A Corteva legújabb bejelentése szerint a magyar gazdák számára 2025-re izgalmas változások várhatóak. Az agrárszektor jövője szempontjából kulcsfontosságú információkat osztottak meg, amelyek segíthetnek a termelőknek felkészülni a közelgő kihívásokra és

A rendezvényen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy 2021-2022 óta folyamatos diskurzus folyik a mezőgazdaság alkalmazkodásának szükségességéről. E kihívások közé tartozik a klímaváltozás, a változó időjárási körülmények, valamint a globális trendek hatásai. Az államtitkár kifejtette, hogy a magyar gazdák az utóbbi években aktívan tettek lépéseket a helyzet kezelésére, új kultúrák és korszerű technológiák integrálásával gazdagították a termelési folyamatokat, továbbá öntözési fejlesztésekbe is belefogtak. Feldman Zsolt kiemelte, hogy a magyar termelők versenyképessége akkor biztosított, ha képesek "klíma-ellenálló" módon gazdálkodni. Megemlítette, hogy a szomszédos országban zajló háború és az aszály komoly kihívásokat jelentett a vetőmag-előállítás terén, ugyanakkor biztató, hogy 2023-ban 100 ezer hektáron, míg 2024-ben 110 ezer hektáron termeltek vetőmagot a hazai gazdák.

A szakpolitikus hangsúlyozta, hogy a pénz költségei az utóbbi évekhez képest jelentősen megnőttek, ami hozzájárult a támogatási rendszer bonyolultságának fokozódásához. Az államtitkár elmondta, hogy idén már a második évét tapossuk az új KAP-rendszer keretein belül, és ahogy tavaly, úgy idén is várható egy új uniós egyszerűsítési csomag. Jelenleg azonban még nem áll rendelkezésre információ a csomag tartalmáról.

Minden nehézség ellenére egyre népszerűbbek az önkéntes és legnagyobb adminisztrációs kötelezettséggel járó programok. Az első évet sikeresen megcsinálta mindenki, ami tovább növelte az érdeklődést. Ennek fő oka, hogy mindenki megtalálta a neki megfelelő vállalást

- emelte ki Feldman Zsolt.

Az államtitkár bejelentette, hogy míg 2023 során 4 millió hektár terület került az Agrár Ökológiai Program (AÖP) keretei közé, addig 2024-re ez a szám 4,2 millió hektárra emelkedett. Az Agrárkörnyezetgazdálkodási Program (AKG) vonatkozásában tavaly december végén 1,6 millió hektárnyi területre érkezett kérelem. Ennek a területnek a többsége, 1,2 millió hektár, szántóföld, míg 200 ezer hektár gyep, a fennmaradó 200 ezer hektár pedig egyéb művelési ágak alatt áll. Továbbá, 350 ezer hektárnyi területet jelentettek be ökológiai gazdálkodás céljából.

Feldman Zsolt rámutatott, hogy a 2025-ös esztendő a pályázatok szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hasonlóan a tavalyi évhez, hiszen idén is számos új kiírás várható. A következő felhívás, amely a digitális átállást célozza, várhatóan a második negyedévben fog megjelenni, míg a pályázatok benyújtására a harmadik és negyedik negyedévben nyílik lehetőség. Fontos változás, hogy a legutóbbi kiíráshoz képest a traktorok és kombájnok beszerzésének támogatása korlátozottabb lesz; míg korábban 50%-os támogatás volt elérhető, most a traktorok esetében csak 20%-os, a kombájnoknál pedig 30%-os támogatásra lehet számítani. Ennek hátterében az a szándék áll, hogy a pályázatok célja ne csupán ezen eszközök beszerzésére összpontosítson. Az államtitkár elmondta, hogy a pályázatok késlekedésének oka tavaly a beruházási pályázatok iránti rendkívül magas kereslet volt, amelyet nem tudtak azonnal feldolgozni, így a későbbi kiírásokat halasztani kellett, hogy a rendszer ne akadozzon. Feldman Zsolt emellett azt is megosztotta, hogy az idei évben olyan felhívások is várhatóak, amelyek volumenükben nem lesznek olyan jelentősek, mint az eddigiek, de szakmai szempontból rendkívül fontosak.

Sergii Kharin, a Corteva Agriscience country managere elmondta, hogy a 2024-es év sikeres volt Magyarországon, a vállalkozás a vetőmag üzletágban és a növényvédő szerek értékesítése terén is eredményes volt, valamint számos új terméket mutattak be. A cég négy új kukoricahibridet, két új napraforgó hibridet, új növényvédő szereket és biológiai készítmények egész portfólióját dobta piacra. A 2025-ös évet illetően a szakember kifejtette, hogy a vetőmagpiacon a kukoricánál a tavalyi aszály miatt körülbelül 10%-os területcsökkenésre számítanak, a napraforgónál a vetésterület vagy nem változik, vagy enyhe (5%-os) növekedés várható, a gabonafélék vetésterülete - a repce és a kukorica rovására - növekedni fog, a szójáé pedig szintén növekedhet.

A növényvédő szerek piacán a befektetési kedv várhatóan alacsony marad, és sokan az utolsó pillanatban hoznak döntéseket. Ugyanakkor a gabonaterületek bővülése, valamint az enyhe tél és annak hatásai révén a piac enyhe növekedésre számíthat. Ezen a szegmensen belül körülbelül 10-15%-os bővülésre lehet számítani az idei év során.

