Ötleteltem, hogy a Facebookról akár félmillió magyar felhasználót is eltávolíthattak.
Az alsós kislány ott áll a kétméteres rendőr előtt, könnyekben úszó szemekkel, és könyörög, hogy ne adják oda az apjának. A szívszorító pillanat, amely már két napja tartó tüntetés középpontjába került, a felnőttek világának kegyetlenségét tükrözi, miközben a kislány hangja betölti a teret.
Az NMHH közleménye szerint Ződi Zsolt jogász és jogi informatikai szakértő a kutatásában rávilágított, hogy "az online platformok havi szinten több millió szankcionáló döntést hoznak mesterséges intelligencia segítségével, amelyeknek aztán általában a felülvizsgálatát sem valós emberek végzik".
A "Magyar felhasználókkal szembeni tartalomtörlési, fiókfelfüggesztési, fióktörlési és shadow banning gyakorlatok az óriásplatformokon" címmel megjelent kutatás összefoglalója rávilágít arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács által bevezetett DSA-rendelet keretei között szabályozzák az óriásplatformok működését. Ezek a platformok azok, amelyek havonta több mint 45 millió aktív felhasználóval rendelkeznek - állapítja meg az Index.
A vizsgálat a Facebook és a YouTube működését vizsgálta, valamint két tartalommoderálási esetkört: amikor a felhasználó tartalmait és fiókját explicit figyelmeztetéssel korlátozzák vagy törlik (banning), és amikor előzetes értesítés nélkül korlátozzák a közzétett tartalmait (shadow banning).
Megállapították, hogy a két óriásplatform moderálási gyakorlatát előíró szabályozások egy átlagfelhasználó számára átláthatatlanok, ráadásul folyamatosan változnak, és erről nem értesítik külön a felhasználókat. Így azok legtöbbször csak a szankcionálás után szereznek erről tudomást. Mint írják, ez azokat, akik rendszeresen posztolnak, például a médiavállalkozásokat folyamatos nyomás alatt tartja, és óvatosságra kényszeríti.
Hozzátették, hogy a szabályzatokat az esetek többségében mesterséges intelligencia tartatja be, és első körben a panaszkezelést is ezek végzik. Az MI-k azonban képtelen érdemi magyarázatot adni a moderálás, korlátozás és törlés esetében, és legtöbbször csak közlik, melyik kategóriába esik a felhasználó.
Arra is kitértek, hogy a moderálás problémája rengeteg embert érint Magyarországon, hiszen a reprezentatív kutatás során megkérdezett felhasználók 10-12 százaléka említette (ami nagyjából 500 ezer ember), hogy már előfordult, hogy tiltották vagy törölték Facebookon. A részhalmaznak a felét többször is elérte ilyen intézkedés, és nagyjából a negyedüknek felfüggesztették a fiókját - ez még mindig százezres nagyságrend.
Az érintett felhasználók 35-44 százaléka érzi úgy, hogy nem kapott megfelelő magyarázatot a moderációs döntésre, 20-30 százalékuk pedig elégedetlen volt a magyarázattal. Harmaduk kérte az intézkedés feloldását, de csak tizedüknél oldották fel.
A tanulmányban három médiavállalkozás, a Partizán, a 24.hu és a Pesti Srácok képviselőjének benyomásait is megosztották. Egyik médiavállalkozás sem állította, hogy problémamentesnek tartaná a területet, de komoly véleményeltérés volt köztük azzal kapcsolatban, hogy mekkorának érzik a bajt. Bizonyos médiumok havonta 1-2 alkalommal futnak bele korlátozásba, és nem érte még őket komoly szankció, de az egyik médiumot nagyon komolyan érintették a korlátozások és tiltások. A Facebook-oldalát többször felfüggesztették, valamint egy éve teljesen kitiltották a YouTube-ról.
A médiumok egyetértenek abban, hogy a különböző platformok szabályai rendkívül bonyolultak, és az algoritmusok működésének megértése még nagyobb kihívást jelent. A panaszkezelés terén pedig, bár eltérő mértékben, mindegyik szerv kifejezte elégedetlenségét.
A teljes kutatás ezen a linken tekinthető meg, valamint a témával kapcsolatban az NMHH megosztott egy videót, amelyben Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője összefoglalta a legfontosabbakat.
