A penészgomba-toxinok hatása a meddőségre: Egy új nézőpont - Agrotrend A penészgombák által termelt toxinok, más néven mikotoxinok, egyre inkább a kutatások középpontjába kerülnek, különösen a reproduktív egészség területén. Ezek a vegyületek nem csupán

A mesterséges megtermékenyítés eredményességét meglepő módon befolyásolhatják az élelmiszerekből származó gombatoxinok – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem legújabb kutatása. A tudósok úttörő módon igazolták, hogy a penészgombák által termelt méreganyagok megtalálhatók a humán tüszőfolyadékban, és alaposan megvizsgálták, hogy ezek milyen hatással vannak a termékenységre.

A Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatásának célja az volt, hogy rávilágítson, hogyan befolyásolják a mikotoxinok a tüszők fejlődését és áttételesen hogyan hatnak a megtermékenyülésre.

A vizsgálatba huszonöt lombikprogramban részt vevő pácienst vontak be, akik tüszőfolyadék- és vérmintáit elemezték a leggyakoribb gombatoxinokra.

A tüszőfolyadék elemzése során minden vizsgált toxin észlelhető volt, még abban az esetben is, ha a vérmintákban vagy alacsonyabb koncentrációban, vagy egyáltalán nem mutathatók ki.

Dr. Szentirmay Apolka, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának szakorvosa és a kutatás vezető szerzője hangsúlyozza, hogy a kutatásunk eredményei azt sugallják, hogy a follikuláris folyadékban fellelhető gombatoxinok hatással lehetnek bizonyos hormonok működésére, valamint a petesejtek minőségére és életképességére. Ezek a tényezők pedig jelentős szerepet játszhatnak a megtermékenyülés folyamatában.

Dr. Szőke Zsuzsanna, a MATE Genetika és Biotechnológia Intézet tudományos főmunkatársa, a kutatás társ utolsó szerzője kiemelte, hogy ezen a fontos területen multidiszciplináris szemléletű kutatásokkal, humán- és agrárterületek közös eredményeinek segítségével törekednek az ismeretlen eredetű meddőség okainak feltárására. "A szülészet-nőgyógyászat, embriológia, toxikológia, biotechnológia és az analitika sajátos kihívásaival szembesülve, multidiszciplináris csapatunknak köszönhetően új aspektusból sikerült bepillantást nyerni a tüszőfolyadék gombatoxinok általi kitettségéről és annak a tüszőfejlődésre gyakorolt hatásairól."

A mikotoxinok olyan másodlagos metabolitok, amelyeket penészgombák állítanak elő, és amelyek potenciálisan mérgező hatásokkal bírnak. Ezek a vegyületek nemcsak mezőgazdasági terményekben, hanem feldolgozott növényi és állati eredetű élelmiszerekben is megjelenhetnek. Az éghajlatváltozás következményeként a mikotoxinok előfordulása és koncentrációja folyamatosan növekszik, ami aggodalomra ad okot a mezőgazdasági termelés és az élelmiszerbiztonság szempontjából.

Bizonyos gombatoxinok humánegészségre gyakorolt hatása ismert; például az aflatoxin májdaganatot okozhat. Mindemelett a toxinok befolyásolhatják a hormonrendszer működését is, azonban a humán termékenységgel összefüggésben gyakorolt hatásukat eddig még nem vizsgálták. A meddőség oka sokszor ismeretlen, melynek hátterében a hormonrendszer zavara is állhat.

Az egyik leggyakrabban előforduló ösztrogén-hasonló toxin, a kukoricában is megtalálható Zearalenon, melynek koncentrációja összefüggést mutatott a tüszőfolyadék ösztradiol-tartalmával.

Az elemzett adatok alapján valószínűsíthető, hogy a két, hasonló kémiai felépítésű vegyület kölcsönhatása az ösztrogén receptorok számának növelésén keresztül fokozza egymás hatását. A Zearalenon képes az ösztrogén receptorokhoz való kötődés révén csökkenteni a megtermékenyíthető, érett petesejtek mennyiségét. Ezen kívül a mikotoxin közvetlenül károsíthatja a DNS-t, és fokozza az oxidatív stresszt, ami kedvezőtlenül hat az embrió fejlődésére.

Egy másik érdekes toxin, a Fusarium penészgombák által termelt Fumonisin B1, kis mennyiségben a tüszőfolyadékban meglepő módon kedvező hatást gyakorolt a tüszősejtek és a kinyert petesejtek arányára. "Lehetséges, hogy ennek a toxinnek védőfunkciója van; a mindennapi életünkben is találkozhatunk olyan penészgomba-származékkal, amelyet gyógyszerként alkalmazunk, mint például a penicillin" – magyarázza dr. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa és a kutatás egyik legfontosabb szerzője.

A tüszőfolyadék összetétele és a benne lévő komponensek arányának elemzése kulcsfontosságú a tüszőérés folyamatának megértésében. Bármilyen negatív hatás, amely a közeget éri, közvetlenül befolyásolhatja a peteérés folyamatát és a terhesség kimenetelét. Különösen aggasztóak a gombatoxinok, amelyek a véráramba jutva a tüszőfolyadékban gyulladást, oxidatív stresszt és hormonális egyensúlyzavart idézhetnek elő.

"Tanulmányunk világossá teszi, hogy a környezeti tényezők milyen jelentős hatással bírnak a meddőség kialakulására. Eredményeink, amelyeket további kutatásokkal kívánunk kiegészíteni, hozzájárulhatnak a meddőség mögött álló okok feltárásához, és segíthetnek megérteni, miként befolyásolják a gombatoxinok a női termékenységet" - hangsúlyozza dr. Sára Levente, kiemelve, hogy a kockázatok minimalizálása érdekében elengedhetetlen a gombatoxin-szennyezés szigorúbb ellenőrzése az élelmiszerláncban.

A kutatás a Richter Kutatási Pályázat keretében (RG-IPI-2023-TP17/026 szám) és a Magyar Nemzeti Laboratóriumi Projekt keretein belül, amely az Agrárbiotechnológia és Precíziós Nemesítés területére összpontosít, az Élelmiszerbiztonsági Nemzeti Laboratórium RRF-2.3.1-21-2022-00007 pályázati támogatásával valósult meg.