- jelentette ki Sergii Kharim.

Galina Radzitska, a közép-kelet-európai biológiai portfólió új kereskedelmi vezetője megosztotta a jövőbeli kilátásokat a biológiai termékek piacával kapcsolatban. Az előrejelzések szerint 2035-re a biológiai megoldások a teljes növényvédelmi szegmens körülbelül 25%-át fogják képviselni. Ez a szegmens a jelenlegi 9 milliárd dollárról több mint háromszorosára, 30 milliárd dollárra nőhet. A biológiai termékek népszerűségének növekedését több tényező is elősegíti: az egyre fokozódó igény a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra, a szigorodó jogszabályi környezet, a hatékonyság iránti növekvő elvárások, valamint az új hatásmechanizmusok bevezetése. Radzitska hangsúlyozta, hogy bár a biológiai készítmények nem helyettesítik a szintetikus vegyszereket, azok továbbra is kulcsszereplők maradnak a növénytermesztésben. Az új megoldások inkább kiegészítik a fenntartható termelési módszereket. A szakember bejelentette, hogy 2025-re öt új termék várhatóan megjelenik Magyarországon. Amikor arról érdeklődtek, hogy ezek a termékek kijuttathatók lesznek-e drónokkal, Radzitska elmondta, hogy...

Brazíliában már elérhetők a készítmények, azonban Közép-Európában még nem folytattunk teszteléseket ezzel kapcsolatban. Ebben a régióban tehát a helyzet még nem megoldott.

Molnár István, az Agrár-Béta Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy amíg 60 éve Magyarországon bárki és bárhol tudott kukoricát termelni, úgy ez mostanra - a klímaváltozás és a károsítók miatt - már erősen kockázatos tevékenységgé vált. Van azonban egy olyan fajta, amivel az ember aszályos évben is 9 tonna toxinmentes termést hozhat, ez pedig a waxy, vagy más néven viaszkukorica. Ennek az a különlegessége, hogy amíg amíg a hagyományos kukoricában az amilopektin és az amilóz aránya 75, illetve 25%-os, addig a waxy kukoricában szinte csak amilopektin található. A waxy kukoricánál a szemekben 96%-ban csak amilopektin van, ahol ez az arány 92% alatti, azt már nem lehet ilyen kukoricaként értékesíteni és felhasználni. Ez a fajta az ipari keményítő előállítás egyik fontos alapanyaga. A belőle gyártott speciális keményítő rendkívül nagy viszkozitású és tapadós, de az élelmiszeripar és a gyógyszeripar számára is fontos alapanyag lehet.

Molnár István hangsúlyozta, hogy a waxy kukorica termesztése, felvásárlása, szállítása és feldolgozása során szigorú szabályozásoknak kell megfelelni. A felvásárlási folyamat kizárólag termeltetési szerződés keretében valósul meg. Mivel a speciális technológia és az extra munkafolyamatok miatt a waxy kukorica előállítása többletköltségekkel jár, ezért a termelők prémiumot kapnak a hagyományos kukoricához képest. Így, amennyiben a minőség megfelelő, a gazdák anyagilag jól járhatnak, még akkor is, ha a hozam esetleg alacsonyabb.

A szakértő kifejtette, hogy Magyarországon ezt a fajtát egyáltalán nem dolgozzák fel, így az értékesítések túlnyomó része külföldre irányul. Az exportálás 70%-a Ausztriába és Németországba irányul, míg a fennmaradó 30% Olaszországba kerül. Ennek magyarázata, hogy az olasz piac több forrásból is képes beszerezni az igényeit, míg a német vásárlók döntő többsége Magyarországból és Franciaországból szerzi be a szükséges mennyiséget.

Dmytro Shtanko, a Poltava Kert Kft. vezetője és tulajdonosa, megosztotta tapasztalatait arról, hogyan alakította át vállalkozását az utóbbi években. 2020 előtt a gazdaság hagyományos módszerekkel működött, ám azóta teljes digitális és technológiai forradalmon ment keresztül. Jelenleg a legújabb fejlesztéseket alkalmazzák, amelyek lehetővé teszik számukra a precíziós mezőgazdaság bevezetését. A termelési folyamatok korszerűsítése érdekében minden gépüket optimalizálták, és 10 hektáronként alapos talajanalíziseket végeztek. Ezen kívül áttértek a folyékony műtrágyák használatára, és a területeiken kizárólag sávos művelést alkalmaznak. A vetés módszerének megújításával, valamint speciálisan tervezett gépeikkel 66%-os megtakarítást értek el a műtrágya felhasználásában. Az öntözési rendszer modernizálásának köszönhetően a vízfogyasztást is jelentősen csökkentették. Dmytro Shtanko elmondta, hogy gazdaságuk közel 7000 hektáron terjed ki, és az öntözött terület méretét 100 hektárról 2500 hektárra növelték. A cég vezetője hangsúlyozta, hogy energiájuk legnagyobb részét a vetőmag és zöldségfélék termesztésére összpontosítják, ezzel is biztosítva a hatékony és fenntartható gazdálkodást.