljanak felelősséget.
Izrael körülbelül három hónapig megakadályozta, hogy élelmiszer, üzemanyag, gyógyszerek és más fontos szállítmányok eljussanak a Gázai övezetbe, ezzel próbálva nyomást gyakorolni a Hamászra a túszok szabadon bocsátása érdekében. Május 20-án azonban újra elindította a segélyezést, amikor öt ENSZ teherautó, amelyek különböző ellátmányokat, köztük bébiételeket is szállítottak, átlépték a Kerem Shalom átkelőt, ahogyan azt az izraeli hadsereg is megerősítette.
A hathetes január-februári tűzszünet és a blokád újbóli bevezetése óta Izrael összesen 338 676 tonna élelmiszert juttatott el Gázába. Ezt az adatot az HonestReporting, egy civil szervezet, amely az Izraellel szembeni médiás elfogultságokat vizsgálja, hozta nyilvánosságra. Ezzel próbálják megcáfolni azt a vélekedést, miszerint Izrael szándékosan éhezteti a palesztin lakosságot.
A lap idézi az ENSZ Világélelmezési Program (WFP) becslését, amely szerint ez a mennyiség 5-6 hónapig elegendő lenne Gáza mind a 2 millió lakosának ellátására. Maga az ENSZ úgy számol, hogy ez a mennyiség 6-8 hónapra lenne elegendő a gázai lakosság számára. Elvileg tehát a Gázai övezetben még mindig bőséges élelmiszerkészlet kéne hogy rendelkezésre álljon.
A gázai élelmiszer-elosztás súlyos egyenlőtlenségekkel terhelt, hiszen egyes területeken könnyen hozzáférhetők az élelmiszerek, míg másutt szinte lehetetlen, vagy csak megfizethetetlen áron lehet őket beszerezni. E mögött számos, a helyzetet tovább bonyolító tényező húzódik meg, többek között az a tény, hogy a Hamász eltérítette az ingyenes élelmiszersegélyt, amelyet saját profitnövelő céljaira használt fel. A szervezet hangsúlyozza, hogy az a megállapítás, miszerint Gáza a tömeges éhínség határán áll, nem állja meg a helyét.
