A Fidesz berkeiben egyre népszerűbbé válik a podcast formátum, amely új színt visz a politikai diskurzusba. A hagyományos kommunikáció mellett a hangzó tartalmak révén egyre szélesebb közönséget érnek el, és lehetőséget adnak a párt politikai üzeneteinek

Zsigmond Barna Pál és Szijjártó Péter a ZSBP Podcast stúdiójában - Fotó: Zsigmond Barna Pál / Facebook.

Hálásan köszönöm, kedves Péter, hogy időt szakítottál arra, hogy részt vegyél a műsorban, külügyminiszter úr!

Nagyon hálás vagyok a meghívásodért, igazán kedves tőled!

Ilyen hangulata van, amikor egy fideszes miniszter és egy államtitkár leül beszélgetni egy podcastban. Itt éppen Szijjártó Péter volt Zsigmond Barna Pál vendége az államtitkár ZSBP nevű podcastjában, ami csak annyiból lehetett meglepő, hogy - mint arról a beszélgetés során sok szó esett - az előbbi közismerten a Honvéd focicsapatának szurkol, utóbbi pedig Újpest-drukker. De még ez az ellentét sem hozta lázba a nézőket, 800-nál is kevesebben indították el május közepe óta a videót YouTube-on.

Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára tavaly októberben indította el a „Most miért én kérdezek?” című podcastját, amelynek első vendége a népszerű újpesti rapper, Curtis (Széki Attila) volt. Ez az epizód azóta is a csatorna legnagyobb sikerét jelenti, hiszen több mint 3300 megtekintésnél jár. Azóta az államtitkár többségében fideszes politikai szereplőket, kormánytagokat és polgármestereket hívott meg az adásokra, és a kezdetben egyszerű, régi bútorokkal berendezett szalon helyett mostanra egy modern, LED-es világítással ellátott stúdióban zajlanak az interjúk. Érdekes módon azonban a kormánypárti politikai személyiségek iránti érdeklődés láthatóan csökkent; például Illés Boglárkával folytatott beszélgetését három hét alatt mindössze 139-en nézték meg, míg Németh Zsolt interjújára a május végi indulás óta csupán 173 néző volt kíváncsi a YouTube-on.

Miközben a független médiának csak a legritkább esetben adnak interjút a kormánypárti politikusok, úgy tűnik, már a Megafon és Patrióta felületeivel sem elégedettek,

Az utóbbi időszakban sorra indították el saját podcastjaikat, ahol lehetőségük nyílik arra, hogy ismert személyiségeket és politikai szereplőket kérdezzenek.

Az utóbbi hónapok során Zsigmond Barna Pál mellett számos más prominens személyiség, mint Navracsics Tibor, Hankó Balázs, Bányai Gábor, Kovács Zoltán, Orbán Balázs és Németh Balázs is saját beszélgetős műsorukkal gazdagította a médiát.

"Teljesen más perspektívából szemléled a világot, miközben kávét kortyolgatsz" – hirdeti Hankó Balázs, a kulturális és innovációs miniszter, aki június közepén lépett be ebbe az izgalmas új területre. A promóciós videóban azt ígérte, hogy művészekkel, sportolókkal és kutatókkal osztja meg gondolatait az örömről, a sikerélményekről, a kudarcokról és a nehézségekről. Szerinte ezek mind olyan témák, amelyek mindannyiunk életében jelen vannak nap mint nap.

Az első epizód vendége Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója volt – akit sokan inkább a népszerű Szomszédok Vágási Ferijeként ismernek. A beszélgetés helyszíne a NER által kedvelt Zoltán utcai Scruton kávézó volt. A videó, amely két hét alatt készült, mindössze 300 megtekintést gyűjtött össze. Ezzel szemben Dolhai Attila, a frissen kinevezett székesfehérvári Vörösmarty Színház vezetője iránt már jóval nagyobb volt az érdeklődés, hiszen az ő interjújára egy hét alatt több mint kétezer néző kattintott a miniszter csatornáján.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter tavaly decemberben elindította a "Navrával Európában" című podcastját, amely egy fokkal mélyebb és átgondoltabb megközelítést kínál. "E sorozat célja, hogy kedvelt és jelentős személyiségekkel együtt felfedezzük, mit is jelent számunkra Európa, (...) és hogyan tudnánk körvonalazni azt a közösséget, amelyhez tartozunk" - mondta az első epizódban Navracsics. Az epizód vendége Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) elnöke volt, aki felidézte, hogy a nyolcvanas években erdélyi magyarként Magyarországot tekintette Európa szimbolikus középpontjának.

Navracsics azóta számos neves személyiséget tudott megnyerni, köztük Frei Tamást, Müller Péter Sziámit, Rudolf Pétert és Lékai-Kiss Ramónát. Frei február óta már több mint 12 ezer kattintást generált a miniszter YouTube-csatornáján, míg a nézettségi verseny második helyezettje, az MSZP-s Hiller István, mindössze 2600 megtekintésnél tart, ami jelentős lemaradást jelent.

