Csoma Mózes figyelmeztetése szerint a valódi fenyegetés abban rejlik, hogy Moszkva nukleáris technológiával honorálja az észak-koreai katonai támogatást.

Bár az észak-koreai katonák támogatják Oroszországot az ukrán fronton, Csoma Mózes Korea-szakértő szerint hatásuk a harci események alakulására minimális. A volt szöuli nagykövet úgy véli, hogy a valódi aggodalom az, hogy Moszkva a katonai segítség fejében nukleáris fegyvertechnológiát kínálhat Szöulnak.

Már az ukrajnai konfliktus kirobbanását követően, 2022 tavaszán, Észak-Korea határozottan Oroszország mellé állt. Elismerte az Ukrajnából elcsatolt négy bábállamot, majd a későbbi hónapokban hadianyag-szállítmányokkal támogatta Moszkvát – emelte ki Csoma Mózes, a Korea-szakértő. Emlékeztetett arra is, hogy felmerültek olyan értesülések, miszerint Észak-Korea munkásokat küldene Oroszországba, hogy a megszállt ukrajnai területek infrastruktúrájának helyreállításában közreműködjenek. 2024 októberében pedig már olyan hírek érkeztek, hogy Észak-Korea harcoló katonai egységeket is készül küldeni Oroszországba.

Amerikai és dél-koreai források megerősítették, hogy észak-koreai katonai egységeket tengeri úton szállítottak Oroszország távol-keleti részébe, Vlagyivosztok közelébe. Ott rövid ideig tartó kiképzésen vettek részt, miközben az észak-koreai csapatok és az orosz erők közötti együttműködést is próbálták összhangba hozni – mondta el a szakértő. Hozzátette, hogy novemberben már a kurszki régióban, tehát Oroszország területén, de az Ukrajna által ellenőrzött területek közelében is feltűntek észak-koreai katonák a frontvonalon. Emellett kiemelte, hogy ezek a katonák hamis identitást igazoló dokumentumokat kaptak Oroszország részéről, mintha jakut vagy burját etnikai kisebbséghez tartoznának, mert...

Sem Oroszország, sem Észak-Korea nem ismerte el egészen a közelmúltig, hogy Észak-Korea hadviselő félként lépne fel ebben a konfliktusban.

Csoma Mózes megfogalmazása szerint Oroszország hatalmas veszteségeket szenvedett el a lassan három éve tartó háborúban, és ezért mindenféle támogatást szívesen fogad. A Korea-kutató úgy gondolja, hogy Phenjan nem elit hadosztályokat mozgósított, hanem az észak-koreai sorkatonaság reguláris egységeit, amelyek nem állnak készen a 21. századi harci kihívásokra. "Nyilvánvaló, hogy az észak-koreai áldozatok magas száma is azt mutatja, hogy valójában meglehetősen korlátozott hatással bírnak a harcok alakulására" - nyilatkozta a volt szöuli nagykövet.

Csoma Mózes arra is emlékeztetett, hogy Észak-Korea most visszatér az orosz érdekszférába, mint a hidegháború évtizedei idején, mert a köztes időszakban, a Szovjetunió összeomlása után kínai érdekszférába került, ahol a Koreai-félsziget a korábbi évszázadok során tartozott. "A kínai hegemónia az észak-koreai rezsim szempontjából eléggé szorongató helyzetet teremtett, de Oroszország közelsége és az a tény, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszország számára felértékelődött az észak-koreai rezsim, mind-mind lehetőséget kínált a phenjani vezetésnek, hogy a kínai hegemón törekvéseket egyensúlyozzák valamilyen szinten.

Észak-Korea jelenleg lavírozik, egyensúlyozik Oroszország és Kína között"

- A térség szakértője kifejezetten kiemelte az értékelés fontosságát.

Az elszigetelt ország jelentőségét felértékelte szerinte, hogy egy ENSZ BT-tag nagyhatalom támogatását bírhatja, ugyanakkor ennek a kapcsolatnak vannak aggasztó fejleményei Csoma Mózes szerint, mégpedig az, hogy a katonai jelenlétért milyen formában fizet Oroszország. Az információk szerint ugyanis nemcsak pénzzel, energiahordozókkal vagy élelmiszerrel ellentételezheti Moszkva a katonai segítséget, hanem hadi technológiák átadásával is. Tavaly már bizonyos rakétatechnológiákat átadott Oroszország, de az igazi félelem Csoma Mózes szerint, hogy nukleáris technológiát is átengedhet, esetleg nukleáris tengeralattjáró felépítéséhez, működtetéséhez nyújthat segítséget Moszkva.