Egyre növekvő számú képviselő támogatja az AfD betiltásának ötletét.
Miután a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal hivatalosan is szélsőséges pártként azonosította az Alternative für Deutschlandot, a német társadalomban újra napirendre került a párt esetleges betiltásának kérdése. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) most felmérést készített, amelyben minden Bundestag képviselőt megkérdezett arról, hogyan állnának egy AfD betiltását célzó javaslathoz.
Még májusban hozta nyilvánosságra a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal a több mint 1100 oldalas jelentését, aminek legfőbb megállapítása, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) bizonyítottan radikális, szélsőséges párt, valamint az Alice Weidel és Tino Chupralla vezette párt alkotmányellenes, ami miatt ismét felmerült a párt betiltásának a lehetősége.
A belügyi titkosszolgálat eddig csupán a párt három tartományi szervét, nevezetesen a türingiai, szászországi és szász-anhalti szervezetet nyilvánította alkotmányellenesnek. Most viszont már az egész pártot érintő döntést hozott, mivel a párt a nép fogalmát etnikai szempontok alapján értelmezi. Ez alapján például nem tekinti német állampolgároknak azokat, akik muszlim többségű országokból érkeztek. A jelentés szerint ez a megközelítés ellentétes a szabad és demokratikus rend alapelveivel.
Az, hogy bizonyítottan szélsőjobboldali párttá minősítette az AfD-t a hivatal, megkönnyíti például a titkosszolgálatoknak a párt megfigyelését, valamint akár az egész pártot is betilthatják, amennyiben a Szövetségi Alkotmánybíróság nyolc tagjából hatan így döntenek - ehhez viszont először Bundestag többségének indítványoznia kellene azt.
A FAZ újság munkatársai felkeresték az összes nem AfD-s képviselőt, hogy megtudják, hogyan szavaznának egy ilyen indítvány esetén. A Bundestag 630 tagjából 479 képviselőt sikerült elérniük, és közülük 176-an válaszoltak a kérdésükre.
A baloldali Die Linke párt 64 képviselőjéből 63-an válaszoltak, és mindannyian támogatnák a javasolt indítvány megszavazását. Érdekes módon a másik ellenzéki párt, az ökobaloldali Zöldek közül is 60 képviselő nyitott az ügyre, hiszen a párt 85 fős frakciójából többen is kedvezően nyilatkoztak. A lapnak nyilatkozva a párt korábbi társelnöke, Robert Habeck, valamint jelenlegi társelnöke, Franziska Brantner határozottan reagáltak:
Javasoljuk egy munkacsoport létrehozását, amely az összes felelős féllel együtt felmérné a helyzetet, és közös megközelítést dolgozna ki.
A témában a kormány viszont megosztott: az uniópártoknak is nevezett jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU pártszövetségből mindössze hárman reagáltak, köztük Friedrich Merz kancellár, aki még korábban azt nyilatkozta, hogy mindig is ellenezte a betiltást - az uniópártok 36 válaszadója közül egyébként csak hárman támogatnák a betiltást, köztük mindannyian a párt centrista-liberális merkeli szárnyához tartoznak.
Az uniópártok juniorpartnere, az SPD 120 képviselője közül 37-en jelezték, hogy támogatnák, vagy bizonyos esetben megszavaznák az indítványt, ugyanakkor többségük nem reagált.
A számokból is látszik, hogyha valaha is betiltanák a pártot, az nem a közeljövőben fog megtörténni - az indítvány megszavazásához ugyanis az AfD-n kívüli képviselők közel kétharmadának kéne azt megszavaznia, azonban a Zöldeken és a die Linkén eddig erre nem igazán mutatott a többi párt hajlandóságot.
A kancellár szerint ugyanis csak azon társadalmi problémák kezelésével lehet az AfD-t visszaszorítani, ami miatt nagyon sokan protestszavazóként a párt felé fordulnak, hiszen csak úgy tartható fenn a párttal szemben létrehozott politikai karantén, amit a német politikában tűzfalnak hívnak.
Az AfD a választások után meglepő módon növelte támogatottságát, amelynek egyik oka Merz kampányígéreteinek megszegése volt, még mielőtt az SPD-vel kormányra léptek volna. Ezt követően egyes felmérések már az AfD-t mérték a legnépszerűbb német pártnak. Azonban a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján, amelyek hibahatáron belül ingadoznak, ismét az uniópártok állnak az élen: a CDU/CSU jelenlegi támogatottsága 26 százalék, míg az AfD 24 százalékon követi őket. Az SPD, a harmadik helyezett, jelentős lemaradással, mindössze 16 százalékra rúgó támogatottsággal bír.