"Lehet Európáról pártpolitikai állástól függetlenül úgy beszélni, mint az otthonunkról. Ez volt az alapkoncepció" - mondta a Telex megkeresésére Navracsics Tibor, és azt is elárulta, hogy az ő ötlete volt a podcast, nem felülről érkezett az utasítás. Azt látja, hogy Európa szinte mindig csak konfliktusos témaként jelenik meg a közéletben, és ezen szeretett volna ezzel is változtatni. "Az Európáról szóló diskurzust szerettem volna kimozdítani, ami számomra frusztrálóan ellenséges hangnemben zajlik."

Kérdésünkre válaszolva kifejtette, hogy a kormánypárti politikai személyiségek nem együttesen indították el a podcastolást. Ő például csak tőlünk értesült arról, hogy Hankó Balázs és Zsigmond Barna Pál már rendelkezik saját műsorral. "Egy politikus is kifejezheti magát nem csupán politikai kontextusban. A dolgok mélyebb megértéséhez elengedhetetlen, hogy ne csupán pártpolitikai nézőpontból közelítsük meg a kérdéseket" - tette hozzá a miniszter. Szóba hozta, hogy korábban, a Fidesz frakcióvezetőjeként ő is indított egy olyan rendezvénysorozatot, amelynek címe "Most a politikusok hallgatnak" volt, és amely során szakértők tartottak előadásokat különböző témákban.

Navracsics azt állítja, hogy nem tűztek ki maguk elé nézettségi vagy hallgatottsági célokat. Azt tartja sikernek, hogy nagyon különböző embereket sikerült elhívni a műsorba, és jót beszélgettek Európáról.

A személyiségemből fakadóan sosem számítottunk arra, hogy ennyire sokan fognak figyelni ránk. Az emberek többsége, amikor meglátja a nevemet, hajlamos azt hinni, hogy ez őt nem érinti, mivel nem szeretné politikai személyiségek életével foglalkozni.

A célcsoportja a magasan képzett értelmiségiek szegmense, akiket a Fideszben gyakran "kisujjeltartóknak" titulálnak. Ő azonban úgy véli, hogy ezzel a közönséggel a legkönnyebb párbeszédet folytatni a nemzeti ügyeket érintő kérdésekben. A miniszter podcastja tíz epizód után, május elején zárult le, és saját elmondása szerint a választási kampány idején már nem tervezi a folytatását.

Bányai Gábor, a Fidesz Bács-Kiskun vármegyei országgyűlési képviselője 2024. decemberében az első videójában elmondta, hogy ez a YouTube-csatorna egy új és szokatlan kihívás számára, hiszen nem készül a tévériporteri szerepre, és sosem foglalkozott műsorvezetésével. A következő epizódban részletesen kifejtette, miért tartotta fontosnak, hogy saját podcastot indítson. Úgy véli, manapság már nem elegendő, ha egy politikus csupán a Facebookon van jelen; a választókkal való kapcsolatépítés érdekében több platformon is érdemes kommunikálni.

"A jövő nem a régi platformok világában rejlik, hanem az új, rövid formátumú tartalmakat bemutató weboldalakban. Ezt fontos előre látni, és úgy vélem, hogy politikai kollégáim többsége még nem birtokolja a szükséges tudást e felületek használatához, hiszen ez egy idegen terület, amelyet elsősorban a fiatal generáció használ." - nyilatkozta az 55 éves képviselő.

"A külsőségben mindenki változtat, mert a megszokott, már unalmasabb külcsín már lehet, hogy fárasztó, nem kattannak rá. Ezért is próbálunk valamiféle újítást."

Bányai podcastja a helyi közösség életére fókuszál, különös figyelmet szentelve a választókerületét érintő fontos kérdéseknek. Legutóbb jánoshalmai fiatalokat és Császártöltés polgármesterét hívta vendégül, miközben az Agrárminisztérium helyettes államtitkárával is diskurált az agrár- és vidékfejlesztés aktuális témáiról. A podcast eddigi 10 epizódja összesen 5700 megtekintést ért el, a legnépszerűbb videó pedig már 1440 kattintásnál tart.

A kormánypárti politikusok közül az úttörő podcaster Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár volt, aki 2022. októberében indította el külföldieknek szóló műsorát The Bold Truth About Hungary (A bátor igazság Magyarországról) címmel. Ebben elsősorban kormánytagokkal beszélget aktuálpolitikai kérdésekről, többekkel angolul.

