Gyakran tapasztalod, hogy a pulzusod az egekbe szökik? Ez nem csupán szívproblémákra utalhat.

A megemelkedett pulzusszám mögött nem csupán szívügyi gondok húzódhatnak meg.

Jó, ha tudjuk, hogy a pajzsmirigybetegségek rendkívül változatos tüneteket okozhatnak. A legsúlyosabb pajzsmirigybetegségek azonban nem egyszer semmilyen panaszt nem okoznak a betegnek. Az is előfordul, hogy a legsúlyosabb tünetek mögött nincs kimutatható szervi betegség.

A tájékoztatók többsége általában a betegségek részletezésével kezdődik, azonban mi most egy másik megközelítést alkalmazunk. Elsősorban a tünetekre fókuszálunk, és ezek alapján próbáljuk azonosítani a lehetséges betegségeket. Kiemelten fontos hangsúlyozni, hogy a beteg-tájékoztató nem pótolhatja az orvosi vizsgálatot. Ha valakinek bármilyen panasza van, és már a cikk olvasása előtt is az volt a szándéka, hogy orvoshoz fordul, akkor mindenképpen tegye meg ezt a lépést!

Mielőtt a tünetekről és panaszokról szólnánk, egy lényeges körülmény. A pajzsmirigy-betegségeknél igen jól körülhatárolható, hogy a pajzsmirigy működésével kapcsolatos betegségek elsősorban általános tüneteket okoznak, míg a pajzsmirigy-megnagyobbodásával kapcsolatosak főként helyi, pajzsmirigy-közeli tüneteket idézhetnek elő. Ezért e logika szerint, e két csoportra (helyi és általános) osztjuk a tüneteket.

Itt elsősorban a pajzsmirigy működésének zavara okoz változatos típusú és súlyosságú tüneteket. A pajzsmirigy az anyagcsere és a vegetatív idegrendszer szervező középpontja, mely a szívműködésre, a hőháztartásra, az idegrendszeri érzékenységre, az emésztőrendszeri működésre, a táplálék-hasznosításra, a menstruációs ciklusra alapvető befolyással van. Ennek megfelelően leggyakrabban ezen funkciók illetve szervműködések zavarában nyilvánul meg a pajzsmirigy működésének zavara.

A pajzsmirigy-túlműködés egyik legszembetűnőbb jele a gyorsult szívműködés, ami nem csupán időszakosan, hanem állandóan jelen van, még nyugalmi állapotban is. Ez azt jelenti, hogy a pulzusszám folyamatosan meghaladja az egyén számára szokásos normát. A normál értékek életkoronként eltérőek, általában a kamaszkortól kezdve 60 és 80 ütés között mozognak. Amennyiben a páciens nem kap pulzuscsökkentő kezelést, a túlműködés következtében a pulzusszám gyakran 100 fölé emelkedik.

Az emberek egy csoportjánál, akiknek fizikai állapota és edzettségi szintje változó, előfordulhat, hogy a súlyos pajzsmirigy-túlműködés csupán csekély mértékben befolyásolja a pulzusszámot. Ezen állapot következményeként nemcsak a szívverés felgyorsulása tapasztalható, hanem a ritmuszavarok megjelenésére is fokozott hajlam léphet fel. Különösen az idősebb korosztályban gyakran előfordul, hogy ez a ritmuszavar az egyetlen észlelhető jele a pajzsmirigy túlműködésének. Továbbá, figyelembe kell venni, hogy a vérnyomás emelkedése szintén figyelemre méltó tünet lehet.

A csökkent pajzsmirigy-túlműködés esetén az előbb említett tényezők ellentéte érvényesül. Érdemes megjegyezni, hogy a betegek általában kevesebb szubjektív panaszt tapasztalnak, ami részben annak köszönhető, hogy az alulműködés következtében az idegrendszer érzékenysége csökken, míg túlműködéskor ez fokozódik. Ugyanakkor, ha az alulműködés mértéke súlyosabb, akkor gyakoribbá válhat a ritmuszavarok megjelenése is.

Nehézlégzés. A pajzsmirigy-működésnek és ezáltal a szív munkájának bármilyen irányú eltérése csökkenti a szervezet teljesítőképességét. Ennek leggyakoribb jele, hogy az ember fullad, nehézlégzése van. Ez kezdetben csak terhelésre észlelhető, olyan terhelésnél, mely korábban nem okozott panaszt az embernek.

Az idegrendszer aktivitásának változásai szoros kapcsolatban állnak a keringési rendszer tüneteivel, amelyek nagymértékben a szimpatikus idegrendszer működésének ingadozásaira vezethetők vissza. Amikor a pajzsmirigy fokozottan működik, a szimpatikus idegrendszer aktivitása is megnő, ami kézremegéshez, fokozott ingerlékenységhez és alvászavarokhoz vezethet. Ezzel szemben, ha a pajzsmirigy működése csökken, az eredmény egy tompább, közönyösebb állapot, amely aluszékonysággal és feledékenységgel járhat, miközben a szexuális vágy és érdeklődés is csökken.

A pajzsmirigy-túlműködés az alapanyagcserét fokozza, azaz a bevitt kalória jóval nagyobb részét égeti el a szervezet az anyagcsere folyamataiban. Ennek tünetei a megnövekedő étvágy ellenére fogyatkozó testsúly, a fokozott izzadékonyság, a testhőmérséklet emelkedése, a meleg-tűrő képesség csökkenése. A csökkent pajzsmirigy-működésre ezek ellenkezője jellemző: a gyengébb étvágy ellenére is gyarapodó testsúly, bőrszárazság, a testhőmérséklet csökkenés, a hideg-tűrő képesség csökkenése.

