"Fájó élmény volt számomra, hogy Fidesz-hívőként tituláltak" - olvasható Kudlik Júlia új könyvében, A szólás mestersége című művében.

A könyv nem csupán a híres televíziós személyiség életének és karrierjének izgalmas részleteit tárja elénk, hanem egyben arra is ösztönöz, hogy a mai, állandó beszédtengerben fontos lenne valóban megértenünk egymást. Igazi, értékes olvasmányként hívja fel figyelmünket arra, hogy a párbeszéd mellett a megértés is kulcsfontosságú.

Kudlik Júlia a „A szólás mestersége” című könyvének születéséről így nyilatkozott: „Soha nem gondoltam volna, hogy könyvírásra adom a fejem, hiszen a televízió világában dolgoztam egész pályafutásom alatt. Azonban most, hogy néhány hét múlva betöltöm a nyolcvanat, úgy érzem, hogy a kerek évforduló jó alkalom arra, hogy megosszam a szívemben évek óta érlelődő gondolatokat azokkal, akik talán érdeklődnek irántuk. Továbbá, amikor 2022 decemberében átvettem a közmédia Csoóri-Sára-életműdíját, számos emlék és érzés törtek felszínre a múltról, a jelenről, valamint a földi és égi pályatársakról, akiknek mindenképpen köszönetet szerettem volna mondani. A díjátadó után hazatérve azonnal papírra vetettem mindazt, ami hirtelen eszembe jutott, így született meg a bevezető fejezet is.”

az általa műfajilag leginkább olvasnivalóként meghatározott kötet bemutatója a Libri Allee Könyváruház kávézójában zajlott, ahol a szerzővel a Mercurius Kiadó vezetője, Bencsik Gábor folytatott élénk eszmecserét. A rendezvényre szép számmal összegyűlt közönség emlékeztetett arra az időszakra, amikor az egyetlen televíziós csatorna "arcait" a nézők szinte a családtagjaiként üdvözölték. Kudlik Júlia is ezek közé tartozott, hiszen nem csupán a kellemes hangú és szimpatikus bemondóként élt a köztudatban, hanem olyan műsorok vezetőjeként is, amelyek mára már legendás státuszt vívtak ki maguknak.

Természetesen! Íme egy egyedi változat: "És természetesen ott van a Szeszélyes évszakok, amelyet egyik kedvenc műsorvezető párosával, Antal Imrével közösen varázsoltak a képernyőre, óriási népszerűséget elérve."

"Rengeteg fantasztikus emberrel dolgoztam együtt negyven év alatt, sokan segítettek, támogattak, bíztak bennem, de Imre közöttük is különlegesnek számított, mintha a bátyám lett volna. Fantasztikus ember volt, az agya fénysebeséggel működött, mindig húzott valami váratlant, amire nem lehetett előre felkészülni. Ahogyan nem lehetett követni a gyorsaságát sem, ezért bár nagyon egy húron pendültünk, megelegédtem mellette az untermann szereppel. De őszintén mondom, hogy ez soha nem okozott problémát számomra sem vele, sem másokkal szemben. Eleve nem azért lettem televíziós, és tartottam ki annyi időn át, mert hírnévre vagy csillogásra vágytam, ma már pláne anticelebnek hívom magam.

Kudlik Júlia felidézte az emlékeket.

A könyvben is olvasható göröngyös kezdetek, majd a sok felejthetetlen pillanat felemlítése után a kötetbemutatón szó esett a 2000-es évekről is, amikor "egy másik élet kezdődött". Miután csoportos létszámleépítésre hivatkozva, 56 évesen elküldték a Magyar Televíziótól, egy kis nyugodt "kertészkedős" időszak után előbb Schmitt Pál kérte fel konferálni főpolgármester-jelölti kampányában, majd Orbán Viktor vidéki országjárásában vett részt moderátorként, illetve 2005-ben a Fidesz indította Nemzeti Konzultáció arca, szóvivője, háziasszonya lett.

"Nos, én, aki korábban sosem foglalkoztam politikával, sőt az utcán is alig ismertek fel, csupán ha megszólaltam, hirtelen egyfajta hideg-meleg fogadtatásra találtam. Fájóan érintett, hogy Fidesz-bérencnek és Fidesz-nyaloncnak tituláltak, noha soha nem adtam okot erre a vádra semmilyen megnyilvánulásommal. A felkérést, miután alaposan átgondoltam, és azt a kitételt tettem, hogy ellenszolgáltatás nélkül vállalom, végül elvállaltam. Negyven évnyi beszédképzés után úgy éreztem, hogy talán kérdéseimmel, személyiségemmel, valamint figyelmemmel segíthetek abban, hogy jobban megértsük egymást." - emlékezett vissza az egykori műsorvezető. Hozzátette, hogy a mélyponton lévő eldurvult közbeszéd és "a gerjesztett félreértések" ellenére töretlenül bízik abban, hogy...

A könyvben egy igazán megható, személyes történettel támasztja alá mondanivalóját, amely külön fejezetet szentel a gyermekkornak, a kudarcoknak és a sikereknek. A szöveg mélyen belemélyed a szólás művészetébe, mind a szó szerinti, mind pedig a szimbolikus értelemben. Ráadásul izgalmasan mesél arról is, hogyan döntött úgy, hogy hatvanon túl ismét beül az iskolapadba, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológia szakán megerősítse mindazt, amiben mindig is hitt: