Brüsszel átalakítaná az EU alapvető intézményeit, jelentős átalakulásokat ígérve.

Jönnek a fenntarthatósági célok és előírások, innovációs trendek és eredmények, amelyek meghatározzák a hazai agrárium következő éveit és évtizedekeit.

A 2018-2034 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés keretében bemutatásra kerültek a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjavaslatai, melyek az EU egyik legfontosabb pillérének számítanak. Az Európai Bizottság álláspontja szerint az új KAP célja, hogy csökkentse a gazdálkodók adminisztratív terheit, fokozza az agrárszektor versenyképességét, és rugalmasabbá tegye a támogatási rendszert. Mindemellett azonban a fenntarthatósági célok teljesítése terén nem kíván engedményeket tenni, biztosítva ezzel a jövőbeli élelmiszertermelés és környezeti egyensúly megőrzését.

Raffaele Fitto a költségvetési kérdésekért felel, míg Valdis Dombrovskis a gazdaság és a termelékenység területén, valamint a végrehajtás és az egyszerűsítés aspektusában vállal szerepet. Ezen kívül Christophe Hansen agrárbiztos is fontos feladatokat lát el.

Az új reformcsomag egy határozott politikai nyilatkozat a gazdák támogatásáról, amely hangsúlyozza elkötelezettségünket a mezőgazdaság iránt.

"A legfrissebb javaslat egyértelmű és kézzelfogható fejlődést tükröz" - nyilatkozta Fitto, aki hangsúlyozta, hogy a tervezet szorosan összhangban áll Ursula von der Leyen politikai irányelveivel. A biztos véleménye szerint a csomag egy egyszerű, de hatékony koncepcióra alapozva készült:

A jólét elősegítése érdekében az EU versenyképességének fokozására van szükség, méghozzá nem a bonyolultság növelésével, hanem éppen ellenkezőleg, annak csökkentésével.

Fitto a csütörtöki bemutatón úgy indította a javaslatokat, hogy hangsúlyozta: ezek a megoldások segíthetnek egyensúlyt találni a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok között, miközben a mezőgazdasági termelők számára stabilitást nyújtanak.

A gazdák szerepe messze túlmutat a puszta gazdasági tevékenységeken; mélyen gyökerezik a társadalmi és kulturális dimenziókban is. Éppen ezért a szabályozásoknak támogatniuk kell őket abban, hogy vállalkozóként, szolgáltatóként és innovátorokként egyaránt kiteljesedhessenek – emelte ki az Európai Bizottság költségvetésért felelős alelnöke. Hozzátette: "Nem várhatjuk el tőlük, hogy táplálják Európát, ha közben korlátozzuk őket különféle szabályokkal és megszorításokkal."

Az Európai Bizottság a tervezet kidolgozása előtt számos konzultációt tartott a tanácsadó szervezetekkel és a gazdák érdekképviseleteivel. Fitto ezért kifejezte háláját Christophe Hansen biztosnak, aki "elutazott Európa különböző pontjaira, hogy meghallgassa a mezőgazdasági közösség véleményét".

Valdis Dombrovskis alelnök a csomag részleteiről osztotta meg gondolatait, hangsúlyozva, hogy egy egyszerűsítési ütemtervet kapcsoltak a KAP-tervezethez. Véleménye szerint ez a lépés nem csupán az adminisztratív terhek mérséklését célozza, hanem kulcsfontosságú a versenyképesség fokozásához is.

A bürokrácia csökkentése, vagyis az egyszerűsítés, kulcsfontosságú tényező a versenyképes Európa megteremtésében.

- így nyilatkozott a lett politikai vezető.

Felidézte, hogy az Európai Unió vállalkozásainak több mint 60%-a a szabályozási kereteket akadálynak látja a beruházások előtt, míg a kis- és középvállalkozások körében 55% a bürokráciát jelöli meg a legfőbb kihívásként.

Szerinte ez különösen lényeges visszajelzés és jelzőfény, mivel a kis- és középvállalkozások alkotják az Európai Unió gazdaságának 99%-át, ami magában foglalja a mezőgazdasági cégeket is.

Az szabályozások egyszerűsítéséért felelős biztos elmondta, hogy az uniós végrehajtótestület célja az adminisztratív költségek 25 százalékos csökkentése az összes vállalkozás, és 35 százalékos mérséklése a kisebb vállalkozások esetében.

A szakértők előrejelzései alapján ez évente körülbelül 37,5 milliárd eurós megtakarítást jelenthet az egész kontinensen.

Dombrovskis kiemelte, hogy februárban két új egyszerűsítő csomagot mutattak be, amelyek például a fenntarthatósági jelentéstételi előírásokat célozzák meg. A konzervatív becslések alapján ezek a lépések évente körülbelül 6,3 milliárd eurót takarítanak meg az EU vállalkozásainak.

Dombrovskis szerint a mostani agrárcsomag várhatóan évi 1,6 milliárd euró megtakarítást eredményezhet a gazdák, és további 200 millió eurót a tagállamok közigazgatási kiadásainál.