A nőknél a menstruációs ciklus szabálytalansága gyakran összefügg a pajzsmirigy működésének komolyabb eltéréseivel. A pajzsmirigy túlműködése jellemzően a menstruáció gyakoribbá válásához vezet, míg az alulműködés ritkább periódusokat eredményez. Mindkét hormonális zavar negatívan befolyásolja a fogamzóképességet, és ha a nő teherbe esik, bármilyen hormonális diszfunkció növelheti a vetélés kockázatát.

A már korábban említett tüneteken (túlműködés esetén fokozott izzadékonyság, míg alulműködésnél a bőr szárazsága) túl, további jellemzők is megfigyelhetők, mint például a fokozott hajhullás és a körmök töredezettsége. Különösen figyelemre méltó a szemöldök oldalsó részének kihullása, amely a csökkent pajzsmirigy-működés egyik klasszikus jelének számít. A hajhullás, amely a betegek körében gyakori és sokszor jelentős aggodalmat kelt, legtöbb esetben nem véglegesen eltérő. A probléma hátterében nem csupán a pajzsmirigy működési zavara állhat, hanem az is, hogy a szervezet esetleg ellenanyagokat termelhet a hajhagymák ellen. Ez a jelenség hasonlít az autoimmun betegségekhez, de független a pajzsmirigy működésének eltéréseitől.

A pajzsmirigy autoimmun betegségeinek, azon belül is a Basedow-kórnak jellegzetes tünete a testen bárhol, foltokban megjelenő pigment-hiány. Ezek a néhány cm-s, ritkán akár tenyérnyi világos bőrfoltok általában végleg megmaradnak.

A pajzsmirigy rendellenességei a férfiaknál is hasonló tüneteket produkálnak.

A pajzsmirigy megnagyobbodása által kiváltott nyomási tünetek állnak most a középpontban. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a pajzsmirigy-túlműködés következtében fokozódó szimpatikus idegrendszeri aktivitás is szerepet játszhat a nyaki vérbőség kialakulásában, ami helyi panaszok formájában jelentkezhet.

A pajzsmirigy működése szempontjából a nyaki diszkomfort érzése gyakori jelenség még egészséges egyéneknél is. Ilyen esetekben gyakran labilisabb alkatú emberekről van szó, vagy olyan helyzetekről, amelyek fokozott stresszel járnak. A szervezet ilyenkor a szimpatikus idegrendszer aktivitásának növelésével reagál, ami a nyaki területen, különösen a pajzsmirigy környékén duzzanatot idézhet elő. Ez a duzzanat nem ritkán láthatóan pulzálhat is. A pajzsmirigy túlműködése szintén fokozza a szimpatikus idegrendszer aktivitását, ami sokaknál hasonló panaszokat okoz. Az említett tünetekkel küzdő egyének körében a pajzsmirigy megnagyobbodását is gyakrabban tapasztaljuk.

A pajzsmirigy megnagyobbodása által okozott légcső-szűkület nem egyszer csak igen előrehaladott állapotban okoz tünetet, mivel ez lassan évtizedek alatt szokott kialakulni. A hirtelen kialakuló, jelentős nagyságú pajzsmirigy-ciszta is okozhat nehézlégzést.

Nyelési zavar. A pajzsmirigy nagyobbodás okozta nyelőcső szűkület idézi elő. Szemben a légcsővel, a nyelőcső izmos falú, változó átmérőjű szerv, mely jobban tud alkalmazkodni külső nyomáshoz. Így sokáig csak időszakos nyelési zavar jelentkezik, egyre nagyobbá váló golyva esetén azonban mind gyakrabban okoz problémát darabos étel nyelése.

A pajzsmirigy körüli területen futó ideg nyomása a hangszalagok megfelelő működését befolyásolhatja, és ennek következményeként a hangszín mélyebb tónusúvá válhat, ami gyakori jelenség a megnagyobbodott pajzsmirigy esetében. Az eleinte csak időszakosan jelentkező rekedtség, ha a pajzsmirigy növekedése okozza, általában már előrehaladott állapotra utal, amely esetben a műtéti beavatkozás válik szükségessé. Súlyosabb helyzetekben, amikor az ideg bénulása lép fel, az érintett személy csupán suttogva képes kommunikálni. Ezen túl, a pajzsmirigy jelentős alulműködése is rekedtséget idézhet elő, mivel a hangszalagok megnövekedett vastagsága a hang színtelenségét és reszelős jellegét eredményezi.

A pajzsmirigy körüli fájdalom és érzékenység leggyakoribb kiváltó okait a következő táblázatban találhatjuk. Fontos hangsúlyozni, hogy a pajzsmirigy területén tapasztalt fájdalom és érzékenység esetek többségében nem a pajzsmirigy rendellenességei állnak a háttérben. Leggyakrabban a garatból kisugárzó fájdalom vagy a nyakcsigolyák meszesedése okozza ezeket a panaszokat.

A pajzsmirigy érzékenysége többféle betegség kapcsán is megfigyelhető. Például a Basedow-kór esetében a fokozott véráramlás következtében nyaki érzékenység léphet fel, míg a krónikus pajzsmirigy-gyulladás aktívabb fázisaiban is tapasztalhatók hasonló panaszok.