Áder János, a korábbi köztársasági elnök, 2022 óta futó Kék Bolygó című környezetvédelmi podcastja már jól ismert a hallgatók körében. Az ellenzéki oldalon Ungár Péter, az LMP társelnöke, valamint Gyurcsány Ferenc, a DK volt elnöke szintén kísérleteztek a podcast formátummal egy időben. Napjainkban a Fidesz parlamenti frakciója is belevágott a podcast világába, ahol Németh Balázs és Bende Balázs, az MTVA korábbi riporterei elemzik a legfrissebb politikai eseményeket.

Kíváncsian vetettük bele magunkat a politikai podcastok világába, hogy feltérképezzük a mögöttes célokat: vajon milyen közönséget szeretnének elérni a politikai képviselők ezzel a formátummal, és sikeresnek érzik-e a projektet, még akkor is, ha a legtöbb adás csak néhány száz hallgatót vonz? Navracsics mellett igyekeztünk elérni Hankó Balázst, Zsigmond Barna Pált és Kovács Zoltánt is, de a cikkünk megjelenéséig sajnos nem kaptunk tőlük választ. Németh Balázs azonban meglepő és titokzatos válasszal szolgált a Fidesz-frakció podcastjáról tett kérdéseinkre: "Még 18 nap!" Amikor érdeklődtünk, hogy mit takar ez az üzenet, sajnos további reakciót nem kaptunk tőle.

"A kormánypárt jelenlegi egyik legnagyobb kihívása, hogy hiányzik a széles körben elismert, saját arculattal rendelkező politikai szereplő. Csak néhány, országosan ismert név említhető, akik valóban rendelkeznek egy jól definiált profillal" - nyilatkozta lapunknak Bene Márton, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora. Hozzátette, hogy a politikai szereplők legfőbb célja, hogy a podcastok révén növeljék ismertségüket.

Hankó Balázsnál és Zsigmond Barna Pálnál leginkább az lehet a cél, hogy a népszerű vendégek - például Curtis, Radics Gigi - segítségével olyan embereket is elérjenek, akik amúgy még nem találkoztak a nevükkel. Ez az ő esetükben azért is fontos, mert a hírek szerint Hankó a gödöllői, Zsigmond az újpesti központú választókerületben indulhat el jövőre egyéni képviselőjelöltként.

Navracsics Tibor podcastja valójában arra törekszik, hogy kiemelje a miniszter hosszú évek alatt kialakított európai orientációját, ami éles ellentétben áll a kormány radikális Brüsszel-ellenes diskurzusával. A műsor célja, hogy bemutassa az európai értékek iránti elkötelezettséget, amely ellentmond a jelenlegi politikai retorikának.

"Feltűnő az is, hogy az elmúlt hónapokban a Fidesz folyamatosan új csatornákat keres a választók megszólítására. Az eddigi kommunikációs platformokkal egyre kevésbé elégedettek"

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – javasolta Bene Márton. Az egyik módja ennek, ha a politikai szereplők podcastokat indítanak. Orbán Viktor is új irányokat keres, hiszen már nemcsak az Origo platformján látható, hanem olyan szórakoztató felületeken is feltűnik, mint a TrollFoci vagy Hont András műsora.

Bár a Fidesz hosszú ideje küzd a fiatalok elérésével, a kutató véleménye szerint a cikkünkben említett podcastok nem arra orientálódtak, hogy új fiatal szavazókat toborozzanak. A meghívott vendégek, a stílus, a díszlet és a választott témák sokkal inkább a politika iránt érdeklődő, idősebb korosztályt célozzák meg, amely a Fidesz számára kiemelten fontos közönségnek számít.

A nézettségi adatok eddig egyértelműen azt mutatják, hogy nem a politikusi podcast műfaja lesz a Fidesz új kommunikációs csodafegyvere. A kutató szerint azt hozzá kell tenni, hogy nehéz ebbe a világba új szereplőként betörni, és még a fideszes választók többsége sem hallott valószínűleg Hankó vagy más politikus csatornájáról. Valószínűleg abban bíznak a politikusok stábjában, hogy egy népszerű vendég rá tudja irányítani a figyelmet a teljes csatornára, ahol később politikai üzenetet is lehet juttatni a közönségnek.

"Azt egyelőre nem látom, hogy miként tudnak abból politikai erőt kovácsolni, ha valaki politikusként ismert podcaster lesz. Ez két teljesen eltérő szerep"

- fejtette ki Bene.

A nemzetközi tendencia azt mutatja, hogy a politikai szereplők egyre inkább próbálják magukhoz ragadni az újságírók feladatait. Magyarországon Hadházy Ákos évek óta aktívan foglalkozik korrupcióval kapcsolatos ügyek feltárásával, de más politikai személyiségek is fokozták erőfeszítéseiket, hogy átvegyék a hírek szűrésének és kommentálásának kezdeményezését. Ez a jelenség arra utal, hogy a politikai diskurzusban a határok egyre inkább elmosódnak, és a hagyományos média szerepe átalakul.