Célunk, hogy a mezőgazdasági szektor fejlődését támogassuk, és lehetővé tegyük, hogy a gazdák a munkájukra koncentrálhassanak, ahelyett, hogy az adminisztrációs terhekkel kelljen foglalkozniuk.

- mondta a biztos.

Christophe Hansen mezőgazdaságért felelős biztos felidézte, hogy a KAP több mint hatvanéves már, és hatékonyan biztosítja Európa élelmiszer-önellátását, de ezt a szerepét a túlszabályozás veszélyezteti. Majd arról beszélt, hogy a szabályozáscsökkentés célja az is, hogy ne riasszák el a fiatalokat az agráriumtól.

Hansen egy hollandiai fiatal gazda történetével illusztrálta a modern mezőgazdaság kihívásait. A gazda, aki tavaly mindössze egy hét szabadságot tudott kivenni, azt is adminisztrációs feladatokkal töltötte el. Hansen ezzel a példával tovább mélyítette bürokráciával kapcsolatos kritikáját, hangsúlyozva, hogy a túlzott papírmunkának milyen súlyos következményei vannak a fiatal agrárszakemberek életére és munkájára.

Egy tipikus uniós mezőgazdasági termelő évente csupán hét teljes munkanapot szán a papírmunkára.

A biztos szerint a kisebb gazdálkodóknak egyszerűsített támogatási rendszerre van szükségük.

A most bemutatott javaslat szerint azok a gazdák, akik évente legfeljebb 2500 euró támogatást kapnak, mentesülnek a részletes kérelem és feltételességi dokumentációk benyújtása alól.

Az ökológiai gazdákat öt feltételességi szabály alól mentesítik, mivel az uniós ökogazdálkodási szabályok "önmagukban is megfelelő védelmet biztosítanak a környezet és az éghajlat számára".

A biztos külön kitért a feltételességi (GAEC) előírások átalakítására is, mert mint mondta, "nem lehet egyetlen szabályt alkalmazni egy rendkívül sokszínű ágazatra", ezért a tagállamok ezentúl nagyobb szabadságot kapnak a végrehajtásban.

A folyamat részeként, amennyiben egy tagállam szabályozása megfelel az uniós célkitűzéseknek, azt egyenértékűnek tekintik. Kiemelt figyelmet kapott a második GAEC-előírás, amely a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét célozza. Ennek betartását a jövőben akár kompenzációs intézkedésekkel is ösztönözhetik.

A gyepterületek meghatározása is átalakul: ezentúl csak azokat a gyepfelületeket tekintik állandónak, amelyek legalább hét éve léteznek, ezzel is csökkentve a felesleges földmunkák kockázatát.

Hansen véleménye szerint ez a változás nemcsak a talaj egészségének megóvását szolgálja, hanem a legöregebb és legértékesebb gyepterületek védelmére is összpontosít. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy észben tartjuk az erózió egyre súlyosbodó problémáját, amely komoly károkat okoz szerte Európában.

Az ellenőrzések terén a javaslat egy új elvet vezet be, hogy elég legyen egyetlen éves ellenőrzés, amit a tagállamoknak kell összehangolniuk. A digitális adminisztráció terén pedig az Európai Bizottság célja "egyetlen digitális agrárprofil" létrehozása: a gazdáknak elég lenne egyszer benyújtani adataikat, amelyek több célra is felhasználhatók lennének.

Hansen hangsúlyozta, hogy a javaslat egyik fontos eleme egy válságkezelési alap létrehozása is. Ennek keretében a tagállamok a közös agrárpolitikájuk éves költségvetésének 3%-át használhatják fel a természeti katasztrófák, járványok és kártevők által sújtott gazdák kártalanítására.

Zárásként egyedi módon úgy jellemezte az új KAP-szabályozási tervezetet, hogy...

A pragmatizmus egy olyan filozófiai irányzat, amely a cselekvés és a tapasztalatok fontosságát hangsúlyozza, szemben a merev elméletekkel vagy absztrakt eszmékkel. A pragmatisták szerint az igazság nem egy statikus, örök érvényű fogalom, hanem folyamatosan fejlődik és alkalmazkodik a változó körülményekhez. Ez a megközelítés arra ösztönöz, hogy a problémákra praktikusan, rugalmasan és a valóságos helyzetek figyelembevételével keressük a megoldásokat. A pragmatizmus tehát nem csupán egy elméleti keret, hanem egy életmód, amely a hatékonyságot és a cselekvést helyezi a középpontba. A pragmatikus gondolkodásmód segíthet abban, hogy a bonyolult döntési helyzetekben is világosan lássuk a lehetőségeket és a következményeket, így elérve a kívánt eredményeket.

Az Európai Bizottság véleménye szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) jelentős egyszerűsítése érdekében olyan lépéseket tesz, amelyek megőrzik a politikai alapelveit és célkitűzéseit.