Fedezd fel a munkaerőpiacot alakító három kulcsfontosságú megatrendet - HR Portál.
Az évtized végéig világszerte több mint 85 millió álláshely maradhat betöltetlen, ami minden vállalat számára érezhető hatással bír. Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója szerint a valódi kihívás nem a robotok általi munkahelyi elvétel, hanem a képzett munkaerő hiánya, amely megnehezíti az üres pozíciók betöltését. Rámutatott, hogy az mesterséges intelligencia szerepe egyre jelentősebbé válik, és ez kedvezően befolyásolhatja a munkaerőpiacot. Sőt, az AI alkalmazása gyorsíthatja a HR folyamatok emberközpontúbbá válását is.
A legtöbb magyar vállalkozás számára a megfelelő munkatársak felkutatása és megtartása továbbra is a legnagyobb kihívást jelenti. Bár a gazdasági ciklusok, mint a konjunktúra és dekonjunktúra, átmeneti ingadozásokat okozhatnak a munkaerő iránti keresletben, ez a probléma várhatóan hosszú távon velünk marad. Ráadásul ez a jelenség nem csupán Magyarországra korlátozódik; a globális demográfiai változások miatt világszerte hasonló kihívásokkal néznek szembe a vállalkozások.
"A jövő képe aggasztó: 2030-ra világszerte több mint 85 millió pozíció maradhat betöltetlen, és ez a jelenség szinte minden vállalatot érinteni fog, köztük a magyar cégeket is. A legnagyobb kihívás nem az, hogy a robotok átveszik az irányítást, hanem hogy a szükséges és megfelelően képzett munkaerő hiányzik ahhoz, hogy ezeket a pozíciókat betöltsük. A megfelelő munkatársak felkutatása a cégek számára a legnagyobb akadályt jelenti majd" – nyilatkozta Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy az mesterséges intelligencia szerepe egyre inkább felértékelődik a munkahelyeken, és ez a társadalom szempontjából kedvező irányba mutat. "Az AI lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók idejük 60-70%-át kitevő rutintevékenységeket automatizálhassanak, különösen az információ- és adatfeldolgozás terén. Ennek köszönhetően a dolgozók a nagyobb hozzáadott értéket képviselő feladatokra összpontosíthatnak, ami a munka hatékonyságának növekedéséhez vezethet" - magyarázta a szakértő. - "Bár bizonyos munkakörök eltűnnek, új lehetőségek is megjelennek. A leglényegesebb változás azonban az, hogy az IBM kutatása szerint a munka világában szükséges szakértelem és készségek 44%-a radikális átalakuláson megy keresztül 2027-re. E változásokra mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak fel kell készülniük."
A HR szolgáltató vezetője hozzátette: ebben a felkészülésben kulcsszerepet játszhatnak a HR-szolgáltatók, mivel hidat képezhetnek a munkáltatók és munkavállalók között: támogathatják a szervezeteket a képzési programok kidolgozásában, a készségigények előrejelzésében és az egyéni fejlődési utak megtervezésében.
Mindez már javában zajlik - fűzte hozzá. "Az utóbbi évek során számos munkakörben érezhető az AI hatása, ám jelenleg inkább az egyéni felhasználás dominál: az alkalmazottak saját feladataikhoz keresnek megoldásokat, hogy növeljék a hatékonyságot, a gyorsaságot és a minőséget - mondta a vezérigazgató. - 2025-re várható, hogy egyre több vállalat a szervezeti szintre emeli az AI alkalmazását, kezdve azzal, hogy támogatják a már gyakorló felhasználókat és integrálják a bevált megoldásokat. A következő lépés a komplexebb és költségesebb fejlesztések bevezetése, mint például a saját vállalati dokumentumok feldolgozására szolgáló rendszerek létrehozása. Ezek azonban jelentős beruházások, így 2025-ben még nem várható, hogy széles körben elterjedjenek."
A képzett szakemberek hiányossága és az AI szerepének folyamatos bővülése mellett Dr. Tóth Ágnes úgy véli, hogy a következő évek munkaerőpiacát leginkább az emberközpontú kultúra kiemelkedő fejlődése fogja formálni.
Első pillantásra talán ellentmondásosnak tűnik, de a digitalizáció és mesterséges intelligencia korában egyre inkább felértékelődik az emberi szerep és érték a munka világában - osztotta meg véleményét a Prohuman vezérigazgatója. - De mit is jelent az emberközpontúság a HR területén? Nos, egyre több vállalatnál létrehoznak olyan szervezeti egységeket, amelyek kifejezetten a munkavállalói élmény javításáért felelnek. Ezeknek az egységeknek nem csupán az a feladatuk, hogy a cégek számára biztosítsák a szükséges munkaerőt, hanem hogy a legideálisabb munkahelyi környezetet alakítsák ki, így lehetővé téve a dolgozók számára, hogy kihozhassák magukból a legjobbat.
Az emberközpontúság kulcseleme az ún. hiperperszonalizáció. Míg a hagyományos perszonalizáció a munkavállalók csoportjait célozza meg - például életkor, pozíció vagy szervezeti egység alapján -, a hiperperszonalizáció egy szinttel tovább lép, és az AI, adatgyűjtés és prediktív elemzések segítségével minden munkavállalóra külön-külön, személyre szabott megoldásokat nyújt. Például egyéni karrier- és képzési ajánlásokat alakít ki az alkalmazottak érdeklődése és teljesítménye alapján, vagy segít megtalálni mindenkinek a legjobb juttatási csomagot - például egyes dolgozók inkább a családi kedvezményeket, addig mások egészségügyi vagy oktatási támogatást preferálnak.
